Orbán Viktor pénteken levélben kérte Angela Merkel német kancellárt és Nikolas Sarkozy francia elnököt, hogy járjanak közbe az Európai Központi Bank elnökénél, Jean-Claude Trichet-nél, hogy az EKB Magyarországra is terjessze ki likviditásfokozó intézkedéseit. A pénzügyi válság ugyanis az eurózónához nem tartozó uniós országok bankjainál is komoly likviditási zavarokat okozott.

Vagyonuk több mint 25 százaléka is elúszhat az immár több mint 200 milliárd dollárt veszítő kockázati alapoknak - állítják alapkezelők és iparági menedzserek. Manny Roman, a New York-i GLG Partners társ-vezérigazgatója úgy véli: számos kockázati alap meglehetősen darwini módon egyszerűen alámerül.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) elvi megállapodásra jutott Ukrajnával, hogy egy 16,5 milliárd dolláros hitelkerettel segítenek az országon. A cél, hogy Ukrajnában "meg lehessen őrizni a bizalmat, a gazdasági és pénzügyi stabilitást" - közölte az IMF vezérigazgatója.

Kínában törölték az egyéni tőkeszámlán lévő részvények hozama után fizetendő osztalékadót - közölte vasárnap a kínai Gazdasági Minisztérium.

Kétmilliárd dolláros segítséget kér az IMF-től Izland, hangzott el azon az egyeztetésen, amelyen Geir H. Haarde miniszterelnök és a Nemzetközi Valutaalap képviselői között került sor. Hogy a pénzt pontosan milyen feltételekkel és ütemezéssel teszik elérhetővé, az még nem derült ki, az viszont igen, hogy Oroszországtól is kértek pénzt, de az ügylet nem jött össze.

Orbán Viktor, a Fidesz elnöke Nicolas Sarkozy francia elnök és Angela Merkel német kancellár közbenjárását kérte annak érdekében, hogy az Európai Központi Bank likviditást fokozó intézkedéseit terjesszék ki a Magyarországon működő bankokra is - a pártelnök erről szóló leveleit Cser-Palkovics András, a Fidesz helyettes szóvivője ismertette.

A befektetési konstrukciókat, amelyek a pénzügyi válságot okozták, csak számítógépek voltak képesek összeállítani és azok is képesek megfejteni. Csak nem hajtották a gépek máris uralmuk alá az embert?

Ma már sokan elfelejtik, hogy Nyugat-Európa országai a vegyes gazdaság keretei között érték el legnagyobb sikereiket 1950 és az 1970-es évek között, amikor is a gazdaság egynegyede, helyenként fele állami tulajdonban volt, s az állami beavatkozás, mint például Franciaország vagy akár Japán esetében is, négy-, illetve ötéves tervekkel vezérelte a modernizálás sikeres programjait - említi meg lapunknak adott interjújában Berend T. Iván, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke, a University of California professzora.

Az emberek hónapokig csak a szelét érezték a válságnak. A hírekben olvastak róla; akiknek befektetéseik voltak, átmeneti lejtmenetre gondoltak – Amerikában a nagy múltú bankházak és a biztosítók bedőlése volt az a vészjelzés, amelyre már a farmer és a gyári munkás is fölkapta a fejét. A szakértők úgy tartják, hogy az Egyesült Államok éppen a gazdaság és a polgárok rugalmassága miatt tudta eddig viszonylag gyorsan átvészelni a válságokat. Vajon így lesz ez most is? És az állítólag lassabban reagáló európaiak?

A hitelválság miatt nehezen jutnak külső forráshoz a bankok, ezért egyre vonzóbb feltételekkel csábítják a betéteseket, már a látra szóló, valamint a devizabetétekre is szép hozamot kínálnak.

Cukorként viszik Németországban Karl Marx 1867-ben írt főművét, A tőkét. Az új reneszánsz nem csak a népet, hanem az európai nagypolitikusokat is magával ragadta.

Most először merülhet fel New York lakóiban: nem is akkora gond, hogy nem ők nyerték a 2012-es nyári olimpia rendezési jogát. A pénzügyi válságban szintén alaposan érintett Londonnak ugyanis máris fájhat a feje: az olimpiai falu ingatlanegységeit máris 1200-zal csökkentették, mert nem látják a biztos megtérülést.

A pénzügyi világválságra összpontosítja munkáját az Ázsia-Európa Tanácskozás (ASEM) pénteken kezdődött kétnapos pekingi csúcstalálkozója, amely zárónyilatkozat-tervezetében az az állásfoglalás szerepel, hogy a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) döntő szerepet kell játszania a krízis által leginkább sújtott országok megsegítésében.

Fidesz szerint a kormány napokban meghozott intézkedései nem segítettek a gazdasági-pénzügyi helyzeten, a magyar kilátások tovább romlottak - mondta Varga Mihály, a Fidesz alelnöke pénteken Budapesten, rendkívüli sajtótájékoztatóján. A kormányszóvivő erre úgy reagált: a kormány továbbra sem vesz részt pártpolitikai csatározásokban, hiszen felelős politikusoknak a nemzetközi pénzügyi válság idején az a dolguk, hogy annak hatása minél kevésbé sújtsa Magyarországon az embereket és a társaságokat.

A pazarlás ára címmel kommentárban foglalkozott a Magyarországon kialakult helyzettel pénteken a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ).

Az euróövezeti szolgáltatások Reuters-kezelte beszerzőmenedzser-mutatója októberben 46,9 pontra, 2001. október óta a legalacsonyabbra csökkent a szeptemberi 48,4 pontról, a visszaesés gyorsulását jelezve hónapról hónapra, a pénteken megjelent előzetes becslés szerint. Az elemzők 47,0 pontra számítottak októberről.

Ma reggel a nyugat-európai részvénypiacok ismét meredekebb lejtőre kerültek, a gyenge vállalati eredmények miatt. A Volvo az első órában 18 százalékkal zuhant, a várttól és a tavalytól messze elmaradó harmadik negyedévi eredményei miatt. Továbbra is rosszak a bankok és az olajtársaságok, 5-10 százalék közötti, illetve 5-7 százalék közötti veszteségekkel.

Vajon a kapitalizmusnak egészében, netán a szabadversenyes vagy esetleg az amerikai stílusú kapitalizmusnak a végét jelenti a Wall Street hagyományos működési modelljét elsöprő, immár egy hónapja tartó bankválság? - ilyen kérdéseket feszegetnek azok az amerikai elemzők, akik a pénzügyi tűzoltó intézkedéseken túl a hosszabb távú következményeket találgatják.

A pénzügyi válság kapcsán nagy az igény a politikusok összefogására, a pénztárcákat érintő javaslatok támogatottsága azonban szerény - ezt jelzi a Medián október 13-án és 20-án végzett telefonos fölmérése, amit a Népszabadságnak készített.