A Központi Statisztikai Hivatal kedden közzétett adatai szerint 2,8 százalékosra szelídült februárban a fogyasztói árak emelkedése, vagyis az egy évvel ezelőttinél ennyivel voltak magasabbak az átlagárak. Ilyen mélyen legutóbb hét éve volt az árindex. Az adat éppen megüti az elemzői várakozások alsó határát, a szakértők 2,8 és 3,4 százalék közé tették a februári inflációt, a konszenzus 3,1 százalékról szólt.

Decemberben öt, januárban – az egy évvel korábbi áfaemelés hatásainak kiesésével – 3,7 százalékosra mérséklődött az árindex. Azt biztosra vették, hogy a januárinál lényegesen alacsonyabb értékkel áll elő a KSH, mivel csak a februári energiaszámlákban jelentkezik teljes körűen a tavaly kormányzati szándékkal elhatározott és meglépett tízszázalékos rezsicsökkentés.

Az infláció a rezsicsökkentésnek köszönhetően februárban és a következő néhány hónapban is a jegybanki cél közelében, esetenként alatta lehet, de a nyártól újra mérsékelten emelkedhetnek az év/éves indexek – jegyzi meg prognózisában a CIB Bank vezető elemzője, Trippon Mariann.

Ezzel együtt is az éves átlag infláció is a jegybanki cél közelében alakulhat 2013-ban – teszi hozzá. Részben emiatt, részben a gazdaság visszaesése miatt – amíg a piaci és a pénzügyi stabilitási feltételek is lehetővé teszik – folytatódhat a kamatcsökkentés, és még az első félévben 5 százalék alá süllyedhet az alapkamat. A további csökkentés mozgástere azonban egyre inkább szűkül.

Az energiaárak kalkulált csökkentése mellett némi meglepetést okozott februárban az élelmiszerárak változatlansága, az előző években ugyanis kisebb-nagyobb áremelkedés következett be - mondta Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője, aki 3,1 százalékos 12 havi adatot várt. Ugyancsak kisebb fogyasztói árak alakultak ki egy hónap alatt a tartós fogyasztási cikkeknél, így a gépkocsiknál, a bútoroknál, a ruházati cikkeknél vagy a lakás felszereléseknél.

Kondrát Zsolt előrejelzése szerint a következő hónapokban a 12 havi infláció akár 2,1 százalékra is eshet, majd az év végére 2,7 százalékra ugorhat vissza, ha az élelmiszeráraknál nem következik be rendkívüli emelkedés – írja az MTI.

Hasonló magyarázatot adott a vártnál alacsonyabb inflációra Suppan Gergely, a TakarékBank senior elemzője is, jelezve, hogy az infláció így közel hétéves mélypontra, egyúttal a 3 százalékos inflációs cél alá csökkent. Hozzátette azt is, hogy a maginfláció jóval mérsékeltebben, 3,7 százalékról 3,6 százalékra csökkent. A belső kereslet hiányát tükrözi az élelmiszerárak korábbi előrejelzésekhez képesti lassúbb növekedése, mivel a termelők és a feldolgozók nem tudták áthárítani a takarmányköltségek tavalyi meredek emelkedését - tette hozzá.

Suppan Gergely úgy véli, hogy bázishatások miatt az infláció a következő hónapokban 2,6 százalékig mérséklődhet. Mivel a belső kereslet hiánya továbbra is az infláció csökkenése irányába hat, emellett az idei év második felében feltehetően a tavalyi élelmiszerár emelkedés hatása is kiesik a bázisból, az infláció további enyhülésére lehet számítani, az idei év 2,5 százalékos infláció zárulhat. Az átlagos infláció 2013-ban 2,7 százalék, jövőre 3,2 százalék lehet.

A márciusi kamatdöntéssel kapcsolatos kérdésre Suppan Gergely azt mondta, hogy miután az infláció várhatóan az egész év során a 3 százalékos inflációs cél alatt maradhat, lehetőség lenne további kamatcsökkentésekre, amit a piacok áraznak is, a határidős kamatlábpiac 100 bázispontos, azaz egy százalékos további kamatcsökkentést áraz 6 hónapon belül. (jelenleg 5,25 százalék az alapkamat.)

