Szekszárdon az I. Béla gimnázium 314 millió forintért kapott jól felszerelt, 150 négyzetméteres tantermet idén márciusban. Hadházy sokallta a beruházás összegét, s utánanézett, mi nyomta fel ennyire az árat. Kiderült, hogy maga az építkezés és a speciális bútorok 45 millióba kerültek – Hadházy szerint ezek a munkák nem lettek túlszámlázva. A pénz a terem okán felmerülő járulékos költségekre folyt el, mondja a képviselő.
Más városokban is felfigyeltek már az Öveges-program Hadházy által kifogásolt elemeire
Például közbeszerzési tanácsadásra 6,3 milliót költöttek, a pedagógiai szakmai koncepció kidolgozására meg 6,5 milliót. A terem 2 intelligens táblája, a 40 fős szavazórendszer, egy projektor és négy laptop 14,1 millióba került. Az a szoftver, ami a terem foglalását és kihasználtságát regisztrálja, 12,6 milliót, a digitális tananyag 19,6 milliót kóstált. Hadházy leginkább azon lepődött meg, hogy a terem nyilvánosság előtti bemutatására 12,6 millióért szerződött a nyertes pályázó.
Hadházy azért is tartja drágának ezeket a tételeket, mert két éve a város másik gimnáziuma, a Garay is kapott egy hasonló tantermet, s ott ezek az elemek kijöttek negyed-ötöd-hatodennyi pénzből. Mindezt az exfideszes képviselő szóvá tette a szekszárdi közgyűlésben. Hogy milyen hatással, azt ekképp idézi: – A humánbizottság vezetője válaszolt szavaimra, s azt mondta, hogy minek ezzel foglalkozni, nem a város finanszírozta a beruházást, hanem az unió.
Hadházyt ez nem nyugtatta meg, mondván, Szekszárd is az unió része, ha a közösség forrásait pazaroljuk, a magunkét rövidítjük, a hűtlen kezelés pedig akkor is bűncselekmény, ha a nagyobb közösség pénzét herdáljuk. Azóta már reagált Hadházy szavaira Horváth István is, és a polgármester szabályosnak ítélte az I. Béla gimnázium tanteremépítése kapcsán elbírált pályázatokat. (A pályázatok értékelése mindenütt az illetékes önkormányzatok és az iskolák állami fenntartójának, a Kliknek a dolga.)
Hadházyt nem nyugtatta meg a polgármester válasza sem. A képviselő megvizsgálta, hogy más városokban hogyan zajlik az Öveges-program. Huszonkét iskola pályázatait nézte át, és arra jutott, hogy a pazarlás általános, tudatos és felháborító mértékű. A képviselő védhetetlennek tartja, hogy a tanári segédanyagok és a diákok munkafüzeteinek szerkesztését egy-egy vállalkozás több városban is elnyerte, és mindenütt felvette a munkáért járó 15-20 milliót, holott a segédanyag és a füzet tartalma a különböző helyeken gyakorlatilag ugyanaz.
– Ha a munkafüzetek szerkesztését vagy a már említett teremkihasználtság-szoftvert központilag rendelték volna meg az 52 iskolába, akkor ezen hozzávetőleg fél-fél milliárd forintot tudtunk volna megtakarítani – érvel Hadházy. S ugyanez igaz még számos kiadásra.
Amúgy más városokban is felfigyeltek már az Öveges-program Hadházy által kifogásolt elemeire. A veszprémi Vetési Albert Gimnázium új tanterme okán az egyik helyi hírportál megírta, hogy a terem, a bútorok, a fizika, biológia és kémia tantárgyak kísérleteihez szükséges eszközök 80 millióba kerültek, ugyanakkor a 2013 júniusában befejeződött projekt teljes költsége 248 millió volt. Egy másik veszprémi középiskolában 340 milliót költöttek a projekt keretében átadott laborra.
Az olcsóbban teljesítők nem pályázhattak, mivel valamennyi tender meghívásos volt
Ebből a terem és tartozékai 100 milliót vittek el, miközben a szakmai tanácsadásra, a labor foglalkozási metodikájának kialakítására, a vizsgára felkészítő foglalkozások rendjének kidolgozására, a digitalizálásra és a tananyagfejlesztésre 150 millió kellett. Megpróbáltunk utánajárni, hogy a termek járulékos költségei valóban drágábbak-e az indokoltnál. Megkérdeztünk számítógépes szakembereket, akik a pályázati kiírásokat megismerve osztották Hadházy véleményét.
Egybehangzóan állították, hogy olyan szoftver, ami egy tanterem kihasználtságát szervezi és méri, úgy 3,5-4 millió forintból, vagyis negyedannyiért elkészíthető, mint amennyit az Öveges-program nyertesei intézményenként számláztak. A digitális táblák és a hozzávalók is feleannyiért beszerezhetők, mint a győztesek prezentálta berendezéskomplexum. A nyilvánosság megteremtésében jártas PR-cégek általunk megkérdezett vezetői is szívesen elvállalnák a termek „eladását” a külvilág számára feleannyi pénzért, mint a győztesek.
Csakhogy az olcsóbban teljesítők nem pályázhattak, mivel valamennyi tender meghívásos volt. Hadházy szerint azért, hogy azok nyerjenek, akik közel vannak a kormánypártokhoz. Találtunk adatokat, amelyek erősítik a szekszárdi képviselő állítását. A teremfoglaltság szoftverjét például a Commitment Zrt. nyerte el Szekszárdon, valamint Fonyódon, Kalocsán, Salgótarjánban és Siófokon. A cég tulajdonosa, Gullár Zoltán az első Orbán-kormány idején az oktatási minisztérium közigazgatási államtitkárságán dolgozott, 2010-től kabinetvezető volt a fejlesztési tárcánál, később az Erzsébet-program miniszteri biztosaként szolgált.
A Commitment a tulajdonosa a Modern Oktatási Eszközök Kft.-nek, ami három városban nyerte el a digitális táblákra kiírt pályázatot. Ennek a kft.-nek az ügyvezetője volt 2012-ig Kocsmár Kornél, aki ma az állami tulajdonú Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt. vezérigazgatója. Három pályázatot is nyert az Eruditio Zrt., többek között a miskolci Földes gimnázium termének benchmarkingját is ők alkották meg 16,8 millióért.
Aki nem tudná: a benchmarking egy olyan elemzési, tervezési módszer, amivel a vállalatok összevetik magukat versenytársaikkal, hogy növelni tudják a teljesítményüket. Hogy ez miért fontos egy középiskolai laboratóriumban, rejtély, az viszont nem, hogy az Eruditio Zrt. tulajdonosa az a Horváth Tamás, aki 2012 februárjáig a a határon túli magyarok támogatására elkülönített pénzt kezelő Bethlen Gábor Alapnál (BGA) döntés-előkészítőként tevékenykedett.
Távozása hónapjában a BGA 12,5 milliós megbízást adott Horváth cégének. Horváth oktatásszervezéssel és képzéssel foglalkozó részvénytársasága az elmúlt években alapvetően állami és önkormányzati megbízásokból élt. A társaság 2011-es bevételéről nincs adat, 2012-ben 233 millió, 2013-ban pedig 667 millió folyt be a cég kasszájába. Részben az Öveges-programból.
