A fizika után – ahol egy kissé szárazabb, anyagtudományi szakterületre hullott idén a díjeső – a kémiában igazán trendi irányzatot jutalmazott a Nobel-bizottság: Jean-Pierre Sauvage francia, Sir J. Fraser Stoddart brit és Bernard L. Feringa holland kutató kapta megosztva a díjat a molekuláris eszközök tervezéséért és szintéziséért.

Felzúdult a természettudományos szakma a kormány legújabb átgondolatlan intézkedése ellen, amely szerint a szakgimnáziumokká alakított szakközépiskolákban drasztikusan lecsökkentenék a közismereti tárgyakat. A földrajzosok lázadása után most a kémikusok és a fizikusok is jelezték: őrült ötletnek tartják a változtatást.

– A kormányzat szándéka hatástanulmányok nélküli, átgondolatlan lépés – olvasható a Magyar Kémikusok Egyesületének petíciójában. A vegyészek az ellen tiltakoznak, hogy drasztikusan csökkenteni akarják a természettudományos tárgyak óraszámát. Az egyesület közölte: elképzelhetetlen, hogy az ország vezetői egy elbutuló társadalom felépítésében lennének érdekeltek.

A rendőrök másfél éve nyomozzák az Öveges-program vélt visszaéléseit, ettől még a projekt tavaly ugyanolyan pazarlón költötte az unió pénzét, mint ami miatt elindult a vizsgálat. Így elképzelhető, hogy a nyomozástól nem várható eredmény, és a pénzkitalicskázás büntetlenül folytatható.

A Nobel-díjjal is felér a megtiszteltetés, hogy valaki a periódusos rendszer egy új elemének adhat nevet. Négy kutatócsoport gondolkodhat most azon, milyen nevet is adjon a másodperc tört részére érzékelhető elemének.

Hogyan viselkedik a mágneses folyadék? Milyen lehetőségeket rejt magában a fizika, a kémia, a biológia, az informatika, valamint a mérnöki ismereteket is alkalmazó, rohamosan fejlődő tudományág, a milliméter milliomodrészének megfelelő mérettartomány jelenségeit vizsgáló nanotechnológia? Mi köze van a lepkeszárnynak a nanoszerkezetekhez?

Új fejezettel gazdagította a szemléltető oktatás krónikáját egy amerikai grafikusnő: antropomorf jegyekkel ruházta fel a Mengyelejev-féle periódusos rendszerbe foglalt elemeket, hogy könnyebben rögzüljenek a fejekben, sőt történetet is ír róluk. A gyakorló kémiatanár szerint a rajzok sok gyereknek segíthetnek a befogadásban.

Thomas Lindahl svéd születésű, Angliában dolgozó, Paul Modrich amerikai és Azis Sancar török származású, Amerikában tevékenykedő kutatónak ítélték oda Stockholmban az idei kémiai Nobel-díjat. A díjazottak az örökítőanyag, a DNS hibáit kijavító mechanizmus kutatásában elért eredményekért érdemelték ki a 8 millió svéd koronával (mintegy 260 millió forinttal) járó legnagyobb tudományos díjat – jelentették be a Svéd Királyi Tudományos Akadémián.

Túl van az első biokémiai előadáson a kilencéves Carlos Santamaría, Mexikó legfiatalabb egyetemi hallgatója. A kisfiú már ötévesen megtanulta a periódusos rendszert, s negyedóra alatt felvételt nyert az egyetemre.

Parkolóhely helyett sós vizet talált a Marson egy amerikai űrszonda.

Másfél évtizeden át az MTA székházában, illetve könyvtárában őrizték Hevesy György, az 1943-as kémiai Nobel-díj nyertesének Nobel-érmét. Az érmet fia, Georg de Hevesy visszakérte, hogy Svédországba vigye.

Az antocián egy vízben oldódó színanyagcsoport neve. Máskülönben pedig egy videóblogé, amit két 15 éves srác csinál. Mindketten a Szerb Antal gimnázium diákjai. Arra vállalkoztak, hogy megszerettetik kortársaikkal a kémiát, ezért youtube-os videókon mutatják meg kísérleteiket.

  „Ketten vagyunk a szobában, Lenin meg én, Lenin, mint fénykép szobám falán”   „Schmitt Pál a zongoránál, Fehérebb az orgonánál...

A kémiai Nobel-díjas Ahmad Zewail a budapesten megrendezett World Science Forumon adott interjút a NolTV-nek. Készítette: Tálas Péter, Palugyai István