Azonban a forint különösen sérülékennyé vált az elmúlt hetekben, ami megakadályozhatja a kamatcsökkentések folytatását. Szintén kérdéses az inflációs cél középtávú tarthatósága, aminek kockázatát az is jelzi, hogy a hosszabb lejáratú állampapírhozamok az utóbbi hetekben nem süllyedtek együtt a rövidebb lejáratokkal - magyarázta a TakarékBank senior elemzője.

Véleménye szerint év közepéig 4,75 százalékra csökkenhet az alapkamat, amennyiben a forint gyengélkedése átmeneti marad, további kamatcsökkentésekhez azonban az ország kockázati megítélésének számottevő javulása, illetve a kedvező nemzetközi hangulat fennmaradása szükséges. Kondrát Zsolt is úgy látja, hogy az infláció alakulása alapot adhat a kamatcsökkentésre, ugyanakkor jelezte: 304-305 forintos euró árfolyamnál a tanácstagoknak el kell gondolkodniuk, hogy ez milyen kockázatot jelent.

Hozzátette azt is, hogy korábban azzal számolt: 300-310 forintos árfolyamnál megáll a kamatcsökkentéssel az MNB, most éppen ezen sáv közepénél ingadozik a forint. Előrejelzése szerint a jelenlegi 5,25 százalékos alapkamat 4,5 százalékra süllyed az év során.

Ami a részletes adatokat illeti, egy hónap alatt – 2013. januárhoz képest – a fogyasztói árak átlagosan 0,1 százalékkal csökkentek – írja a KSH. Az élelmiszerekért átlagosan ugyanannyit kellett fizetni, mint előző hónapban. Ezen belül az idényáras élelmiszerek – burgonya, friss zöldség és gyümölcs – 2,1 százalékkal drágultak, csökkent azonban az étolaj (2,4 százalék), a sertéshús (2,2 százalék) és a tojás (1,9 százalék) ára.

Az idényáras élelmiszerek nélkül számítva az élelmiszerek ára átlagosan 0,3 százalékkal csökkent. A legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk ára nőtt egy hónap alatt, 2,4 százalékkal, a dohányáruké a jövedéki adó mértékének emelése miatt. Az egyéb cikkek (ide tartoznak: lakás-, háztartás- és testápolási-cikkek, gyógyszerek, járműüzemanyagok, valamint kulturális cikkek) körében szintén áremelkedés volt megfigyelhető (1,5 százalék), ezen belül a járműüzemanyagokért 3,1 százalékkal kellett többet fizetni.

Kisebb mértékű áremelkedés következett be a szolgáltatások esetében (0,7 százalék). A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 0,1 százalékkal, míg a ruházati cikkekért 1,7 százalékkal kellett kevesebbet fizetni. A háztartási energia ára 7,4 százalékkal csökkent, ezen belül az elektromos energia és a vezetékes gáz esetében a 10 százalékos árcsökkentés teljes egészében megjelent az árindexben.

12 hónap alatt, 2012. februárhoz viszonyítva, az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 4,1 százalékkal emelkedtek. Ezen belül jelentősen nőtt a liszt (14,7 százalék), az idényáras élelmiszerek (14,1 százalék), a sertészsiradék (10,7 százalék), a tojás (10,6 százalék) és az étolaj (9,2 százalék) ára. Árcsökkenés következett be többek között a cukor esetében (6,9 százalék). Az átlagosnál nagyobb mértékben, 14,8 százalékkal emelkedett a szeszes italok, dohányáruk ára is.

A szolgáltatások esetében szintén átlag feletti volt az árnövekedés (3,5 százalék), ezen belül a szemétszállítás 7,5, a helyi tömegközlekedés 5,5 százalékkal drágult. Az egyéb cikkek árai az átlaggal közel megegyező mértékben növekedtek (2,6 százalék). Árcsökkenés volt megfigyelhető a ruházkodási cikkek (0,4 százalék) és a tartós fogyasztási cikkek (2,3 százalék) esetében. A háztartási energia 7,7 százalékos árcsökkenésén belül a vezetékes gázért, a távfűtésért és az elektromos energiáért egyaránt 10 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, 2012. februárhoz képest.

