Egyre kevesebb kávét iszunk, mégis többet költünk rá, mint korábban – mutatta ki a GfK. Kávégépből is kevesebb fogy.

Kerek ötszázalékos adattal búcsúztatta az óévet a hazai infláció, s ezt beszámítva az egész évre vonatkozó fogyasztói árindex 5,7 százalék lett. Legutóbb 2008-ban mértek ennél gyorsabb pénzromlási ütemet, akkor a válság kirobbanásának évében 6,1 százalékos volt a mutató. Elemzők most decemberre 5,2 százalékos pénzromlást vártak, azaz a novemberivel megegyező mértékűt.

Decemberben a fogyasztói árak 5 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Az élelmiszerek és a szeszes italok, dohányáruk az átlagnál jobban drágultak, míg a tartós fogyasztási cikkekért kevesebbet kellett fizetni, mint egy éve. Tavaly átlagosan 5,7 százalékkal emelkedtek az árak.

Ezentúl egy napon két inflációs adattal kedveskedik az elemzőknek a KSH és az MNB, erről döntött az infláció alakulásának átláthatóságát remélő jegybank monetáris tanácsa.

A rezsidíjcsökkentés pozitív gazdasági hatására, a mérséklődő inflációra és az ennek nyomán emelkedő reálbérekre hívta fel a figyelmet a Fidesz frakcióvezetője. Rogán Antal arról is beszélt: "a Fidesz-frakció nem fog ellenállni", ha a kormánynak lesznek további rezsicsökkentési tervei.

Az új év első napja annyiban mindenképp unikális lesz a korábbiakhoz képest, hogy nemcsak áremelésekkel, de egy fronton méretes árcsökkentéssel is szembesül a lakosság. A kormány döntése értelmében ugyanis 10 százalékkal mérséklődik a rezsi. Ezzel szemben drágulni fognak az alapvető élelmiszerek, a banki, biztosítói szolgáltatások, a posta. A távközlésben s a vasúti közlekedésben egyelőre nem lesz változás.

A szaktárca szerint a pozitív és negatív hatások kiegyensúlyozzák egymást a jövő évi büdzsében, így összességében nem fog romlani a költségvetés egyenlege.

A jegybank szerint jövőre éri el a mélypontot a magyar munkaerőpiac: mind az átlagkeresetek, mind a foglalkoztatás alakulása szempontjából. Az idei jelentős esés után legalább a bérek értékének csökkenése megáll, ettől azonban még nem fogunk jobban élni.

Listavezetővé vált Magyarország: az Európai Unió tagállamai közül hazánkban drágult a legjobban az élet novemberben. A közösségi átlag kétszeresét is sikerült felülmúlni.

A vártnál alacsonyabb novemberi infláció minden bizonnyal meggyőző érvnek bizonyul a jegybank monetáris tanácsa külső tagjai számára, hogy tovább folytassák a megkezdett alapkamat-csökkentést. Előzetesen hétszázalékos drágulást is el tudtak képzelni az elemzők, ám végül 5,2 százalékon állt meg a mutató.

Az ősz végére az egekbe drágultak az élelmiszerek. A gyenge kereslet miatt ugyanakkor estek a tartós fogyasztási cikkek árai.

Az üzemanyagárak csökkenése és a belépő bázishatások miatt valószínűleg jelentősen lassult az éves szintű magyarországi infláció üteme novemberben - jósolták a keddi adatismertetés előtt londoni elemzők.

– Akik az elmúlt hónapokban a kamat csökkentésére szavaztak, a jelenlegi magyarországi helyzetben jelentősen túlértékelik lépéseik makrogazdaságot élénkítő hatásait – mondja Simor András jegybankelnök. Szerinte a magyar gazdaságnak súlyos problémái vannak, amelyek se fiskális, se monetáris élénkítéssel nem orvosolhatók. Munkájára visszatekintve az MNB elnöke elismeri: voltak kevésbé fényes pillanatok is, például a devizahitelezés kapcsán.

A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) felmérésére alapozva úgy véli, hogy a következő fél évben árrobbanás nem, inkább egy 10 százalék körüli, akár több lépcsőben megvalósuló élelmiszerár-emelkedés várható Magyarországon.

A Monetáris Tanács külsős tagjai szerint a kamatcsökkentések nem veszélyeztetik az inflációs célt, a belsősök szerint igen. Kinek van igaza?

A második negyedévhez képest szinte semmi sem változott; a magyar gazdaság még mindig kómában van – derül ki a harmadik negyedéves hazai össztermék (GDP) alakulását feltérképező elemzői körképből. Az előzetes adatot csütörtökön teszi közzé a Központi Statisztikai Hivatal.

Maga a csökkenés nem, annak mértéke viszont meglepte az elemzőket, akik októberre előzetesen 6,3 százalékos éves inflációt vártak, szemben a Központi Statisztikai Hivatal által tegnap közzétett 6,0 százalékos adattal.

Októberben a fogyasztói árak 6 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Az élelmiszerek, a szeszes italok, dohányáruk és az egyéb cikkek, üzemanyagok az átlagnál jobban drágultak, míg a tartós fogyasztási cikkekért kevesebbet kellett fizetni, mint egy éve, és a ruházkodási cikkek árai is csak kismértékben emelkedtek.

Romániában csökkent októberben az inflációs ráta, éves szinten 4,96 százalékra mérséklődött az előző hónapban mért 5,33 százalékról – közölte hétfőn a román országos statisztikai intézet.