A növekedés beindítására és az évtizedek óta csökkenő árak visszafordítására, inflációs környezet kialakítására tett japán erőfeszítések sikerrel kecsegtetnek: a szigetország hazai összterméke az első negyedévben 3,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

Ezúttal beváltak az elemzői várakozások: az éves fogyasztói árindex a márciusban mért 2,2 százalék után áprilisban 1,7 százalékra, 39 éves mélypontra süllyedt a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint. Azaz tovább tart a szeptemberben 6,6 százalékos csúcsról indult dezinflációs folyamat.

Beváltak az elemzői várakozások: történelmi mélypontra ért áprilisban a hazai infláció. A KSH adatai szerint az éves fogyasztói árindex 1,7 százalékra csökkent a márciusban mért 2,2 százalékról, azaz tovább tart a dezinflációs folyamat. Az elemzők átlagosan pont ilyen ütemű drágulást vártak.

A kormány adóemeléssel reagál az Európai Bizottság által megkövetelt államháztartási hiánycél betartása érdekében, de még így sem szabadulunk könnyen a túlzottdeficit-eljárás alól – véli a GKI, amely a szerint mégis lesz választási költségvetése az országnak.

Növekedési fordulat előtt áll Magyarország „gyorsnaszádja”, amely eddig tengeralattjáró módjára folytatta merülését. De hogy mikor dördül el a startpisztoly és erre miként reagálnak a gazdaság egyes szegmensei, arra nem tudják a választ a Raiffeisen elemzői.

A nettó keresetek 4 százalékkal nőttek az év első két hónapjában ez előző évihez képest. Az átlag 146 ezer forint volt. Ismét itt a reálbér-növekedés.

A rezsicsökkentés második lépése, a szemétszállítási, valamint a víz- és csatornadíjak július 1-jei csökkentése tovább mérsékelheti az inflációt, amelynek mértéke így akár két százalék alá is eshet az idén, mondta Rogán Antal, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője. Szerinte a kormányzat képes arra, hogy az áremelkedés mértékét az európai átlagszint alá csökkentse.

A magyar árszínvonal stabilitását, alacsony inflációs környezetet jeleznek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által pénteken közzétett inflációs alapmutatók.

Márciusban is bőven a jegybanki 3 százalékos inflációs cél alatt sikerült tartani a pénzromlási ütemet: a Központi Statisztikai Hivatal csütörtökön közzétett adatai szerint az éves árindex 2,2 százalékos volt, míg az elmúlt hónaphoz képest 0,3 százalékkal nőttek az árak. És van még lejjebb is.

Tovább lassult márciusban a német fogyasztói árak emelkedésének éves üteme - erősítette meg előzetes adatközlését csütörtökön a német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis.

Az infláció a fejlett gazdaságokban elhalni, s nem szenderegni látszik, mert sikerült a várakozásokat lehorgonyozni, s ez a helyzet így is marad, ha a jegybankok politikai nyomás nélkül reagálhatnak az eseményekre, és átgondolhatják, miként tehetnék még rugalmasabbá az inflációs célkövető monetáris politikát. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) jövő heti tavaszi közgyűlésére készülő világgazdasági előrejelzés elemzői fejezeteit most tették közzé.

A rendszerváltás óta még egyszer sem volt olyan alacsony Magyarországon az infláció, mint amennyi a Magyar Nemzeti Bank (MNB) előrejelzése szerint idén és jövőre lesz - közölte Puskás Imre fideszes képviselő.

Javuló képet fest a magyar gazdaság teljesítményéről a jegybank ma publikált inflációs jelentése. A jövőkép pozitív ugyan, de az összképet kiugró magas kockázatok homályosítják el.

A KSH szerint januárban az átlagkeresetek 3,9 százalékkal haladták meg az előző év elejét.

Miközben a KSH által számolt februári éves inflációs mutató a rezsiköltség-csökkentés hatására erőteljesen, a januári 3,7 százalékról 2,8 százalékra csökkent, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által számolt inflációs alapmutatók vegyes képet mutatnak.

Nem voltak hiábavalóak a bizakodások, februárban a rezsicsökkentésnek köszönhetően sikerült a jegybank korábbi vezetése által 3 százalékban meghatározott inflációs cél alá süllyeszteni a fogyasztói árindexet. Szakértők a második félévtől az infláció szerény emelkedését várják, de az év egészében így is biztonsággal négy százalék alatt lesz tartható az index.

Magyarország már nem inflációs rekorder az unióban, de az árnövekedési ütem még mindig magas. Januárban 3,7 százalékos volt az infláció, a rezsi nem csökkent, az adók emelkedtek és az állami szolgáltatások is drágultak.

A szakszervezeti szövetség szerint ezzel csak a fizetések reálértékét tudják megőrzni. Tavaly 4,5-6 százalékos reálkereset-csökkenést szenvedtek el a dolgozók.

Árstabilitás van az euróövezetben, az infláció két éves mélypont közelében jár, 2 százalék volt januárban. Ez volt az európai jegybank célja.

Stratégiai szövetséget kötött a jegybank a kormánnyal. Igaz, egyelőre nem Magyarországon, hanem Japánban, ahol a központi bank vállalta, hogy enyhít a szigoron és elengedi az inflációst célt. Utóbbi egyről kettő százalékra változik, elősegítendő a gazdasági növekedést.