Az EU 27 tagországában 2013. januárban a fogyasztói árak – az előzetes harmonizált adatok szerint – átlagosan 2,1 százalékkal voltak magasabbak, mint 2012. januárban. A legkisebb áremelkedést Görögországban (0,0 százalék) és Portugáliában (0,4 százalék), a legnagyobbat Romániában (5,1 százalék), valamint Észtországban (3,7 százalék) mérték.

A várakozásoknál alacsonyabbra, 2,8 százalékra csökkent az infláció februárban az előző havi 3,7 százalékról, a fogyasztói árak 0,1 százalékkal csökkentek az előző hónaphoz képest. Az infláció így közel hétéves mélypontra, egyúttal a 3 százalékos inflációs cél alá csökkent. A maginfláció azonban jóval mérsékeltebben, 3,7 százalékról 3,6 százalékra csökkent. Az infláció visszaesését túlnyomórészt a háztartási energiaárak 10 százalékos csökkentése okozta, azonban az élelmiszerárak emelkedése is jóval elmaradt a várakozásoktól. Eközben - ellentétben a forint gyengülésével, azonban összhangban a változatlanul igen gyenge belső kereslettel - a vártnál nagyobb mértékben csökkentek a tartós fogyasztási cikkek árai és a szezonalitásnál nagyobb mértékben csökkentek a ruházati cikkek árai. A belső kereslet hiányát tükrözi az élelmiszerárak korábbi előrejelzésekhez képesti lassabb növekedése, mivel a termelők és a feldolgozók nem tudták áthárítani a takarmányköltségek tavalyi meredek emelkedését. Az élelmiszerárakra nézve enyhülő nyomást jelenthet a mezőgazdasági termelői árak mérséklődése is.

Az infláció bázishatások miatt a következő hónapokban 2,6 százalékig mérséklődhet. Mivel a belső kereslet hiánya továbbra is az infláció csökkenése irányába hat, valamint az idei év második felében feltehetően a tavalyi élelmiszerár emelkedés hatása is kiesik a bázisból, az infláció további enyhülésére számítunk, ezért decemberig 2,5 százalékra csökkenhet az infláció. Az idén 2,7%, jövőre 3,2% lehet az átlagos infláció. Kockázatot jelenthet, ha az inflációs várakozások magas szinten maradnak, ugyanakkor lefelé mutató kockázatot jelenthetnek további rezsicsökkentések (pl. szemétszállítási díj, csatornadíj, vízdíj). Mivel az infláció várhatóan az egész év során a 3% inflációs cél alatt maradhat, lehetőség lenne további kamatcsökkentésekre, amit a piacok áraznak is, a határidős kamatlábpiac 100bp-os további kamatcsökkentést áraz 6 hónapon belül. Azonban a forint különösen sérülékennyé vált az elmúlt hetekben, ami megakadályozhatja a kamatcsökkentések folytatását. Szintén kérdéses az inflációs cél középtávú tarthatósága, aminek kockázatát az is jelzi, hogy a hosszabb lejáratú állampapírhozamok az utóbbi hetekben nem süllyedtek együtt a rövidebb lejáratokkal. A nemzetgazdasági szereplők a mérlegkiigazítási folyamat, ill. javuló, de továbbra is gyenge üzleti és fogyasztói bizalom miatt a kamatcsökkentések hatására aligha élénkítik a keresletet, így a kamatcsökkentések a reálgazdaság felől nem jelenthetnek érdemi kockázatot az inflációra nézve. Ezért arra számítunk, hogy amennyiben a forint gyengélkedése csupán átmeneti, év közepéig 4,75 százalékra csökkenhet az alapkamat, további kamatcsökkentésekhez azonban az ország kockázati megítélésének szignifikáns javulása, ill. a kedvező nemzetközi hangulat fennmaradása szükséges.

Elemzők: az infláció a következő hónapokban 2,1-2,6 százalékra eshet

A következő hónapokban 2,1-2,6 százalékra csökkenhet a 12 havi infláció, ami lehetővé teszi a jegybanki kamat további mérséklését, a folyamatot ugyanakkor kockázatossá teheti a forint tartós árfolyamgyengülése - fejtették ki az MTI által kérdezett elemzők kedden.

