galéria megtekintése

A kasszák sikeresek, de nem sokaknak lesz jó nyugdíja

3 komment


F. Szabó Emese

A lakosság egyre inkább magára vállalja a nyugdíjas évek bebiztosítását: az önkéntes nyugdíjpénztári befizetések majd kétharmada származik már az egyéni, vagyis önkéntes befizetésekből, s alig valamivel több, mint 35 százaléka a munkáltatói hozzájárulásból. Ez az arány 2011-ben még fordítva volt, a munkáltató utalta a megtakarítás több mint 55 százalékát, a fordulat pedig 2012-ben következett be.

Ezt az adatot nagyon sokféleképpen lehet magyarázni. Első körben örvendetes, hogy a lakosság felismerte: elengedhetetlenül fontos a nyugodt nyugdíjas évekhez az egyéni megtakarítás.

Kicsit árnyalja ezt a képet, hogy az egymillió nyugdíjpénztári tag nagyjából 60 százaléka hajlandó saját maga is befizetni a számlájára. Vagyis a több mint hatmillió főt kitevő aktív korú lakosság mindössze tíz százaléka, 600 ezer fő számít ebben a körben megtakarítónak. Ennél többen tesznek persze félre, nagyjából kétszer ennyien, csak ők más formáját választják ennek, biztosítást kötnek, nyugdíj-előtakarékossági számlát nyitnak például.

Mindazonáltal ez a 600 ezres létszám

 
meglehetősen alacsony,

s úgy látszik, nem is nagyon akaródzik bővülni. A pénztárak taglétszáma kisebb-nagyobb eltérésekkel ugyanis egymillió fő felett ingadozik. Ennek fényében pedig már nem annyira örvendetes az adat, hiszen négyszer ennyi munkavállaló és hatszor ennyi aktív korú él az országban.

Ami a munkáltatói befizetéseket illeti, első blikkre az látszik: a cégek itt próbálnak spórolni. A pénztári befizetéseket a béren kívüli juttatások keretében adja a munkáltató, vagyis nagyon úgy tűnik, itt vágja vissza a bérköltségeket. A 2011-es adatokkal összevetve jó ötmilliárd forinttal csökkent a munkáltatói befizetések összege, a visszaesés több mint tíz százalék.

Rekordok születtek

Az önkéntes pénztárak 2015-ben hatszázalékos vagyongyarapodást értek el – mondta Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke. A vagyon így elérte az 1070 milliárd forintot. A szövetség a piac több mint 90 százalékát képviseli, a kinn maradt tagokkal együtt a jegybank számításai alapján 1136 milliárd forintra emelkedett a vagyon. Az egy tagra jutó megtakarítás így meghaladta az egymillió forintot. Az évi befizetések összege 102 milliárd forint volt a szövetségi tagoknál, a teljes szektor befizetése ennél valamivel több volt. Rekordbevételt ért el az Aegon Önkéntes Pénztára: az éves tagdíjbevétel meghaladta a 12,4 milliárd forintot, ami 14 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Nem panaszkodhatott az OTP sem, itt a munkaadók táltosodtak meg: a 2014-es évit 84 százalékkal meghaladva tavaly összesen hatmilliárd forintot fizettek munkavállalóik számláira.

Az is hozzátartozik ugyanakkor az igazsághoz, hogy azoknál a cégeknél, ahol van cafeteria és abban az önkéntes pénztári befizetés is, már csak a munkavállalón múlik, miből mennyit kér. S a számok azt mutatják: a munkavállalók csak harmadik-negyedik körben választják a pénztári befizetést. Első az Erzsébet-utalvány, második a SZÉP-kártya. A pénztárak közül is népszerűbb az egészségpénztár, s csak ezt követi a nyugdíjcélú megtakarítás.

Ez azt is jelenti, hogy ha a munkavállalók konzekvensen a nyugdíjpénztári befizetéseket választanák, akkor a mostani juttatás sokszorosát tenné ki a hosszú távú megtakarítás, évi több százmilliárd forint jut ugyanis cafeteriára mindösszesen. Ám ehelyett

az azonnal elkölthető juttatások viszik a prímet, így az étkezési utalvány és az üdülési kártya.

Valamelyest az egészségpénztári megtakarítás is ide sorolható, hiszen akár gyógyszerre, akár bébitápszerre, de szemüvegre vagy egészségügyi szolgáltatásra is azonnal el lehet költeni.

Összességében

növekedésről számolhattak be a pénztárak 2015-ről, ám ez édeskevés ahhoz, hogy a lakosság megfelelő kiegészítéssel rendelkezzen a nyugdíjas évekre.

Ehhez nem egymillió pénztártag kellene, hanem három-négymillió rendszeresen megtakarító, s a havi nagyjából 8000-9000 forint befizetést is jóval feljebb kellene srófolni. Ehhez azonban a jelek szerint kevés az ösztönző.

Biztos stagnálás

Szerény növekedéssel zárták 2015-öt az egészségpénztárak. A nyugdíjcélú megtakarításokkal szemben a főleg gyors és azonnali kiadásokat fedező pénztárak teljes vagyona 60 milliárd forint volt, ez valamelyest meghaladta a tavalyit, de hosszabb távon inkább stagnálásról lehet beszélni. A taglétszám egymillió feletti, közülük 740 ezer fő tartozik a Pénztárszövetség valamely tagjához. Itt nagyobb arányú a munkaadói befizetés, mint az egyéni, nagyjából 55:45 az arány. Az egészségpénztári befizetések nem halmozódnak fel, amit befizetnek, azt szinte az utolsó fillérig el is költik.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető