Több mint négy év után megszűnhet az egyházak parlament általi elismerése. A kormány közzétette az egyházügyi törvény módosítását, ez alapján ismét bírósági eljárásban vennék nyilvántartásba a vallási közösségeket. Így volt ez a rendszerváltás óta, egészen a gyóntatófülkéig is elérő 2010-es forradalomig. A változtatásokra most azért van szükség, mert a jogszabály minden lehetséges fórumon elbukott: az Alkotmánybíróságon, a Velencei Bizottság és a strasbourgi emberi jogi bíróság előtt is.

Újra kell gondolni az egyházfinanszírozási rendszert, mert a személyi jövedelemadó egyszázalékos felajánlásához és az annak évenként változó kiegészítéséhez kötött rendszer nem nyújt stabil, kiegyensúlyozott és tervezhető gazdálkodást az egyház számára - hangsúlyozta Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke az MTI-nek adott interjúban.

Személyesen is köszönetet mondott Iványi Gábor mindazoknak, akik kinyilvánították, hogy a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség tagjának tekintik magukat. Nagyon úgy tűnik azonban, hogy hiába gyűlt össze a szükségesnél jóval több – összesen mintegy 18 ezer – érvényes aláírás, az egyház hivatalos elismerését még hosszú hónapokig elhúzza a kormányzat.

A katolikus egyháznak fogalma sincs, hogyan fogják megoldani ősztől a hit- és erkölcstanoktatást – azt sem tudják, ki fizet az "ingyenes" tankönyvekért.

A kormányzat felszedett néhány aknát, de a helyükre újakat telepített. Ha a parlament mostani formájában fogadja el az egyházi törvényt, akkor valószínűleg megint lesz dolga az Alkotmánybíróságnak. Nem világos például, hogyan szeretné ellenőrizni az állam az egyházak taglétszámát: a vallásszabadság súlyos megsértése nélkül ezt elvileg nem teheti meg.

A változatosság kedvéért megint előjött az „elmúlt nyolc év”. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár közölte, hogy a mostani kormány több milliárd forint értékben az egyházak által felvett devizahitelek konszolidációját tervezi. Erre szerinte azért van szükség, mert a szocialisták korábban nem tartották be az egyházi kárpótlásról szóló megállapodást.

Mindenről a püspök döntött, s rá nagy hatással volt az egyházmegye vagyonkezelője – ezt vallották a pécsi püspökség egykori vagyonkezelőjének büntetőügyében beidézett tanúk a per második napján.

Mától folytatódik a pécsi egyházmegye volt vagyonkezelője ellen indított büntetőper. Az 51 esztendős W. Gyulát az ügyészség jogosulatlan gazdasági előny megszerzésével, folytatólagos adócsalással, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel és a számviteli fegyelem megsértésével vádolja. Lehet, hogy végül egy ember viszi el a balhét 20-30 kollégája helyett is. A gyanús esetekben szelektívnek tűnik az ügyészség vizsgálata.

A győri egyházmegye gazdálkodásának vélt szabálytalanságai is munkát adnak az igazságszolgáltatásnak.

Csak pillanatnyi megoldást talált a kormányzat az egyházfinanszírozásra, amikor arról döntött, hogy a személyi jövedelemadó (szja) egyszázalékos felajánlásait jövőre az összes befolyt szja 0,9 százalékára egészíti ki a költségvetés - mondta Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke.

A 24 éves Kiss Andrással, a Kelet-magyarországi Fiatalokért Alapítvány operatív igazgatójával a Nyírségi Civilház nyíregyházi székházában beszélgetek, s amikor kiderül, hogy a rangos Civil Információs Centrum (CIC) címet idén elnyert, s azzal együtt 35 millió forint közpénzre jogosult alapítványuk állítólag már július elseje óta online módon végez tanácsadást, megkérem rá, hogy ezt akkor bizonyítsa is be.

Tizenhárom állami tulajdonú ingatlant adna át, egy kivétellel térítésmentesen vagy telekmegosztással, egyházaknak a parlament emberi jogi és vallásügyi bizottsága. Az idei költségvetéshez benyújtott módosító javaslat a Lungo Drom romaszervezetnek is juttatna egy épületet a fővárosban.

A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény beiktatása a magyar jogba a jogfosztás és a szabadság megnyirbálásának egyik legsúlyosabb esete volt a rendszerváltás óta – állítják a jogvédők.

Az elmúlt hónapok egyik igazi kormányzati tragikomédiája az egyháztörvény dicstelen megalkotása volt. A Fidesz–KDNP-frakcióban számos teoló giai végzettségű képviselő ül.

A Kálvin János Presbiteri Missziót a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház Magyarországi Egyházteste (HMRKE-ME) alapította.

Alig enyhült a tél szorítása és vele a hajléktalanellátás súlyos terhe, máris újabb szociális krízis fenyegeti Budapestet. A fővárosi kormányhivatal február 24-én kelt határozatával március 31-i határidővel visszavonta az Arany Alkony idősotthonok működési engedélyét. A döntés nyomán 1300 idős ember ellátása válik bizonytalanná.

A katolikus egyház vezetői továbbra is fukarkodnak a hatalom bírálatával. Ellenben a püspöki kar két tagja keményen kiállt Orbán Viktor és kormánya mellett.

Nem ismert el újabb vallási közösséget az új egyházügyi törvényjavaslat, ugyanakkor változtat az egyházként való elismerés szabályain.

Jogsértő, felháborító, kétségbeejtő – ilyen és ehhez hasonló jelzők hangoztak el az új egyházi törvényről tartott budapesti fórumon. Több kisegyház az Alkotmánybírósághoz fordul a „méltatlan, erőszakos” jogszabály miatt.

Folytatódott a trend, idén is csúcsot döntöttek az egyházak. Soha ilyen sok vallási közösség nem részesült még az egyszázalékos adófelajánlásokból: szám szerint 187. Az aranykornak azonban vége. Az új egyházi törvény alaposan megrostálja a mezőnyt.