A világ legnagyobb hűtőgépéből nagy mennyiségű hélium szivárgott ki ugyan, de ez legfeljebb presztízsveszteséget jelent, és nem azt, hogy a nagy hadronütköztető gyűrű (LHC) fércmunka lenne. Veres Gábor fizikustól tudjuk, hogy más gyorsítóknál is volt gond.
Egy tonna hélium szivárgott el Genfben
Egytonnányi folyékony hélium szivárgott ki a világ legnagyobb részecskegyorsító berendezésének, a nagy hadronütköztető gyűrűnek (LHC) a hűtőrendszeréből múlt pénteken. A meghibásodás miatt legalább két hónapra leáll a szeptember 10-e óta próbaüzemelés alatt álló gyorsító, amelyben összesen 96 tonna folyékony hélium található. A meghibásodás vélhetően két mágnes közötti hibás elektromos kapcsolat miatt keletkezett. A hiba miatt nem valószínű, hogy az első protonnyalábok ütköztetésére idén sor kerülhet. Az üzemzavar miatt ugyanis előbb fel kell melegíteni az alagút egy részét jóval a hadronütköztetőben uralkodó 1,9 Kelvin- (-271 Celsius) fok fölé, majd újra le kell azt hűteni. (A szivárgás során a rendszer 1600 mágnese közül száz mágnes hőmérséklete lett száz Kelvinnel magasabb.) A felmelegítés és a lehűtés egyaránt heteket vesz igénybe.
Veres Gábor - az ELTE fizikusa jövő januártól két éven át dolgozik Genfben - teljesen természetes dolognak tartja a meghibásodást. Más gyorsítóknál is volt gond, így várható volt, hogy a világ legdrágább kísérleti eszközének működését is megzavarja valamilyen hiba. A magyar fizikus szerint az újraindításig tartó időt fel lehet használni a kísérletek átgondolására. Ez a néhány hónapos leállás azért sem nagy gond, mert a jelentős felfedezések nem néhány perces tesztelések, hanem hónapokon, esetleg egy-két éven át tartó mérések után várhatók.
Az LHC-t a szeptember 10-i üzembe helyezése után néhány nappal már leállították a hűtőrendszerben keletkezett áramellátási zavar miatt. Kicseréltek egy 30 tonnás transzformátort, és újraindították a nagy hadronütköztető gyűrűt (LHC). Ezt követően szivárgott el a hélium.
A 6,4 milliárd eurós kutatási programban csaknem kétezer tudós vesz részt - jelenleg félszáz magyar kutató is dolgozik a programon. Például arra keresik a választ, hogy az univerzum keletkezésekor az első milliomod másodperc előtti időben létező anyagnak milyen volt a sűrűsége és a hőmérséklete.
(Ö. Z.)