galéria megtekintése

Új szupernehéz elemeket fedeztek fel

0 komment


Palugyai István

A Nobel-díjjal is felér a megtiszteltetés, hogy valaki a periódusos rendszer egy új elemének adhat nevet. Négy kutatócsoport gondolkodhat most azon, milyen nevet is adjon a másodperc tört részére érzékelhető elemének.


Egy üres kocka megszerzése a Dmitrij Mengyelejev nevével fémjelzett periódusos rendszerben nem olyan egyszerű manapság. Elméletileg – a klasszikus időkből származó elv szerint – mintát kellene küldeni az elemből az elméleti és alkalmazott kémikusok nemzetközi unió­jának (IUPAC).

Csakhogy a tábla legvégső részein lévő, óriási atomtömegű, úgynevezett szupernehéz elemek egyúttal rendkívül instabilak. Atommagok ütköztetésével hozzák őket létre részecskegyorsítókban, csupán a másodperc töredékéig léteznek, majd radioaktív sugárzás kíséretében olyan elemekké bomlanak szét, amelyeket szintén nem tudunk észlelni.

A periódusos rendszerbe most felvett négy elem közül a 115., 116. és a 117. sorszámút orosz és amerikai kutatócsoportok észlelték a Dubnai Egyesített Atomfizikai Kutató Intézetben, valamint a Lawrence Livermore és az Oak Ridge-i Nemzeti Laboratóriumokban, a 113-ast pedig egy japán kutatócsoport fedezte fel a Riken Nishia Központban. Mind a négynek egyelőre csak ideiglenes elnevezése van, méghozzá a nyelvtörő unintrium, ununpentium, ununseptium és ununoctium.

 

Végleges elkeresztelésükre az azokat felfedező kutatók jogosultak. Japánban egyébként első ízben fedeztek fel új elemet, és most a szigetország lesz az első ázsiai ország, amely jogot kap a névadásra. A világon ­amúgy is nagyon kevés olyan intézet létezik, amelyik alkalmas arra, hogy az új elemek teljes bomlási sorát leírja, és egy másik részecskegyorsítóban meg is tudja ismételni az egész eljárást.

Morita Koszuke, a 113-as elem egyik várható névadója
Morita Koszuke, a 113-as elem egyik várható névadója
MTI

Egy ilyen eredmény értéke a kutató számára a Nobel-díjjal ér fel, mondta Ryoji Noyori, japán kémikus a The Guardiannak. És mivel ő egyben Nobel-díjas is, tapasztalatból beszél. A névadásnál az IUPAC általában mitológiai kifejezéseket, ásványok, tudósok és földrajzi helyek neveit, vagy az elemek sajátságait fogadja el. A kihirdetés előtt a szakértők megvizsgálják, néhány világnyelven hogyan lehet ezeket a neveket kiejteni, és a tudomány területén nincs-e névismétlődés. A véglegesnek szánt nevet és az elem két betűből álló rövidítését azután öt hónapra a szakmai nyilvánosság elé viszik, mielőtt a nemzetközi szervezet azt hivatalossá teszi.

A kutatók, akik a szupernehéz elemek esetében inkább részecskefizikusok, mintsem vegyészek, az elméletileg várt további elemek előállításán is dolgoznak, hogy kitöltsék a periódusos rendszer nyolcadik, eddig üres sorát is.

A periódusos rendszer a XIX. századi kémia nagy eredménye volt, az akkor ismert és folyamatosan szaporodó elemeket rendszerezte – mondja Palló Gábor tudománytörténész. Annak idején azt tekintették elemnek, ami a vegyi analízis során tovább már nem bontható. A tudomány úgy vélte, az elemek az univerzum végső építőkövei, s megismerésükkel a teljes anyagi világ is összerakható.

Mengyelejev az akkor ismert elemeket atomsúlyuk és ké­miai tulajdonságaik alapján rendszerezte. Rendszerében azonban a két elv bizonyos pontokon nem érvényesült, ezért e helyeket üresen hagyta a később felfedezendő elemek számára. Lassan ezeket is megtalálták, s a periódusos rendszer a kémia szimbólumává vált.

Ez az egység azonban a klasszikus kémiai módszerekkel már nem is észlelhető ritka földfémek, majd a radioaktív elemek felfedezésével elkezdett szétesni. Ezek számára gyakran külön sort létesítettek a táblázat alatt, ahogyan még később a nagy atomsúlyú, könnyen széteső, urán utáni elemek számára is. Ez utóbbi sor feltöltése ennek megfelelően már magfizikai eljárásokkal történik, s ma inkább a standard modell tartalmazza az elemi részecskék helyét és kapcsolatait.

Ennek ellenére a periódusos rendszer ma is tovább él, de a világ végső építőkövei helyett csupán a kémia rendjének letéteményeseként.

Petíció a lemmiumért

Nemzetközi ­online aláírásgyűjtés indult, hogy az egyik új szupernehéz elemet a nemrég elhunyt zenészről, Lemmyről nevezzék el, aki ugyan egyszer kijelentette, hogy a Motörhead nem heavy metalt, hanem rockot játszik. Igaz, a most felfedezett elemek sem fémek, de nem is kemények.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető