A modern ember evolúciójához a dinamikus, tektonikailag aktív környezet is hozzájárulhatott. Ősünk Afrikában, a kelet- és közép-afrikai árokrendszer területén ilyen környezetben élt, mely különleges alkalmazkodást kívánt.

Emberi felsőbbrendűségünket újabb csapás érte a heidelbergi molekuláris biológusok megállapításával, miszerint agyunkat a tengeri gyűrűsférgektől örököltük.

A földi életet időről időre sújtó nagy (vagy kisebb) kihalások az evolúció mozgatórugói, hiszen az esetek nagy többségében a legrátermettebb, a környezeti változásokhoz legjobban alkalmazkodó fajok a túlélők. De vajon miért halnak ki olyan fajok is, amelyek amúgy hosszú időn át nagyszerűen elboldogulnak a maguk világában?

Kétmilliárd éves többsejtű szervezetek ősmaradványait találta meg egy nemzetközi kutatócsoport a nyugat-afrikai Gabonban. Ha a felfedezés kiállja a szakmai közvélemény próbáját, hatalmas áttörés történik a földi élet fejlődésének kutatásában.

A Charles Darwinnal és a darwinizmussal foglalkozó tudományos szakirodalom óriási. A természettudós evolúciós elméletét a tudományos világra ritkán jellemző tisztelet és elfogultság övezi. Úgy tűnik, szent és sérthetetlen. Jerry Fodor és Massimo Piat telly-Palmarini most februárban megjelent könyvében viszont részrehajlás nélkül elemzi, miben tévedhetett mégis az evolúciós elmélet atyja.

Honnan jöttünk, honnan származunk? Mikor és hol alakult ki a modern ember? Miért hasonlítunk egymásra, és miért vagyunk mégis annyira különbözőek? Létezik-e tudományos magyarázat a különböző emberi populációk eredetére? - ezekre a kérdésekre ad választ Raskó István professzor, az MTA Szegedi Biológiai Központ tudományos tanácsadója, aki szerint nincsenek magyar gének, a rasszizmus pedig genetikai képtelenség.

Tudta ön, hogy a modern ember kialakulása egy történelem előtti, hatalmas vulkánkitörésnek köszönhető? Nagyjából 75 ezer évvel ezelőtt Szumátra szigetén felrobbant a Toba-vulkán. A katasztrófa következménye globális lehűlés és az ismert fajok egy részének kihalása lett.

A kreacionizmus (teremtéstan, a bibliai Teremtés könyvén alapuló világmagyarázat) egyik legismertebb és legnagyobb hatású megcáfolója kapta idén a Templeton-díjat – vagyis a legtöbb pénzzel járó (a Nobel-díjnál is bőkezűbb) vallási elismerést. A hír már önmagában is paradox, rá adásul a kitüntetett tudós és az egyház viszonyában nem ez az egyetlen ellentmondás.

Kannibalizmuson kapták a törpe csimpánzokat a Kongó-medencében. A törpecsimpánzok, más néven bonobók, mindeddig híresek voltak békés természetükről, és arról, hogy a szexet a többi állatfajjal ellentétben nem csupán szaporodási, hanem örömszerzési céllal, konfliktuskezelésre és társas kapcsolataik erősítésére is használják.

Brit tudósok bizonyították az evolúció egyik eddig csak elméletben létező alaptételét, amely szerint a fajok egymásra hatása sokkal jelentősebb az alkalmazkodás folyamatában, mint az élőlényt körülvevő környezet változása.

A monogám kapcsolat jelentős evolúciós előnyökkel jár mindkét fél számára egy kutatás szerint.

Német fejlődésbiológusoknak első ízben sikerült megmérniük az evolúció sebességét.

Budapesten járt a héten Csíkszentmihályi Mihály, az Egyesült Államokban élő magyar származású pszichológusprofesszor, a híres áramlatelmélet, a "flow" atyja. Előadást tartott tudósoknak az Akadémián, és a nagyközönségnek is a Mindörökké evolúció című sorozat keretében, amelyet a Nyitott Könyvműhely, a Typotex Kiadó és az ALEAS Group Kft. szervezett Darwin születésének 200. és A fajok eredete című műve megjelenésének 150. évfordulója alkalmából.

Charles Darwin 200 éve született, és főművének, A fajok eredetének megjelenése is nevezetes évfordulóhoz kötődik az idén, így a Darwin-évvel a haladás eszméjének 150 éves, emblematikus alkotását is ünnepli a tudományos világ. A mai laikus értelmezésekben az evolúcióelmélet felfedezése szorosan összefonódott Darwin föld körüli útjával a Beagle fedélzetén, azon belül is különösen a Galápagos-szigeteken élő (földi)pintyek tanulmányozásával. Ez a Darwinhoz és a pintyekhez kapcsolódó történet azonban kevés valóságalapot tartalmaz.

3,9 milliárd évvel ezelőtt megváltozott Naprendszerünk külső bolygóinak a pályája, ennek következtében a késői nagy bombázásnak nevezett esemény során üstökösök és aszteroidák tömege vájt hatalmas krátereket a belső Naprendszerben található égitestek felszínén. A Föld felszíne megolvadt, az óceánok vize pedig forró gőzzé alakult. Azonban a mintegy 3,8 milliárd évvel ezelőtt létrejött kőzetekben már biológiai folyamatok nyomait sejtik a kutatók. Ha a szervetlen anyagokból ilyen gyorsan és könnyen kialakulhatott az élet, miért olyan ritka mégis a világegyetemben? Ha az élet az anyag elválaszthatatlan velejárója, miért nem képesek a kémikusok létrehozni laboratóriumaikban? Mi volt előbb, az élő sejtek fehérjéi, vagy az őket létrehozó genetikai információ?

A zárvatermő növények több mint 450 családja és 250 ezer faja figyelemreméltóan rövid evolúciós idő alatt, mintegy 120-130 millió éve alakult ki. A hangyák szerepe ebben kimagasló - derítette ki Lengyel Szabolcs, amerikai és ausztrál kollégáival.

Sokáig keresték a tudósok, és most úgy tűnik, végre megtalálták a növényevő és a ragadozó dinoszauruszok közti átmeneti alakot. Egy argentin kutatócsoport ugyanis bejelentette, felfedezték az első mindenevő óriáshüllőt.

Szenzációs felfedezésről számol be legfrissebb számában a Nature című tudományos folyóirat: amerikai kutatók megtalálták az eddig ismert legősibb szivacs maradványait Ománban.

Egyetlen ok miatt adta fel az ember a vadászó-gyűjtögető életmódját: csak hogy sört készíthessen és mámorba igya magát - állította Josef Reichholf német evolúciókutató. Brit és amerikai régészek most találtak bizonyítékot arra, hogy a csendes-óceáni Carriacou szigetén a karibi kőkorban, röviddel Jézus születése előtt már fogyasztottak drogot - derül ki a Die Welt német lap online kiadásából.

A darwini evolúcióelmélet védelmében a hazai tudósok is nyilatkozatban álltak ki. Elsősorban a kreacionizmusnak nevezett irányzat támadásai miatt lépnek fel a kutatók. A pápa korábban abszurdnak nevezte a világszerte zajló vitát.