Jeles dolgozat a fizikaszertárról

Hódmezővásárhelyen már 1905-ben átvilágították a pénztárcákat. Ekkor szerezte be ugyanis a református gimnázium az új szemléltetőeszközét, egy röntgencsövet, s a röntgensugarat bemutató kísérleteket rendszerint valamelyik diák pénztárcáján vagy kézfején végezték el. A cső még megvan, de sajnos már nem működik, mert eltörött a speciális üvege, s az iskola képtelen pótolni. Így aztán mostanában nincs "üvegzsebprogram" a fizikaórákon.

Kísérletezés azonban szinte mindig. A gimnázium egyik fiatal fizikatanára, Nagy Tibor ugyanis szerelmese a régi szemléltetőeszközöknek. Olyannyira, hogy a közelmúltban akadémiai díjat nyert a szertár muzeális instrumentumairól írt kétszáz oldalas dolgozatával. Volt miről írnia, ugyanis a vásárhelyi az ország egyik legrégebbi fizikaszertára. Még 1863-ban alapította egy hajdani '48-as szabadságharcos, Garzó Imre matematika-fizika tanár. Mégpedig különös módon: nyereménysorsjátékot szervezett. Ennek bevételéből, valamint további adományokból vásárolta meg az első eszközöket. Többnyire korabeli német cégek megbízható termékeit, melyek ki is állták az idő próbáját.

De van itt például vetítő a híres Váci utcai Calderoni mestertől is. Beszerzési helyük és időpontjuk pontosan be van jegyezve a leltárkönyvbe. A szertár mai hétszáz eszközének több mint a harmada idősebb százesztendősnél. A legrégebbiek 1863-ból valók, mint például a dörzselekromosságot előállító Winter-féle masina, a Cagniard de la Tour-sziréna, az áram mágneses hatását kimutató néhány eszköz, továbbá a légszivattyú, a vízbontó, s megannyi zseniális gépezet. Ezek a szerkezetek abból a korból valók, amikor az emberek számára például az áram még mágikus csoda volt, nem pedig egy kattintással elérhető mindennapi jelenség. De még a ma embere számára is csodává válik, ha e régi szerkezeteken mutatják meg, amelyek szikrázva, forogva, kilengve jelzik a jelenlétét. Ahogy csoda lesz a hang is a különböző sípszerkezetek révén, vagy a fény a prizmákon.

Hogy milyen fontos volt a fizika a Bethlen Gábor Gimnáziumban már a XIX. században, azt nemcsak a szertár gazdagsága jelzi, hanem például az is, hogy az iskolának hét évvel hamarabb lett villanya, mint a városnak. Vagy az, hogy a mai iskolaépületet 1896-ban már úgy tervezték, hogy abban legyen hely a Foucault-ingának.

Nagy tanár úr nemcsak díjnyertes dolgozatot írt ezekről a régi eszközökről, hanem munkaközösség-vezető kollégájával, Berecz Jánossal fel is újítja őket. Legutóbb Hérón kútját tették működőképessé. Munkájukat a helyi tévé is figyelemmel kíséri, ezzel is csökkentve a társadalom természettudományos műveltségében beálló tudathasadást. A vásárhelyi nézők eddig tíz eszközt láthattak működés közben, a képernyőn havonta jelentkező fizikaórákon.

Nagy Tibor tizenkét éve tanít az iskolában, munkáját már eddig is több országos díjjal ismerték el, megkapta az Ericsson és a Szilárd Leó Tanári Delfin Díjat, tanítványai pedig rendszeresen indulnak a paksi Szilárd Leó országos atomfizika versenyen. A közelmúltban tanártársaival részt vett a Genf közelében lévő CERN laboratóriumban, a világ legnagyobb részecskegyorsítójának építését bemutató tanulmányúton és továbbképzésen. Mert a régi kísérleti tárgyak szeretete ellenére Nagy tanár úr kedvence mégiscsak az atommagfizika. De minireaktor azért még nincs a nagy hírű szertárban.

Nagy Tibor szerelmese a régi szemléltetőeszközöknek
Nagy Tibor szerelmese a régi szemléltetőeszközöknek
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.