Tartja a szavát Nicholas Penny, a National Gallery főigazgatója, aki két évvel ezelőtti kinevezésekor azzal hökkentette meg a közvéleményt, hogy kizárta a biztos kasszasikerrel járó, bombasztikus kiállítások szervezését.

Gorka Lívia megelőzte goromba pályatársait. Ő már negyedszázada, harmincöt éve olyan forma- és kánontagadó, olyan keresetlenül öntörvényű műveket komponált, amelyek máig meghaladnak minden modern utáni szabadságot. Ovális tárgya csak kőnehéz, horzsolt és szabálytalan, a legkevésbé ovális, Tömör csigaformáján látszik, hogy nem a forma, sokkal inkább a matériát formába kényszerítő hatalmas erő a lényege, Kerek, lapos forma címet viselő darabjai feketék és vörösek, és épp olyan drámaian funkciótlanok, mint egy elveszített, rozsdás lópatkó. És mégis van különbség a ma megszokott amorf tagadások, meg a Gorka-művek nyersessége között: meglehet, az anyag és a technika teszi, de minden gesztus kap valami emelkedett nemességet is.

Vélhetően Diego Velázquez spanyol festő eddig ismeretlen művére bukkantak az amerikai Yale Egyetem pincéjében, szakértők máris „évszázad leletéről" beszélnek.

Rekordáron, 22,4 millió fontért (mintegy 7,6 milliárd forintért) kelt el a Sotheby's londoni árverésén Edouard Manet mindössze két önarcképének egyike.

Három év büntetőtáborra ítélné Andrej Jerofejev művészettörténészt a moszkvai bíróság, mert megsértette a keresztények vallási érzületét.

A múzeumoknak persze van saját világnapjuk, mégis egyre bizonyosabb: a valódi ünnepet ilyenkor, Szent Iván-éj környékén tartják. Aki szombaton valamely nagyobb budapesti gyűjtemény környékére tévedt, meggyőződhetett róla, hogy a Múzeumok Éjszakáján máskor elképzelhetetlen tömeg hullámzik az épületeken belül és kívül. S míg rendes hétvégéken a késő éjszakai utcajárás inkább csak a fiatalok sportja, kiváltsága, most minden korosztály derekasan kivette belőle a részét.

Docens úr asztal körüli kergetése és fejbeszúrása. Így szól az egyik festménycím a nemrég nyílt Budapest Art Brut Galéria gyűjteményében. Egy karácsony körül készült képre – amelyet a művészetterapeuta elsőre meghitt betlehemes jelenetnek vélt – a Nagyapám a késsel mondatot kanyarították. De láttunk koromfekete téglalapot is, amely valakinek a Nap születését jelentette.

Mintegy 30 magyar és nemzetközi kortárs művész, illetve alkotócsoport mutatja be a posztszocialista régió elmúlt 20 évének gazdasági jelenségeire reagáló műveit csütörtöktől a Műcsarnokban, A pult mögött című kiállításon.

Christo, bolgár származású amerikai performer, szobrász, képzőművész, a "csomagolóművész" házaspár férfi tagja hetvenöt éve, 1935. június 13-án született.

Ismét vita kíséri Maurizio Cattelan egyik alkotását; az olasz szobrászművész a középső ujját magasba tartó óriási kezet akar kiállítani a milánói tőzsde épülete előtt.

Egy időben embertestű, filozofáló állatokat rajzolt, abszurd képeket festett, három évvel ezelőtt elkészítette Szemző Tibor Körösi Csoma Sándorról szóló filmjének animációját, szaxofonozik és kerékpárokat gyűjt. Azt mondja: a bicikli úgy gurul be a jelen nagy kérdéseibe, mint egy trójai faló.

A digitális technika a hamis festmények felismerése után immár a hamisítványok létrehozásában is egyre fontosabb szerepet játszik. A digitális hamisítványokkal egyelőre inkább csak a képzetlen vásárlókat lehet becsapni, de a gyors fejlődés nyomán hamarosan olyan kópiák is születhetnek, amelyek a szakértőket is megtéveszthetik.

A kispesti, Haraszty István „Édeske” által folyamatosan bővített otthonban a beszélgetés utánra hagyjuk a zegzugos ház, a műhely és a hatalmas kortárs gyűjtemény nézegetését. Házigazdánkat ugyanis izgatja, hogy Bíró Kriszta színésznővel a színházról beszélgethet.

Mintegy ötven galéria, aukciósház és régiségbolt várja kiállításokkal, zenei programokkal, angol és magyar nyelvű tárlatvezetéssel a közönséget szombaton a Falk Art Fórum (FAF) elnevezésű 8. Antik és Modern Művészeti Fesztiválon a Falk Miksa utcában és környékén Budapesten.

40 művész Budapest 40, korántsem szokványos helyszínén: fotó, rajz, grafika, festészet, divat és design a belváros különböző pontjain. Idén is Portfolio Points, immár negyedszer.

A múlt ígéretei 1950-2010 címmel a volt szovjet blokkhoz tartozó kelet-európai országok művészeinek munkáiból nyílt nagyszabású kiállítás csütörtökön a párizsi Pompidou Központban.

Képzőművészek adnak új esélyt az „értékükön túlmutató példányszámban kiadott” műveknek. Az újrahasznosítást a könyvek sem kerülhetik el: a BookArt akció képzőművész ötletgazdája arra buzdít, nyugodtan firkáljuk össze az általunk értéktelennek tartott könyveket, majd hagyjuk ott őket egy antikváriumban vagy könyvtárban. A lényeg a játék és a közösség. És persze a könyvek.

Nyakvonalak, állívek, arcélek hasonlóságának, egybeesésének egész sorozata figyelhető meg Botticelli elismert művein és az újabban neki tulajdonított esztergomi falfestményen. Ezeket az egybeeséseket most a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal központi aulájában rendezett kiállításon mutatja be a képek restaurátora, Wierdl Zsuzsa és Prokopp Mária művészettörténész. Számos eddig nem hallott új érvet is felhoznak Botticelli szerzősége mellett. Bizonyítékaikat Az erények nyomában címmel könyv alakban is megjelentették.

Az itáliai rajzművész, rézmetsző, építész Giovanni Battista Piranesi műveiből nyílik kiállítás csütörtökön a Paksi Képtárban. Piranesi a kora barokk különleges alkotóművésze: egy személyben volt építész, képzőművész, tervező, régész, rekonstruktőr.

Itt az újabb bizonyíték, hogy Elvis él. Kedden délelőtt Weiler Péter képzőművész társaságában bukkant fel a Műcsarnok előtt, azóta cirkál Budapesten. Kísérői pedig nem mások, mint a Hajtás Pajtás biciklis futárai.