Kiemelt kockázatú a timföldgyár melletti vörösiszap-tározó - állítják szakemberek.

Konduljon meg ma a harang az áldozatokért. Kolontáron, Devecseren, Somlyóvásárhelyen. A 14 hónapos kisbabáért, a testvérpárért, a házaspárért, a magányosan életüket vesztettekért, akik a vörösiszap-katasztrófa hullámtengerében lelték halálukat.

Számos megemlékezést, létesítményavatót tartanak ma a vörös iszap sújtotta településeken. Napra pontosan egy évvel ezelőtt, 2010. október 4-én szakadt át az ajkai tározó gátja.

Kétszer változott meg nagyon a táj a Kolontár és Devecser környékén: egyszer egy éve, amikor a környéket elöntötte a pusztító vörösiszap-ár, másodszor az azóta eltelt időben. Az iszapot eltakarították, de vidék soha nem lesz olyan, mint a tragédia előtt. Móricz Simon képe egy év után ugyanott készültek ahol a tragédia napjaiban.

A WWF Magyarország szerint egy évvel a kolontári vörösiszap-katasztrófa után szinte semmi nem történt annak érdekében, hogy megakadályozzák a hasonló tragédiák bekövetkezését Magyarországon. A szervezet aggasztónak tartja, hogy még mindig nem tudni, hány hasonló "időzített bomba" lehet a régióban.

Október közepére készül el a kolontári vörösiszap-katasztrófa okait vizsgáló parlamenti bizottság jelentése. Az viszont már most tudható: a testület szerint nem természeti, hanem ipari katasztrófa történt, és a Mal Zrt. vezetői, valamint a regionális környezetvédelmi hatóság is felelős.

Egy évvel az iszaptragédia után már keresni kell a kiömlött szennyező sár nyomait. Figyelemre méltó tempóban felépültek az új házak, eltakarították a régieket, mégis sokan idegenkednek új környezetüktől. Devecser ráadásul Kolontárral ellentétben egy második pofont is kapott a katasztrófa után: tehetős polgárai és vállalkozói közül többen hátat fordítottak a településnek.

Bírálatokból, indulatokból, vitákból sem volt hiány az elmúlt évben a katasztrófa sújtotta térségben, a helybeliek összességében mégis elismeréssel szólnak a helyreállításban és a kárenyhítésben nyújtott kormányzati teljesítményről. Nem ok nélkül.

A régió egyik legkockázatosabb veszélyeshulladék-kezelő létesítményének tartja a Greenpeace a Tatai Környezetvédelmi Zrt. almásfüzitői telepét, ahol egy használaton kívüli vörösiszap-tároló "rekultivációja" zajlik különféle veszélyes hulladékok lerakásával.

Újabb öt embert hallgattak ki a tavaly októberi vörösiszap-katasztrófával összefüggésben a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) munkatársai különösen nagy vagyoni hátrányt okozó közveszélyokozás bűntett megalapozott gyanúja miatt.

A vörösiszap-katasztrófa után csaknem egy évvel is magas, a határértéket jóval meghaladó az alumíniumkoncentráció a Torna patakban, közölte a Greenpeace Ausztria szeptemberben végzett vizsgálatai eredménye alapján szerdán.

Minden napra jutnak újabb gyanúsítások a vörösiszap-ügyben: ezúttal két személy meggyanúsításáról számolt be a rendőrség. Így hivatalosan már tíz gyanúsítottról tudni, ám a Mal Zrt. jogi képviselője szerint még további négy embert is gyanúsítanak az ügyben. Illés Zoltán viszont 28 gyanúsítottról beszél.

Nem igazolódtak azok a mendemondák, amelyek szerint a tavalyi vörösiszap-tragédia idején adományok tűntek volna el a katasztrófa sújtotta térségből. A rendőrség bűncselekmény hiányában lezárta az ezzel kapcsolatos nyomozást.

Négy újabb gyanúsítottat hallgattak ki a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai a tavaly októberi vörösiszap-katasztrófával összefüggésben. Ezzel nyolcra nőtt a gyanúsítottak száma.

A volt miniszterelnököt meg akarja hallgatni az iszapkatasztrófát vizsgáló bizottság, mivel ő a Motim Zrt. többségi tulajdonosa. Csakhogy ez a cég semmilyen módon nem érintett a tragédiában, Gyurcsány Ferenc pedig soha nem volt a cég többségi tulajdonosa.

Közleményt juttatott el lapunkhoz a Magyar Alumínium Termelő (MAL) Zrt. vezetősége. A tavalyi vörösiszap katasztrófa nyomán 135 milliárd forint hulladékgazdálkodási bírság kifizetésére kötelezett cég megfellebbezi a környezetvédelmi hatóság gigabírságról szóló határozatát. Levelüket kérésükre szó szerint közöljük.

Ha jogerőre emelkedne, az európai gazdaságtörténet legnagyobb környezetvédelmi bírsága lenne az a 135 milliárd forint, amit az elsőfokú környezetvédelmi hatóság a Mal Zrt.-re kivetett. Ám aki máris a „könnyen jött” állami bevételt költené, alighanem csalódni fog: a bírságkiszabás jogilag nem áll túl erős lábakon, a kiszemelt vétkesnek pedig (a magántulajdonosi kört is beleértve) biztosan nincs fedezete az abszurdnak tűnő büntetésre.

Fellebbez a Mal Zrt. a szakhatóság által a cégre kirótt, rekordmértékű, 135 milliárd forintos bírságról szóló határozat ellen – erősítette meg a cég jogi képviselője. Az összeg nagyságát és a határozat indoklását is vitatják.