A jelenleg elfogadott elméletek szerint a Holdat egy Mars méretű bolygótest becsapódása hozta létre mintegy 30–60 millió évvel a Föld kialakulása után. A NASA honlapján közölt új elmélet szerint a Földet további nagyobb égitestek is eltalálták, melyek közül a legnagyobb akár Plútó méretű is lehetett.

Teljes holdfogyatkozás lesz a téli napfordulókor, december 21-én: az égi jelenség a maga nemében a leglátványosabb lesz egészen 2014-ig.

Az Európai Űrügynökség nem tett le holdra szállási terveiről: a 2020-as években embert szeretne küldeni az égitestre. Bár a program hivatalos, valójában sejteni sem lehet, hogy erre mikor kerül sor.

Ha nem is részletesen, de azért ismertek a kínai tervek a Hold meghódítására. Ám az eddigi űrszondás kutatások tudományos eredményeiről keveset lehetett hallani. Mindeddig.

A Puli névre keresztelt első magyar hold-szonda tervei megvalósításra készen állnak, így a fejlesztők beneveznek a Google világversenyére.

Az amerikai elnök űrkutatási politikáját bírálta szerdán a kongresszusban Neil Armstrong volt amerikai űrhajós, aki elsőként járt a Holdon. Obama inkább a Marsra menne.

A Hold egyes krátereiben közel két méter vastag jégréteg található, míg a Marson a jég egy része feltehetően elolvadt, majd újra megfagyott a közelmúltban, tágítva a bolygó felszínén látható jellegzetes mélyedéseket - derül ki két friss kutatásból.

Pénzhiány miatt törölték az ameriakai Holdbázis-építés tervét, ráadásul az idén befejeződik az űrrepülőgép-program is.

Washington nem költ többet a Constellation nevű űrprogramra, amely egyebek között a Holdra való visszatérést irányozta elő - erősítette meg hétfőn a washingtoni Fehér Ház az erről szóló múlt heti lapértesülést.

A NASA űrszondájának adatai szerint a Hold északi pólusának örök sötétségbe burkolózó krátereiben találhatók a Naprendszer leghidegebb pontjai.

Az eddig száraz, kietlen felszínűnek gondolt, hideg Holdon három űrszonda mérései szerint van víz. Igaz, nem jégtömbökben, hanem nyomokban. A földi élet éltető anyaga ráadásul folyamatosan keletkezik égi kísérőnkön. A felfedezés újraírhatja a Holddal kapcsolatos eddigi terveinket.

Jelentősebb mennyiségű vizet talált a Chandrayaan-1 indiai műhold a Holdon. A tudományos szenzációt bővebben a Science magazin ma megjelenő összeállításából ismerheti meg a nagyközönség. Nagy jelentőségű dologról van szó, amit az is jelez, hogy ezzel kapcsolatban a NASA fontos bejelentést tesz ma este. A washingtoni eseményen Carle Pieters, a Brown Egyetem Hold-szakértője beszél majd.

A Mars-utazás költségei olyan óriásiak, hogy még a világ leggazdagabb országa, az Egyesült Államok erőforrásait is felemészthetik. Ezért a második számú "holdjáró", a 79 éves Buzz Aldrin amerikai űrhajós azt javasolja a Fox tévének adott interjúban, osszák meg a feladatokat, Amerika maradjon meg a Hold meghódítására törekvő nemzetközi csapatokat besegítő-támogató szerepben. Ezzel erőforrásai zömét más feladatokra, például a Mars-utazásra összpontosíthatja, mondja Aldrin, aki nem ragadna le a vörös bolygó felkeresésénél, hanem például a 2021-ben a Földhöz viszonylag közel kerülő Aphophis aszteroidára is embereket küldene.

Tegnap kezdődött az Egyesült Államokban az ember Holdra szállásának 40. évfordulójára emlékező ünnepségek zöme. 1969. július 16-án, a floridai Kennedy Űrközpontból indították ugyanis útjára az Apollo-11-es expedíciót, amelynek parancsnokaként Neil Armstrong július 20-án az első emberként léphetett a Holdra.

Atlas-5 kétfokozatú hordozórakétával elindították az LRO és LCROSS holdszondákat a floridai Cape Canaveral-i légi támaszpontról közép-európai idő szerint csütörtök este 23 óra 12 perckor.

Műszaki okok miatt egy nappal elhalasztotta újabb Mars-kutató szondájának az indítását az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA.