Végleges elkeresztelésükre az azokat felfedező kutatók jogosultak. Japánban egyébként első ízben fedeztek fel új elemet, és most a szigetország lesz az első ázsiai ország, amely jogot kap a névadásra. A világon amúgy is nagyon kevés olyan intézet létezik, amelyik alkalmas arra, hogy az új elemek teljes bomlási sorát leírja, és egy másik részecskegyorsítóban meg is tudja ismételni az egész eljárást.
|
Morita Koszuke, a 113-as elem egyik várható névadója MTI |
Egy ilyen eredmény értéke a kutató számára a Nobel-díjjal ér fel, mondta Ryoji Noyori, japán kémikus a The Guardiannak. És mivel ő egyben Nobel-díjas is, tapasztalatból beszél. A névadásnál az IUPAC általában mitológiai kifejezéseket, ásványok, tudósok és földrajzi helyek neveit, vagy az elemek sajátságait fogadja el. A kihirdetés előtt a szakértők megvizsgálják, néhány világnyelven hogyan lehet ezeket a neveket kiejteni, és a tudomány területén nincs-e névismétlődés. A véglegesnek szánt nevet és az elem két betűből álló rövidítését azután öt hónapra a szakmai nyilvánosság elé viszik, mielőtt a nemzetközi szervezet azt hivatalossá teszi.
A kutatók, akik a szupernehéz elemek esetében inkább részecskefizikusok, mintsem vegyészek, az elméletileg várt további elemek előállításán is dolgoznak, hogy kitöltsék a periódusos rendszer nyolcadik, eddig üres sorát is.
A periódusos rendszer a XIX. századi kémia nagy eredménye volt, az akkor ismert és folyamatosan szaporodó elemeket rendszerezte – mondja Palló Gábor tudománytörténész. Annak idején azt tekintették elemnek, ami a vegyi analízis során tovább már nem bontható. A tudomány úgy vélte, az elemek az univerzum végső építőkövei, s megismerésükkel a teljes anyagi világ is összerakható.
Mengyelejev az akkor ismert elemeket atomsúlyuk és kémiai tulajdonságaik alapján rendszerezte. Rendszerében azonban a két elv bizonyos pontokon nem érvényesült, ezért e helyeket üresen hagyta a később felfedezendő elemek számára. Lassan ezeket is megtalálták, s a periódusos rendszer a kémia szimbólumává vált.
Ez az egység azonban a klasszikus kémiai módszerekkel már nem is észlelhető ritka földfémek, majd a radioaktív elemek felfedezésével elkezdett szétesni. Ezek számára gyakran külön sort létesítettek a táblázat alatt, ahogyan még később a nagy atomsúlyú, könnyen széteső, urán utáni elemek számára is. Ez utóbbi sor feltöltése ennek megfelelően már magfizikai eljárásokkal történik, s ma inkább a standard modell tartalmazza az elemi részecskék helyét és kapcsolatait.
Ennek ellenére a periódusos rendszer ma is tovább él, de a világ végső építőkövei helyett csupán a kémia rendjének letéteményeseként.
Petíció a lemmiumért
Nemzetközi online aláírásgyűjtés indult, hogy az egyik új szupernehéz elemet a nemrég elhunyt zenészről, Lemmyről nevezzék el, aki ugyan egyszer kijelentette, hogy a Motörhead nem heavy metalt, hanem rockot játszik. Igaz, a most felfedezett elemek sem fémek, de nem is kemények.