Tavasszal a tájfutók úgy térnek vissza a vadonba, mint rég nem látott szerelmesük ölelő karjaiba. A hosszú téli hónapok után márciusban megkezdődik a versenyszezon, amikor a tájfutók azt csinálhatják, amit testük, szellemük a legjobban kíván.

Az eddigi valaha előkerült legkorábbi barlangi rajzokat fedezték fel spanyol kutatók. Még nagyobb szenzáció, hogy a Neander-völgyi ember festette őket, vagyis ezek az első olyan megtalált képek, amelyeket „unokatestvérünk” alkotott.

Az állatok, köztük a vadlovak háziasítása az emberiség fejlődésének és a nagy civilizációk kialakulásának egyik kulcslépése volt. A ló élelemként és szállítóeszközként foglalt el fontos helyet az emberiség életében, és a bronzkor óta a harcászatban is jelentős a szerepe.

A törzsfejlődés során az állatok közt kialakult legkorábbi barátságok alapja ugyanaz, mint manapság az embernél: a barátok támogatják egymást a bajban, kölcsönadnak értékes eszközöket, vagy megosztanak egymással egy-egy jó falatot.

Újabb világrekord született: hat év után elkészült a világ legöregebb asszonyának teljes géntérképe. Dr. Gert Holstege amszterdami kutató az Amerikai Humángenetikai Társaság Montrealban megtartott éves ülésen ismertette hatéves genetikai kutatásának eredményeit. Eddig még nem fejtették meg ilyen korú ember génállományát.

Négymilliárd évvel ezelőtt bolygónk hűlni kezdett, és a felszínén megjelenő vizekben egy önmaga megsokszorozására (önreplikációra) képes molekula vagy molekulák keletkeztek.

A legújabb kutatások szerint a denisovai ember, az emberiség törzsfáján jegyzett újabb rejtélyes archaikus homo, a Neander-völgyiek testvére volt, s egykor Szibéria fagyos térségeiben jelent meg, majd onnan vándorolt Indonézia párás meleg vidékéig. A denisovaiak hatalmas kiterjedésű területet laktak be. Ez pedig azt bizonyítja, hogy nemcsak fajunk, a modern ember volt képes a legsokoldalúbban alkalmazkodni a környezeti kihívásokhoz.

Ernst Haeckel német orvos és zoológus embriológiai kutatásai során megfigyelte, hogy a különböző gerinces állatok embriói egyedfejlődésük bizonyos szakaszaiban nagyon hasonlítanak egymásra, és csak később válnak eltérővé.

Norvég biológusok guppikon (akváriumi díszhalakon) végzett kísérlettel próbálják megjósolni, hogy milyen következményei lesznek a halállományok túlzott kiaknázásának, vagyis a túlhalászásnak. Az igazolásra váró feltételezés szerint a halak a túlélés érdekében kisebbek lesznek.

A Föld legidősebb, életre utaló nyomait fedezték fel Nyugat-Ausztráliában helyi és oxfordi kutatók. A természetesen mikroszkópos méretű maradványok egyértelműen bizonyítják, hogy már 3,4 milliárd éve, az oxigénmentes világban is léteztek sejtek és baktériumok. A felfedezést a David Wacey (Nyugat-ausztráliai Egyetem) által vezetett kutatócsoport a Nature Geoscience-ben tette közzé.

Európában elvégzett, egyedülálló koponyabelső-rekonstrukcióval elkészítették a sokat vitatott faj, az Australopithecus sediba agyfelszínképét. Az eredmények alátámasztották a feltételezést, megtalálták az emberféléből az emberbe átvezető láncszemet.

Mérgező növényt rág, majd bekeni magát a nedvvel az afrikai sörényes patkány, hogy megölje a ragadozókat, amelyek esetleg megkívánnák.

Az evolúciós gép nem a fantázia szüleménye.Napok alatt elvégzi azt a feladatot, amit a génsebészek évek alatt. Igaz, még csak a prototípusa létezik, ám ha kitalálóinak hihetünk, újabb típusai forradalmasíthatják a biológiát: új élőlényeket hozhatunk létre, de akár egy kiválasztott faj teljes örökítőanyagát (genomját) is újraírhatjuk velük.

Ha megértjük, hogy miként volt képes az ember 6 millió éves evolúció során megduplázni élettartamát, akkor közelebb kerülünk olyan terápiás megoldásokhoz, amelyek ezt tovább növelhetik - állítja Ungvári Zoltán kutatóorvos, aki szerint néhány évszázadon belül akár több száz évig is élhetnek majd az emberek.

Az emberrel töltött évmilliók meghosszabbították a kutyák élettartamát, az öregedés kezdőpontját azonban többé-kevésbé érintetlenül hagyták. Ez azt jelenti, hogy a középkorú ebekből azonnal öreg(edő) állatok lesznek, többnyire anélkül, hogy ez a gazdájuknak feltűnne – derül ki egy magyar kutatásból.

A bolygónkat benépesítő legtöbb faj olyan apró egysejtű lény, mely csupán kevés rendszertani azonosításra alkalmas jellegzetes tulajdonsággal rendelkezik.

Egy ismeretlen dinoszauruszfaj maradványait fedezték fel amerikai paleontológusok az Antarktiszon, a primitív őshüllő a kora jura korban, 190 millió évvel ezelőtt élt, amikor a hatodik kontinensen mérsékelt égövi klimatikus viszonyok uralkodtak.

Az európai kultúrkörben a kutya, egyes ázsiai vidékeken az elefánt vagy a ló tölti be az „ember legjobb barátja” szerepkört. Egy új tudományos eredmény szerint ugyanakkor a poszt első birtokosa valószínűleg a róka lehetett, és csak azért váltották le, mert nem vált be a gyakorlatban.

Néhány hadroszaurusz akár hétszázezer évvel is túlélhette a fajok felének kipusztulásával járó krétatercier kihalási eseményt – állítják az amerikai Albertai Egyetem őslénykutatói a Geology című szakfolyóiratban.

Szeretnék megnyugtatni mindenkit: a sajtószabadság egyáltalán nincsen veszélyben Magyarországon. Az általános épelméjűség annál inkább.