A fogyasztói árak februárban 0,1 százalékkal csökkentek januárhoz képest, és 2,8 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden. A KSH elsősorban a 10 százalékos rezsicsökkentés hatásával magyarázta a kedvező adatot. A februárinál alacsonyabb, 2,3 százalékos 12 havi inflációt 2006 áprilisában mért a KSH, 2,8 százalékos inflációt pedig 2006 május-júniusban - mondta Mináry Borbála, a KSH osztályvezetője.

Az energiaárak kalkulált csökkentése mellett némi meglepetést okozott februárban az élelmiszerárak változatlansága, az előző években ugyanis kisebb-nagyobb áremelkedés következett be - mondta Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője, aki 3,1 százalékos 12 havi adatot várt. Ugyancsak kisebb fogyasztói árak alakultak ki egy hónap alatt a tartós fogyasztási cikkeknél, így a gépkocsiknál, a bútoroknál, a ruházati cikkeknél vagy a lakás felszereléseknél.

Kondrát Zsolt előrejelzése szerint a következő hónapokban a 12 havi infláció akár 2,1 százalékra is eshet, majd az év végére 2,7 százalékra ugorhat vissza, ha az élelmiszeráraknál nem következik be rendkívüli emelkedés – írja az MTI.

Hasonló magyarázatot adott a vártnál alacsonyabb inflációra Suppan Gergely, a TakarékBank senior elemzője is, jelezve, hogy az infláció így közel hétéves mélypontra, egyúttal a 3 százalékos inflációs cél alá csökkent. Hozzátette azt is, hogy a maginfláció jóval mérsékeltebben, 3,7 százalékról 3,6 százalékra csökkent. A belső kereslet hiányát tükrözi az élelmiszerárak korábbi előrejelzésekhez képesti lassúbb növekedése, mivel a termelők és a feldolgozók nem tudták áthárítani a takarmányköltségek tavalyi meredek emelkedését - tette hozzá.

Suppan Gergely úgy véli, hogy bázishatások miatt az infláció a következő hónapokban 2,6 százalékig mérséklődhet. Mivel a belső kereslet hiánya továbbra is az infláció csökkenése irányába hat, emellett az idei év második felében feltehetően a tavalyi élelmiszerár emelkedés hatása is kiesik a bázisból, az infláció további enyhülésére lehet számítani, az idei év 2,5 százalékos infláció zárulhat. Az átlagos infláció 2013-ban 2,7 százalék, jövőre 3,2 százalék lehet.

A márciusi kamatdöntéssel kapcsolatos kérdésre Suppan Gergely azt mondta, hogy miután az infláció várhatóan az egész év során a 3 százalékos inflációs cél alatt maradhat, lehetőség lenne további kamatcsökkentésekre, amit a piacok áraznak is, a határidős kamatlábpiac 100 bázispontos, azaz egy százalékos további kamatcsökkentést áraz 6 hónapon belül. (jelenleg 5,25 százalék az alapkamat.) Azonban a forint különösen sérülékennyé vált az elmúlt hetekben, ami megakadályozhatja a kamatcsökkentések folytatását. Szintén kérdéses az inflációs cél középtávú tarthatósága, aminek kockázatát az is jelzi, hogy a hosszabb lejáratú állampapírhozamok az utóbbi hetekben nem süllyedtek együtt a rövidebb lejáratokkal - magyarázta a TakarékBank senior elemzője.

Véleménye szerint év közepéig 4,75 százalékra csökkenhet az alapkamat, amennyiben a forint gyengélkedése átmeneti marad, további kamatcsökkentésekhez azonban az ország kockázati megítélésének számottevő javulása, illetve a kedvező nemzetközi hangulat fennmaradása szükséges. Kondrát Zsolt is úgy látja, hogy az infláció alakulása alapot adhat a kamatcsökkentésre, ugyanakkor jelezte: 304-305 forintos euró árfolyamnál a tanácstagoknak el kell gondolkodniuk, hogy ez milyen kockázatot jelent. Hozzátette azt is, hogy korábban azzal számolt: 300-310 forintos árfolyamnál megáll a kamatcsökkentéssel az MNB, most éppen ezen sáv közepénél ingadozik a forint. Előrejelzése szerint a jelenlegi 5,25 százalékos alapkamat 4,5 százalékra süllyed az év során.