Az Energiaklub többéves jogi huzavona után megkapott az állami Magyar Villamos Művektől néhányat a Paksi Atomerőmű bővítését előkészítő tanulmányokból. Ezek egyike azt vizsgálja, miként lehetne részben a fogyasztókra terhelni a 3-4 ezer milliárdosra taksált költségeket. Az ígéret 2009-ben még az volt, hogy az MVM saját erőből, hitelből és befektetők bevonásával állja a cechet.

A magyar erőműrendszer cseréje során nőhet az atom és a megújulók szerepe, de a legfontosabb a hatékonyságnövelés és az energiatakarékosság – közölte Holoda Attila energiaügyért felelős helyettes államtitkár egy tegnapi konferencián. A civilek a Brit Nagykövetségen pedig üdvözölték az EU évi 1,5 százalékos hatékonyságnövelési előírását.

Bár a lakások vevőinek január elseje óta elvileg energiatanúsítványt is át kell adni, ez az esetek töredékében történik meg; a szabályok értelmezése "vegyes" – állapítja meg a Dome Facility Services Group Kft. Ezt sokan nyűgként élik meg, pedig hasznos a lakás fogyasztása, értéke és felújítása szempontjából is. A legtöbb gond az új építésűekkel van.

A Magyar Energiahatékonysági Intézet Kft. üdvözli a kormány legújabb lakossági kazáncsereprogramját, de hiányolja a további várható kiírások ütemtervét. A pénz legalábbis – szerintük – megvan rá.

Egy átlag magyar családi ház szigorú energiatakarékossági elvek szerinti felújítása és 30 éves használata mintegy 8 millió forintba kerül, ennek elmaradása viszont 13 millió forint kiadást okoz a tulajdonosnak – számította ki az Energiaklub.

A kormány Orbán Viktor kormányfő vezetésével háromtagú bizottságot állít fel a Paksi Atomerőmű bővítésével kapcsolatos döntések előkészítésére – közölte a kabinet. A két tag Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési, illetve Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. A bővítést szükségesnek nevezik.

A bíróság – immár némi indulattal – újabb eljárásban mondta ki jogerősen, hogy a Magyar Villamos Művek (MVM) közpénzekkel gazdálkodik, így bizonyos közérdekű – például a paksi bővítés előkészítésére vonatkozó – adatait ki kell adnia. Az MVM a környezetvédők ebbéli kérelmeitől ódzkodik, vállalkozások számára viszont zöldáram-terméket vezet be.

Miután a Magyar Villamos Művek (MVM) több perforduló után végül kénytelen volt kiadni a Paksi Atomerőmű bővítését "megalapozó" Teller-projekt adatait, most a részleteket tárgyaló Lévai-projekt nyilvánosságra hozatalára kötelezte a bíróság - egyelőre első fokon.

Csak egy adatkiadásra kötelező másodfokú bírósági ítélet után, akkor is hiányosan közölte az állami Paksi Atomerőmű az Energiaklubbal az erőmű tervezett bővítését vizsgáló első tanulmánycsomag elkészítési költségeit. Csak tanácsadásokra, PR-ra és menedzsmentre több mint százmillió ment el. A tanulmánygyártás azóta már más néven fut, aminek adatait szintén nem adják ki.

Bepereli a Paksi Atomerőművet az Energia Klub Környezetvédelmi Egyesület, mert a társaság nem adta ki az atomerőmű bővítésével foglalkozó, úgynevezett Teller-projekt adatait.

A környezetvédelmi egyesület vezetőjének az Alkotmánybírósághoz és a Zöld Ombudsmanhoz címzett beadványa szerint jogellenesen járt el az Országgyűlés, amikor áldását adta új paksi blokkok létesítésének az előkészítéséhez. Az atomtörvény szerint az Országgyűlés csak új nukleáris létesítmény, vagy reaktor előkészítéséhez adhatja beleegyezését. A blokkok bővítése pedig nem minősül egyiknek sem.

A Fővárosi Ítélőtábla másodszor is hatályon kívül helyezte a Fővárosi Bíróság ítéletét, amely egy 2004-ben indult ügyben született: több környezetvédő szervezet kérte a Paksi Atomerőmű 2003-as balesetét követő újraindítással kapcsolatos közérdekű adatok kiadását.

Az Energia Klub elfogadhatatlannak tartja az új atomerőmű-létesítési terveket és az elavult paksi létesítmény további üzemeltetését célzó törekvéseket. Magyarországnak ugyanis nincs szüksége atomerőművekre. Az energetikával foglalkozó civil szervezet elképesztőnek tartja, hogy a politikai döntéshozók az energetikai lobbival karöltve az állampolgárok feje felett döntenek egy ilyen jelentőségű kérdésben – áll az Energia Klub közleményében.

Az emberiség növekvő energiaigényének kielégítésében az atomerőművek helyébe lépő fúziós energiatermelés jelenthet hosszú távú megoldást, ennek megvalósításán egy nemzetközi program, az ITER keretében már évek óta dolgoznak a tudósok, köztük magyar szakemberek is. A jövő energiaforrásairól Zoletnik Sándor fizikus tartott előadást a Mindentudás Egyetemén.

Az atomerőműben végzett kármentesítés ügyében február 13.-án várható ítélet a Fővárosi Bíróságon, ahol pénteken tanúmeghallgatással folytatódott az Energia Klub polgári pere az Országos Atomenergia Hivatal ellen.

A megújuló energiaforrásokért demonstrált a Greenpeace Magyarország látványos akcióval csütörtökön a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) budapesti épülete előtt, ahol a tárca vezetőjének címezve egy nyílt levelet, és egy témával kapcsolatos, friss tanulmányt adtak át.

Az Energia Klub szerint egy új atomerőmű megépítése súlyos gazdasági és környezeti károkat okoz - áll az Energia Klub pénteki közleményében.

Egyetlen fillért sem költ fűtésre és meleg vízre a Vas megyei Rábapatyon működő ablakgyártó üzem. Évente négymillió forintnyi fűtési és melegvíz-díjat takarítanak meg a Vasi Holz Kkt.-ban azáltal, hogy az elszívóberendezések összegyűjtik a faforgácsot és fűrészport, amit elégetnek, így helyettesítve a drága földgázt vagy villamos energiát.