Hazánkban emberemlékezet óta a humán műveltség abszolút favorizálása figyelhető meg; noha technikai fejlődésünk és az általa biztosított mindennapi kényelmünk, továbbá egészségünk egyértelműen a reáltárgyak alapjain nyugvó tudásnak köszönhető.

A nagy hadronütköztető (LHC) meghibásodásának pontos okát csak akkor tudják megállapítani, ha kinyitják a rendszert, ehhez viszont előbb fel kell melegíteni, ehhez néhány hét szükséges - tájékoztatott Vesztergombi György részecskefizikus, egyetemi tanár, az Európai Nukleáris Kutatási Központ (CERN) magyar kutatásvezetője annak kapcsán, hogy csupán tavasszal indítják újra a CERN múlt héten leállított svájci szupergyorsítóját.

A világ legnagyobb hűtőgépéből nagy mennyiségű hélium szivárgott ki ugyan, de ez legfeljebb presztízsveszteséget jelent, és nem azt, hogy a nagy hadronütköztető gyűrű (LHC) fércmunka lenne. Veres Gábor fizikustól tudjuk, hogy más gyorsítóknál is volt gond.

Nagymennyiségű folyékony hélium szivárgott ki a világ legnagyobb részecskegyorsító berendezésének, a nagy hadronütköztető gyűrűnek (LHC) a hűtőrendszeréből. A meghibásodás miatt legalább két hónapra le kell állítani a szeptember 10-e óta próbaüzemelés alatt álló gépezetet.

A jövő hét elején sokéves előkészítő munka után körbeszalad az első protonnyaláb Genfben, a CERN nemzetközi részecskefizikai kutatóközpont új gyorsítójában, az LHC-ban. Ez a berendezés műszaki megoldásaiban világcsúcsokat állít fel, a fizikusok előtt pedig a természet eddig ismeretlen tartománya nyílik meg.

Hódmezővásárhelyen már 1905-ben átvilágították a pénztárcákat. Ekkor szerezte be ugyanis a református gimnázium az új szemléltetőeszközét, egy röntgencsövet, s a röntgensugarat bemutató kísérleteket rendszerint valamelyik diák pénztárcáján vagy kézfején végezték el. A cső még megvan, de sajnos már nem működik, mert eltörött a speciális üvege, s az iskola képtelen pótolni. Így aztán mostanában nincs "üvegzsebprogram" a fizikaórákon.

"Georges és a világegyetem titkai" címmel szeptember 6-án jelenik meg a világon először franciául a világhírű brit asztrofizikus, Stephen Hawking gyerekeknek szánt népszerű tudományos könyve, amely a továbbiakban 29 országban kerül forgalomba.

Emléküléssel és szoboravatással tisztelegtek az 50 évvel ezelőtt ezen a napon elhunyt világhírű magyar tudósra, Neumann Jánosra csütörtökön Budapesten.

"Iskolaigazgató apánk egyszer egy teherautóról szedett le minket, ölünkben feküdt a géppisztoly, mentünk volna ostromolni az ÁVO egyik Győr melletti laktanyáját. Otthon aztán jól bezárt engem és a bátyámat, és ezt tette november 4-én is, amikor jöttek a szovjet tankok - meséli dr. Szász Gyula, Németországba emigrált fizikus.

Szenzációs eredményről közölt tanulmányt múlt héten a Nature, a talán legrangosabb tudományos folyóirat. Koppenhágában, a Niels Bohr intézetben dán és német kutatók két különböző közeg segítségével valósítottak meg kvantumteleportálást, az egyik, a "repülő" közeg fény, az álló test pedig billió atom együttese volt. A fény hordozta, az anyag tárolta az információt.

Nemrég volt Ettore Majorana olasz fizikus születésének századik évfordulója. Nevét, tudományos eredményeit nem ismeri a közvélemény, pedig Enrico Fermi szerint Majorana Galileihez és Newtonhoz mérhető zseni volt, aki igazából az eltűnését és halálát övező rejtélyek miatt kerül időről időre a nyilvánosság elé. Egy ukrán elméleti fizikus szerint mindenesetre Majorana sikeresen valósított meg egy kvantumfizikai jelenséget: egyszerre volt élő és halott.

Amerikai asztrofizikusok elsőként találtak bizonyítékot a sötét anyag létezésére. A Hubble űrtávcső és a Chandra űrteleszkóp, valamint földi telepítésű óriásteleszkópok felvételei alapján egy százmillió éve történt galaxishalmaz-ütközés alapján mutatták ki, hogy az eddig csak elméletben létezett sötét anyag elkülönül a látható anyagtól.

Mi okból létezünk? - erre a kérdésre igyekezett választ adni a hatalmas jülichi fizikai kutatóközpont standján Fodor Zoltán, a wuppertali egyetem részecske- és asztrofizikusa. A hatalmas müncheni konferencia programja reggel tízre invitált a Deutsches Museum kiállítási csarnokába, s még jókor érkeztem, hogy megtudjam, miként segít a német szuperkomputer abban, hogy megismerjük az anyag 14 milliárd évvel ezelőtti állapotát.

Egy fizikatanárokkal végzett kísérlet arra kereste a választ, hogy azelméleti tudás hogyan van jelen a mindennapi gyakorlatban. Tömeg éssebesség összefüggéseire az amúgy felkészült tanárok nem Einsteinrelativitáselméletével válaszoltak, még csak nem is a tapasztalatokonnyugvó Newton nehézkedési törvényeivel, hanem azzal azArisztotelészszel, akinek tanításai ugyan legközelebb állnak az emberiérzékeléshez, tudományosan azonban nem igazolhatók.

David Beckham szabadrúgásai fantasztikusak. Rúgása nyomán hihetetlen pályán röpül a labda: oldalra kanyarodik, kikerüli a sorfalat, majd hirtelen mégis a kapu felé veszi az irányt és a meglepett kapus mellett védhetetlenül berepül a felső sarokba. A furcsa röppálya több fizikai folyamat kombinációjaként alakul ki, ezeket ismerve gyakoroltatják be a játékosokkal a megfelelő rúgótechnikát.

Éppen száz éve, hogy ez a nagyszerű nő a férjével együtt megváltoztatta a fizikusok, majd az érdeklődő nagyközönség világképét. Róla alig tud valaki, a férjéről mindenki.

A Mindentudás Egyeteme következő előadását A fény fizikája címmel Kroó Norbert fizikusprofesszor tartja.

Ma a huszadik század legnagyobb hatású fizikusára emlékeznek világszerte - Albert Einsten ötven évvel ezelőtt, 1955. április 18-án halt meg az Egyesült Államokban.

A "Nagy Relatív", ahogy a hopi indiánok nevezték Albert Einsteint, aki még az amerikai elnöknél tett látogatásakor sem húzott zoknit, ötven éve, 1955. április 18-án hunyt el.