Kiemelkedő jelentősége volt épp ezért, amikor a most kitüntetett tudósok felfedezték magát azt a molekuláris szinten zajló javítási mechanizmust, melynek jobb megértése akár a rák hatékonyabb kezeléséhez, vagy jobb gyógyszerekhez vezethet.
Korábban azt hitték, hogy a DNS különösen stabil molekula, de a most 77 éves Thomas Lindahl az 1970-es években demonstrálta a nagyszámú hibát, majd bakteriális és emlőssejteket vizsgálva elsőként állított elő és írt le olyan enzimeket, melyek ebben a – hibás részek kivágásával zajló – fáziskivágó javítási folyamatban játszanak közvetítő szerepet. Ugyancsak ő írta le azt a gént, amely ezeket az enzimeket aktiválja az emlős sejtekben. A svéd tudós fejtette meg, hogy az egyik öröklődő immunbetegség, a gyakori rákelőfordulással is járó Bloom-szindróma is az egyik ilyen javító enzim hiánya miatt lép fel. Ő fedezte fel azt is, miképpen alakítja át a fehérvérsejteket a rákkeltő Epstein-Barr vírus és ő fedezte fel egyes fehérvérsejtekben a duplaszálú gyűrűs vírus-DNS-t.
Az új londoni Francis Crick Intézetben dolgozó Lindahl munkásságából több ága fejlődött ki a DNS-hibajavítási kutatásoknak - hangsúlyozza a terület egyik hazai szakértője, a Lindahlt és Sancart személyesen is ismerő Vértessy Beáta, a BME tanszékvezető egyetemi tanára, az MTA TTK kutatója. A Lindahl által felfedezett mechanizmus csak egyike a 4-5 DNS-javítási lehetőségnek.
Az Észak-Karolinai Egyetemen dolgozó 69 éves Aziz Sancar munkássága az UV sugárzás hatására létrejövő (bőrrákot okozó) DNS-hibák javításához kapcsolódik. Tíz perc strandolás körülbelül ezer ilyen hibát eredményez sejtjeinkben és ezeket jó esetben a török tudós által leírt nukleotid kivágó javító mechanizmus távolít el. A Howard Hughes Medical Institute és a Duke University professzoraként dolgozó, ugyancsak 66 éves Paul Modrich pedig a harmadik, hamis párok javítása nevű DNS-korrigáló folyamatot fedezte fel. Ilyenkor a DNS molekulán nem a megfelelő két bázispár áll egymással szemben és a javító enzimnek nemcsak a hamis párt kell felismernie, hanem azt is, melyik ezek közül a jó bázis. A hamis párokat javító egyik fontos fehérje mutációja okozza például a vajtagbélrák veleszületett formáját.
Érdekes, hogy bár most három – még óriási lehetőségekkel bíró – DNS-javítási mechanizmus felfedezéséért adtak Nobel-díjat. Vértessy Beáta szerint a rákellenes kemoterápiákban jelenleg egy negyedik DNS-javító mechanizmusra, az úgynevezett kettős szál törés javítás fehérjéire fókuszálnak. Ebben a folyamatban szerepel például a BRCA gén által kódolt fehérje. (E gén mutációs hibái vezettek Angelina Jolie drasztikus mell- és petefészek-eltávolító műtétjeihez. A Nobel-díj által keltett figyelem azonban kiemeli a másik három javító mechanizmus jelentőségét, és jól mutatja e kutatási irányok óriási jelentőségét és további lehetőségeit.
