Az alkotmány megváltoztatására készül, és a magánnyugdíjak lenyúlásával finanszírozná populista terveit Kaczynski.

Tíz magyarból hétnek nincs nyugdíjas éveire félretett pénze – derül ki a Bankmonitor cikkéből.

A lakosság egyre inkább magára vállalja a nyugdíjas évek bebiztosítását: az önkéntes nyugdíjpénztári befizetések majd kétharmada származik már az egyéni, vagyis önkéntes befizetésekből, s alig valamivel több, mint 35 százaléka a munkáltatói hozzájárulásból. Ez az arány 2011-ben még fordítva volt, a munkáltató utalta a megtakarítás több mint 55 százalékát, a fordulat pedig 2012-ben következett be.

Visszakozott Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter: Lázár János minapi kijelentésével szemben szerinte van egyéni nyugdíjszámla már most is, és a cél ennek kiterjesztése. Az öngondoskodás fontos, ezt támogatja is az állam, és szerencsére a környezet is stabil. Nahát, ez remek, nem?

Rácáfolva a kormány sokat hangoztatott kijelentéseire, a magánnyugdíjpénztárak egyáltalán nem tőzsdézték el a tagok pénzét. Az öt éve indult államosítás után mára kiderült: szépen gyarapították.

A 15 országban megkérdezettek 70 százaléka az államtól és a munkaadója befizetéséből várja a nyugdíját és csak 30 százalék kalkulál saját megtakarításával, ez az arány igaz Magyarországra is - mondta Horváth Gyula, az Aegon Magyarország vezérigazgató-helyettese kedden sajtótájékoztatón Budapesten.

Kutatások szerint ahhoz, hogy valaki az aktív évei alatt megszokott életszínvonalat fenn tudja tartani nyugdíjas korában is, átlagosan havi 50 ezer forintot kell félretennie. A személyijövedelemadó-bevallások szerint 4,4 millió magánszemély szerez valamilyen jövedelmet évente, ebből négymillió a munkaviszonyban állók száma. Nekik illene valamennyit félretenniük, hogy mankót kapjanak majd a nyugdíj mellé. A több millió inaktívnak erre semmi esélye.

A magánnyugdíjpénztárak folytatni kívánják működésüket, és a jelek szerint dacolnak azzal, hogy a náluk elhelyezett mintegy kétszázmilliárd forintnyi vagyont egyenesen „becsatornázzák” az államkasszába. A kasszáknak az év utolsó napjaiban tartott közgyűlésein született döntések legalábbis ezt támasztják alá.

Tavaly a tagok vagyonának átlagosan kevesebb mint egy százalékát tették ki az önkéntes nyugdíjpénztáraknál a tagdíjbefizetéseket terhelő működési és likviditási célú levonások, valamint a vagyonkezelési és letétkezelési költségek – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) összegzéséből.

Az MSZP pertársaságot szervez a magánnyugdíj-pénztári tagoknak és próbapert indít az egyes pénztárak megszüntetésére vonatkozó kormányzati javaslat miatt.

Most a magánnyugdíj-megtakarítások lenyúlása miatt tiltakoznak civilek.

Még mindig nincs egyéni nyugdíjszámla, pedig már rég működnie kellene. A legutolsó határidőt is kitolták, most szeptember végére ígérik a startot, ám a számlán ekkor sem szerepelnek majd a magánpénztárakba befizetett, államosított összegek.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján közzétette az önkéntes és magánnyugdíjpénztárak hozamait, a múlt évben elért legmagasabb nettó hozamráta 16,39 százalék, míg a legmagasabb 10 éves átlagos hozamráta 10,46 százalék volt, a legalacsonyabb pedig 0,9, illetve 5,42 százalék.