Jó hír: a konténereket szállító óceánjárók ötödével csökkentették a sebességüket, hogy ezzel is olajat takarítsanak meg. A fuvarozóknak a mai árak mellett ez fontosabb, mint hogy egy-két nappal hamarabb fussanak be a célkikötőbe. Most persze megkérdezhetik, ez miért jó hír, amikor magyar célkikötő gyakorlatilag nem is létezik. Mi a hasznunk abból, ha lassulnak a hajók? De a globalizáció korában minden mindennel összefügg.

Az üzemanyagok árának drasztikus emelkedése, a szállítás drágulása miatt veszíthet lendületéből a globalizációs folyamat, amely az elmúlt negyed évszázadban meghatározta a világgazdaság fejlődésének az irányát.

Növekszik azoknak a német cégeknek a száma, amelyek elhagyják Kínát a bérek emelkedése, illetve minőségi problémák miatt. A német mérnökkamara (VDI) becslése szerint a Kínában termelő tevékenységet folytató 1600 német vállalat közül minden ötödikre vonatkozhat ez a megállapítás, mindamellett pontos számok nem ismeretesek.

Zygmunt Bauman lengyel szociológus szerint a globális világban a baloldal képtelen megvalósítani a szegények iránti szolidaritásra épülő programját. A globális szolidaritáshoz globális politikai hatalom kellene.

Olajat, gabonát, húst, netán vizet tetszik rendelni? Igen? Sajnos, minden elfogyott. Az étlapon szereplő tételeket kiikszeltük. A képzeletbeli globalizált étterem szinte észrevétlenül átalakult, működése fordulóponthoz érkezett, s új rend kezd kialakulni. Olyan új rend, amelyben a partnert is étlapról választjuk s vagy találunk társat érdekeink nemzetközi érvényesítésére, vagy nem. Nincsenek fogódzók, igazodási pontok.

Az antiglobalizációs mozgalom egyik vezéralakja nemzetközi adókkal orvosolná a világ igazságtalanságait. A globalizációt védő közgazdász sem ellenzi, hogy a szegények és a környezet javára az államok beavatkozzanak a piac működésébe.

A világgazdaság legfontosabb, legérdekesebb kérdése a globalizáció, minden világgazdasági folyamatot a globalizáció tükrében láthatunk csak a maga teljességében, ezért magától értődő, hogy kutatni kell a kérdést - hangsúlyozta Csáki György egyetemi docens, A globalizáció és hatásai, európai válaszok című tanulmánykötet társszerkesztője. Csáki György annak kapcsán nyilatkozott, hogy a könyvet hétfőn mutatták be Budapesten, a Politikatörténeti Intézetben.

Globalizált világunk a maga gyorsan fejlődő hálózataival - politikai szövetségeivel, vállalataival, gazdasági-hatalmi központjaival és nem kormányzati szervezeteivel - kinőtte azokat a merev intézményi kereteket, amelyek még a korábbi hatalmi politikáknak megfelelően alakultak ki. Államcentrikus hatalomfelfogással már nem lehet életképes válaszokat adni a klímaváltozás, a terrorizmus, a fenntartható fejlődés kérdéseire, a jelen globális problémáira.

Evo Morales bolíviai elnök hétfőn az ENSZ-ben tíz intézkedést javasolt a Föld megmentésére, többek között a kapitalista rendszer megszüntetését.

Minden másodpercben hat férfi kap be egy-egy kék tablettát. Vízzel vagy anélkül. És immár tíz éve. Azóta harmincötmillióan próbálták ki, alkalmilag vagy szenvedélyszerűen.

A globális hatalmi elitet nem választja és nem ellenőrzi senki, mégis nagy a hatalma. Ajánlatos azonban gondolnia a kívül maradókra is, különben megerősödnek a radikális, intoleráns erők.

A világpiac legerőteljesebb szereplői ma az állami óriásvállalatok. Antidemokratikus államokban jönnek létre, és módosítják a globális erőviszonyokat. De ezek a fák sem nőnek az égig.

A neoliberáis gazdaságpolitika nyugati hívei a maguk elveit szeretnék ráerőltetni a fejlődő országokra. De a korlátlan szabad verseny sosem az elmaradottabb államoknak kedvez. Versenyezni mindig a gyengébbel érdemes.

A baloldalon is elterjedt neoliberális dogmák hívei az állami szerepvállalás csökkentését követelik. A jelzálogpiaci válság rávilágított, hogy ha bajba kerülnek, a vadkapitalisták is a gyűlölt dadusállam szoknyája mögé menekülnek segítségért.

Az antiglobalista kanadai publicista legújabb bestsellerében azt igyekszik bizonyítani, hogy a nyugati politikusok a katasztrófák utáni bizonytalanságot gazdaságpolitikai reformok bevezetésére használják. És ha nincs katasztrófa, akkor a kapitalizmus hívei majd csinálnak.

"A szegénység világnapja alkalmából a Globalance csoport demonstrációt tartott a Váci utcában - nagyjából így kezdenék egy tudósítást a mai eseményről, de ennek  nem lenne értelme." BiL blogja >

Utak épülnek, gátak nőnek ki a földből, városok terjeszkednek, visszahúzódik a növénytakaró - mindez a civilizáció kezdete óta akár a földfelszín "természetes" változásának is tekinthető. A tempó azonban az utóbbi években - a The Times világatlasza felvételeinek tanúsága szerint - drasztikusan felgyorsult, méghozzá elsősorban a klímaváltozás következtében.

A gazdagok betegségei a szegény országokat sem kímélik. Csak éppen még súlyosabb áldozatokat szednek lakóik soraiban.

Kelet-Európában sosem volt szocializmus, még az USA is szocialistább volt - nyilatkozta lapunknak a világhírű nyelvész és baloldali gondolkodó. Noam Chomsky szerint Bush elnök agresszív külpolitikája politikája nem a véletlen műve: Amerika már korábban is ebbe az irányba tartott.