A részecskefizika legújabb modellje, a szuperhúr elmélet olyan gigantikus erőkkel és energiákkal számol, hogy a kísérleti fizikusoknak reménye sincs ellenőrizni a modell jóslatait. Van viszont egy sejtés, a szuperszimmetria, amely a genfi LHC-ben (Nagy Hadronütköztető) zajló kísérletek alapján a becslések szerint már jövőre igazolható vagy megcáfolható.

Andre Geim és Konstantin Novoselov, Nagy-Britanniában dolgozó kutatóknak ítélték oda megosztva az idei fizikai Nobel-díjat– jelentették be a Svéd Királyi Tudományos Akadémián Stockholmban. A két orosz származású tudós a kétdimenziós grafénra (egyetlen atomvastagságú grafitréteg) vonatkozó alapkísérleteiért érdemelte ki az elismerést.

A Science című tudományos szaklapban pénteken megjelent publikáció szerint Albert Einsteinnek igaza volt, amikor 100 évvel ezelőtt azt állította, hogy az idő relatív és minél magasabban tartózkodik valaki a tengerszint fölött, annál gyorsabban öregszik.

Brit vallási vezetők elutasítják a világhírű fizikus állítását, amely szerint a tudomány kizárja Isten szerepét a teremtésben.

Stephen Hawking, a világ egyik legnevesebb elméleti fizikusa szerint a világegyetemnek nem volt szüksége az isteni beavatkozásra. Új könyve bizonyítani véli, hogy a Nagy Bumm a fizika törvényeinek elkerülhetetlen következménye volt.

Tudósok és az alkalmazottak százai tüntettek szerdán a Nukleáris Kutatások Európai Tanácsának (CERN) genfi központja előtt, hogy így tiltakozzanak a világ legnagyobb részecskefizikai laboratóriumát sújtó költségvetési megszorítások ellen.

Az ókori kultúra egyik kedvenc legendája Arkhimédész hajókat felgyújtó tükreiről szól. Egy olasz kutató, Cesare Rossi „minden legendának van valós alapja” elvet követve fölvázolt egy lehetséges megoldást, átértelmezve a mítoszt.

Orosz fizikusok felfedezték, hogy miként lehet tökéletesen lemásolni bármilyen műalkotást. Még a Mona Lisát is hamisítani lehetne akár milliós példányszámban, s a legavatottabb szakértők és módszerek sem tudnák megkülönböztetni a hamisítványt az eredetitől.

Barabási Albert-László a komplex hálózatok elméletének egyik kidolgozója, írásait a Nature, a Science, a National Geographic, a The New York Times közli. A Harvard világhírű professzora három éve behálózta a magyarokat is, új könyvében, a Villanásokban pedig azt bizonyítja, hogy a jövő kiszámítható.

Miért éppen tizenegy játékos? Miért népszerűbb a futball a többi labdajátéknál? Mi a szerepe egy 140 éve halott német fizikusnak a különlegesen szép gólok tudományában?

Jól ismert az angolok fogadási szenvedélye. Lóversenyeken például nemcsak a nép, hanem az előkelők is lelkesen beállnak a fogadók közé, maga II. Erzsébet királynő is. Hanem az már különös, hogy kiváló brit fizikusok is fogadásokat kötnek egyes természeti jelenségekre, mint amilyen például a fekete lyukak léte vagy a gravitációs hullámok megfigyelhetősége.

Néhány éve csak néhány tucatnyi beavatott ismerte az új konyhaművészet fortélyait, napjainkra pedig már hódító divattá vált a molekuláris gasztronómia. Kigondolója, elterjesztője a magyar származású fizikus, Kürti Miklós, akinek szellemi elődei között megtalálható a modern kémia tragikus sorsú megalapítója, Antoine Lavoisier is. Az idén Michelin-csillaggal kitüntetett magyar étterem is a molekuláris gasztronómia követői között található.

A genfi nagy hadronütköztető (LHC) keddi sikeres kísérletei nyomán most arról beszél a világ, hogy új korszak született a tudományban. Egyesek szerint ez az eredmény azzal ér fel a fizikában, amihez fogható az emberiség történelmében a holdra szállás volt.

Ma sikerült először ütköztetni két 3,5 TeV-es (teraelektronvolt) nyalábot a genfi Nagy Hadronütköztetőben (LHC). A 7 TeV-es ütközési energia körülbelül háromszor nagyobb a korábbi rekordnál, és új fizikai felfedezések előtt nyitja meg az utat.

Plazmonika néven új tudományág született az utolsó évtizedben, amely el is vitte a prímet a Utah állambeli Snowbirdben rendezett nemzetközi kvantumfizikai konferencián – mondta el lapunknak az ott jelen lévő Kroó Norbert fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke.

Három amerikai (állampolgárságú) tudós, Charles K. Kao, Willard S. Boyle és George E. Smith kapták megosztva az idei fizikai Nobel-díjat.

Az egyik legpontosabb mérést végezték el a Nap tömege által a téridőben okozott görbület mértékére, újabb igazolását adva Einstein jóslatára. A mérést az Európánál jóval nagyobb területet lefedő VLBA (Very Long Baseline Array) rádióantenna-rendszerrel Sergei Kopeikin (University of Missouri) és kollégái végezték.

Néhány éve egy híres amerikai magazin beválasztotta a világ száz legbefolyásosabb értelmiségije közé. Steven Weinberg kétségtelenül élő legenda, korunk egyik legismertebb tudósa, akinek Nobel-díjjal jutalmazott elmélete a világegyetem keletkezését leíró híres standard modell egyik megalapozása. A Texasi Austin egyetemének fizikaprofesszora Budapestre érkezését követően elsőként a Népszabadságnak nyilatkozott.

"Valószínűleg kettőnél többször jelöltek a fizikai Nobel-díjra, de a jelölés csak az Oscar-díjnál számít. Az elmúlt évtizedeket elsősorban nem szakmai karriernek tekintem. Megoldásokat kerestem felmerült problémákra, és ez néha sikerült" - [url=http://www.nol.hu/lap/arcok/]mondja Mezei Ferenc fizikus, amikor pályája összegzéséről beszél. [/url]- a Nol cikke.

Noha nem ez volt az elsődleges cél, újabb megerősítést nyert Albert Einstein relativitáselmélete: egy magyar-francia-német tudóscsoport számítógépes modellezéssel bebizonyította, hogy az atomnál kisebb részecskék szintjén is érvényes az E=mc2 képlet.