A befektetői megítélés továbbra is negatív, ezért a fő célnak a kiszámíthatóság és a bizalom erősítésének kell lennie a gazdaságpolitikában – mondta Járai Zsigmond tegnap, a Hungarian Business Leaders Forum rendezvényén.

A költségvetés méretéhez képest a kormányzati kommunikációban államháztartási reformnak nevezett csomag mind össze aprópénz, érdemi változásokra, nagy átalakításokra az eddig elhangzottak alapján nem lehet számítani.

Nyolc hónapja sincs annak, hogy megalakult az új Országgyűlés - azóta tornádóként forgatják fel a politikai életet, az állam és a gazdaság működését a hatalomra került párt és kormány szavai és tettei. Kapkodjuk a fejünket; még magunkhoz sem térhettünk abból a megrökönyödésből, amit a tegnapi cselekmény idézett elő és már valami új bejelentés vagy intézkedés hökkent meg bennünket. Nehéz feldolgozni magunkban az eseményforgatagot.

Úgy tűnik, mégsem feleslegesen írta meg panaszlevelét a magyar különadót kifogásoló tizenhárom európai nagyvállalat vezetője. Tegnap a német és az osztrák gazdasági miniszter is bírálta a pluszterhet, míg az Európai Bizottság, ha nem is vizsgálja, de „elemzi” a helyzetet.

Képtelenség a nyugdíjak értékállóságát garantálni, ez a kormányzati ígéret is csak annak bizonyítéka, hogy Orbánék nem tudják, mit csinálnak – állítja Bokros Lajos, az Európai Parlament tagja, volt pénzügyminiszter. Mint mondja, kell foglalkozni az euró bevezetésével, de egyelőre nem érdemes egy újabb, betarthatatlan időpontot kijelölni.

Ígéretéhez híven a Fitch is leminősítette Magyarországot. Az államadósság így már mindhárom nagy hitelminősítőnél egy szintre áll a bóvli kategóriától. Február végéig, a kormány reformterveinek ígért bejelentéséig kegyelmi időszak jön, ám ha nem látnak érdemi intézkedéseket, a cégek tovább rontják a besorolásunkat.

Éles és kibékíthetetlennek tűnő ellentét feszül a magyar kormány és a nemzeti bank között. Ez nem újdonság, és hazudnék, ha azt állítanám, hogy ehhez a második Orbán-kormánynak kellett hivatalba lépnie.

Az év utolsó kamatdöntő ülésén újra emelt az alapkamaton a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa. A testület az inflációs célok miatt aggódik, külföldi elemzők szerint viszont a lépés inkább a kormány költségvetési kritikájaként értelmezhető.

Londoni elemzői vélemény szerint valószínűleg a Fitch Ratings sem süllyeszti Magyarországot a befektetésre már nem ajánlott, "bóvli" adóskategóriába, amikor várhatóan a közeljövőben végez a magyar besorolás felülvizsgálatával.

Az előzetesen 1,6 százalékosra becsültnél is nagyobb mértékben, 1,7 százalékkal nőtt a hazai össztermék (GDP) a harmadik negyedévben az egy évvel korábbihoz képest. A második negyedévi teljesítményét 0,8 százalékkal haladta meg a magyar gazdaság. Elemzők további erősödést várnak.

Óriási kockázatot vállalt a kormány, ráadásul úgy,hogy az irányítás kikerült a kezéből, mert szinte minden a külgazdasági növekedésre van alapozva. De ha bejönnek a gazdaságpolitikai intézkedések, akkor, ahogy mindig, most is a győztesnek lesz igaza – jelentette ki Chikán Attila, az első Orbán-kormány gazdasági minisztere a vállalkozók napjának tegnapi fórumán.

Aki a gazdasági válság közepette a legjobbak közé tud kerülni, annak az üzletmenetben már túl nagy meglepetés nem nagyon adódik, és feltehetőn sokkal jobban fog teljesíteni akkor, ha Magyarországon megkezdődik a fellendülés időszaka - mondta Varga Mihály, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár csütörtökön Szolnokon, a TOP 50 című, Szolnok megye legjobb félszáz vállalkozását felsorakoztató kiadvány bemutatóján

Érdemes-e közgazdászszakmai (sőt tudományos) eszközökkel elemezni azokat a meglepő állításokat, melyeket a kormánytagok – köztük a miniszterelnök – tesznek napjainkban a gazdaságról? Nem leszünk-e a politikai marketing foglyai olyan gumicsontokat rágva, melyeket a kormányzó erő napi kommunikációs munkája részeként szór szét, de ezen túl nem tulajdonít nekik semmi jelentőséget?

Jókora meglepetést okozott a válságadók érintettjeinek a kormány, amely előrevetítette, hogy az elvonások 2012 után is megmaradnak. Ígéretével ellentétben a magán-nyugdíjpénztári befizetések átutalását sem újítja fel a jövő év végétől.

Végh Károly (Gyengénk az erős forint, október 9.) a devizahitelek árfolyamkockázatának kezelésére kínál alternatívát árfolyambiztosítási ügylet képében. Ez elméletileg teljesen logikus felvetés, hisz a fedezeti ügyleteket épp az árfolyamok (vagy más piaci változók) kedvezőtlen irányú elmozdulásából fakadó kockázatok kezelésére „találták fel”.

Van, aki nem tudja, hogy nem érti, és van, aki nem érti, hogy nem tudja. Van, aki felelős – mi több, a legfelelősebb – politikus minőségében tesz erről bizonyságot.

A gazdaságirányítás előtt számtalan sürgető feladat áll, ami, bár része lett volna a rendszerváltásnak, elmaradt. Mindenképpen idesorolom a vállalatmonstrumok megfelelő szabályozását: versenykorlátozó magatartásuk kiküszöbölését, illetve szankcionálását, bizonytalan vagy hibás alapú árképzésük és jogosulatlan extraprofitjuk felülvizsgálatát, az árképletek revízióját ott, ahol van ilyen, ahol pedig nincs, ott az árszabályozás kötelező elveinek meghatározását. Enélkül nincsenek korrekt piaci viszonyok.

Néhány hete (Münchhausen báró politikája, szeptember 20.) azt állítottam: sokak várakozásával szemben a Fidesz az önkormányzati választás után sem hoz majd megszorító intézkedéseket. Október 13-i beszédében Orbán Viktor diadalmasan közölte: nem lesz megszorítás, nem helyeznek további terhet „az emberekre", hanem őket nem érintő eszközökkel oldják meg a gazdasági gondokat.

A bejelentett magyarországi adóintézkedések növelik a lakossági adózók - főleg a tehetősebbek - jövedelmének elkölthető hányadát, de a devizaalapú adósságok törlesztési terhei miatt nem biztos, hogy a háztartások ezt a többletet növekedésserkentő fogyasztásra költik, így a jövő évi növekedési várakozások derűlátónak bizonyulhatnak - így vélekednek az új adótervek várható hatásairól londoni felzárkózó piaci elemzők.

Az új alkotmányban legyen szó a gazdasági alapjogokról. És fontos a magánérdek és a közérdek elhatárolása – mondta Lázár János egy tegnapi konferencián. A szintén fideszes Gulyás Gergely szerint el kellene gondolkodni annak alkotmányba emelésén is: „a tulajdon kötelezettség is”, azaz a közjót kell szolgálnia. De ez nem államosítás – mondta a politikus lapunknak.