Az Európai Beruházási Bank (EIB) százmillió euró hitelt nyújt a Magyar Fejlesztési Banknak (MFB) a kis- és középvállalkozások, valamint infrastrukturális beruházások támogatására.

Eredménytelen lehet a mentők 112-tendere, de ha így lesz, a szervezet elesik a 2,3 milliárdos uniós forrástól. Mivel saját ereje nincs a projektre, nehéz lesz megfelelni a politikai elvárásnak, hogy minden riasztásra érjen ki a mentőautó 15 percen belül.

A Policy Agenda kis- és középvállalkozások között végzett felmérése szerint emellett a cégvezetők többsége szerint az idén IMF-megállapodás sem lesz.

A tavaly márciusban megújított pályázati rendszer nem teljesen váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a vállalkozások továbbra is nehéznek tartják az uniós források hozzáférhetőségét.

A nemrég a TakarékBank tulajdonába került NextFaktor Zrt. öt éven belül 50 milliárdra növelné a jelenlegi 17 milliárdos forgalmát.

„Az előző negyedévi stagnálást követően csökkent a béren kívüli juttatásokat nyújtó vállalkozások aránya. A következő egy évben a hazai kkv-k kevesebb, mint fele, mindössze 45 százalékuk tervezi alkalmazni valamely természetbeni hozzájárulást.

Csaknem 157 millió forintot nyertek el Zala megyei mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv) a munkahelyteremtő beruházások támogatására kiírt pályázaton.

A 2013-ban bevezetendő integrált adóval a kisvállalkozásokat adóztatná az NGM. Az új adó az áfa és az szja után a költségvetés harmadik legfontosabb bevételi forrása lenne majd.

Kismértékben emelkedett a hazai vállalkozások beruházási hajlandósága, komolyabb bővülés azonban egyik beruházási cél tekintetében sem várható. Továbbra is az informatikai beruházások vezetik a kkv-fejlesztések listáját, amelyeket a gépek, berendezések beszerzése, illetve a gépjárműpark frissítése, bővítése követ – derül ki a K&H "kkv bizalmi index"-kutatása adataiból.

Új számlázó és számlanyilvántartó rendszert vezet be július elején az MKB Bank elsősorban kis- és középvállalkozások (kkv) számára – jelentette be a pénzintézet egy csütörtöki sajtóbeszélgetésen.

A hazai kkv-szektor vállalkozásainak döntő többsége nem tervez létszámbővítést a következő egy évben, igaz, nagy részük leépítésben sem gondolkodik. Aki mégis, az elsősorban elkötelezett, tapasztalt munkavállalót keres, lehetőleg nem túl magas fizetési igénnyel.

Új, az uniós pályázatokhoz kapcsolódó Széchenyi Kártya Program-hiteleket vezet be az UniCredit Bank.

Felpörgetné a hazánkban elérhető uniós forrású pályázatokat a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ).

A hét elején hazánkba látogatott a kínai miniszerelnöki poszt várományosaként számon tartott jelenlegi kormányfő-helyettes, Li Ko-csiang. Orbán Viktor miniszterelnök jelenlétében több gazdasági megállapodásra került aláírás. A szocialista ország tárgyalódelegációját virágerdő fogadta; a tibetért tüntető aktivistákat a rendőrség igyekezett távol tartani az eseménytől.

Többségi tulajdont szerzett a Gattyán György Zoltán által vezetett Docler-csoport a NetLockban, Magyarország piacvezető hitelesítésszolgáltatójában.

Tíz év alatt több mint ezermilliárd forint hitelhez jutottak kis- és középvállalkozások az állami hátterű Széchenyi Kártya Programon keresztül.

A magyar vállalatok ráadásul európai társaiknál jóval kisebb arányban ellenőrzik vevőik hitelképességét, hitelezését, követelnek meg készpénzes, biztosított fizetést, tartalékolnak ilyen esetekre, fordulnak követeléskezelőhöz, illetve sokkal inkább függenek egyetlen nagy megrendelőtől – állapította meg az Atradius hitelbiztosítási szolgáltató. Ez, valamint a "csekély" polgári és büntetőjogi következmények is hozzájárulnak a felszámolási eljárások magas számához.

Erősen csökkent az üzleti aktivitás és a beruházási kedv a kis- és középvállalkozások (kkv) körében az elmúlt két évben a GE Capital felmérése szerint. Az elhalasztott beruházások tavaly 300 milliárd forint bevételkiesést okoztak a magyar kkv-knak.

Tanácsadó irodát nyit a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány. A kirendeltségen a mikro- és kisvállalkozások a számukra kidolgozott, állami támogatású hitelekről kaphatnak információkat.

A hazai kis- és középvállalkozók 42 százalékának van csak internetoldala. Webshopot csupán 13 százalék működtet. Mivel a hazai lakosság több mint fele vásárlás előtt a világhálóról tájékozódik, a távolmaradó cégek magukat vágják el az üzlettől – hangzott el a BarCamp Budapest konferencián.