galéria megtekintése

Pénzherdálási laborkísérlet

7 komment


Ungár Tamás

A rendőrök másfél éve nyomozzák az Öveges-program vélt visszaéléseit, ettől még a projekt tavaly ugyanolyan pazarlón költötte az unió pénzét, mint ami miatt elindult a vizsgálat. Így elképzelhető, hogy a nyomozástól nem várható eredmény, és a pénzkitalicskázás büntetlenül folytatható.


Még mindig tart a nyomozás az Öve­ges-program körül felmerült visszaélések ügyében – tudtuk meg a Nemzeti Nyomozó Irodától, amely azonban nem árult el részleteket a vizsgálat állásáról. A másfél éve tartó nyomozás eddigi eredménytelensége alapján az is elképzelhető, hogy nem várható eredmény a vizsgálattól. Legalábbis ettől tart Hadházy Ákos, az ügyet kirobbantó LMP-s önkormányzati képviselő, aki egyúttal felháborítónak tartja, hogy a Klebersberg Intézményfenntartó Központ (Klik) és a ­kormány asszisztálásával – a nyomozástól függetlenül – az iskolák folytatják az uniós források herdálását.

48 iskolában alakítottak ki új természettudományos tantermet. Még mindig él a gyanú, hogy alaposan túlárazták a beruházást
48 iskolában alakítottak ki új természettudományos tantermet. Még mindig él a gyanú, hogy alaposan túlárazták a beruházást
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság

Hadházy 2014 nyarán tett feljelentést a program felháborító pazarlásai miatt. A tévés és rádiós ismeretterjesztés egyik úttörőjéről, Öveges József fizikaprofesszorról elnevezett program keretében 48 iskolában épült természettudományos kísérletekre alkalmas tanterem. Mindez az unió 14 milliárdos támogatásából valósult meg. Hadházy azért fordult a rendőrséghez és a nyilvánossághoz, mert azt tapasztalta, hogy az új tantermek kialakítását durván túlszámlázták. Egy-egy labor megépítése és bebútorozása általában „kijött” 80-100 millió forintból, a beruházások teljes költsége mégis mindig meghaladta a 300 milliót.

 

Hadházy szerint csak kormánypárti politikusokhoz közel álló vállalkozók nyerhették el a túlárazott munkákat. Ezzel magyarázta azt is, hogy nem nyilvános, hanem meghívásos pályázat alapján választották ki a beszállítókat. Amúgy Hadházy és lapunk talált olyan, több munkát is elnyerő céget a pályázók között, amelynek tulajdonosa az első vagy a második Orbán-kormány valamelyik minisztériumában, illetve háttérintézményénél dolgozott vezető beosztásban.

Hadházy számára megmagyarázhatatlan volt, hogy noha az Öveges-program az egész országra szólt, minden iskolában újra pályázatot írtak ki a tanterem megvalósításának részmunkáira. Így például a tanári segédanyagokra, a diákok munkafüzeteire, a kísérletek digitalizálására, holott nyilvánvaló, hogy a bennük foglaltak mindenütt ugyanazt rögzítették, hisz a fizika meg a kémia törvényei és az azokat bizonyító kísérletek ugyanazok Budapesten, Győrben és Debrecenben. Ha ezeknek a feladatoknak a gazdáit egy központi pályázattal választották volna ki, akkor milliárdokat lehetett volna megtakarítani.

Öveges József
Öveges József

2014 decemberé­ben már az emberi erőforrás tárcánál is úgy látták, hogy az Öve­ges-program során visszaélések történtek az uniós forrásokkal, ezért a minisztérium is feljelentést tett ismeretlen tettes ellen. Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség akkor fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára úgy fogalmazott, hogy sok projektben túlárazás történt.

Noha mindenki számára egyértelművé vált, s immár a kormány-politikusok sem tagadták, hogy az Öveges-program védhetetlenül pazarlón bánik a közpénzzel, a bírált gyakorlat 2015-ben változatlanul folytatódott. Hadházy Ákos hívta fel a figyelmünket arra, hogy tavaly a fehérgyarmati és az ibrányi középiskola is megépítette az Öveges-programnak köszönhetően a maga tantermét. A munkák javát elvégző cégeket ezúttal is meghívásos pályázattal választották ki. Hogy a megrendelők honnan tudták, melyik vállalkozást érdemes meghívni, azt csak találgathatjuk. Amiképp azt is, hogy ugyanarra a munkára, például a kísérletek digitalizálására miért kellett minden városban új pályázatot kiírni, 18 millióért. Ha kértek volna egy másolatot a másutt már filmre vett kísérletekről, akkor megúszták volna ezt a kiadást pár százezerből.

A kecskeméti Piarista Iskola is 2015-ben építette meg a maga tantermét. Az iskola az országszerte negyvenvalahány tanteremre már kidolgozott munkafüzetekért és a tanári segédanyagokért meghívásos pályázatot írt ki. A meghívásos pályázat értékének felső határa – a törvény szerint – 25 millió forint. A győztes 24 millió 694 ezer forintos ajánlattal nyert. Egyébként ebben az iskolában tanult Öveges József. Az 1979-ben eltávozott professzornak a kísérletek közben volt egy visszatérő kérdése, amit összetéveszthetetlen akcentussal tett föl. Alighanem ma is feltenné ezt a kérdést, ami így hangzik:

– Igaz ez?!

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.