A nők által elkövetett öngyilkosság száma alapján Magyarország a harmadik helyen áll, a szolnoki kistérség pedig Japánt és Litvániát is megelőzve világelső, s a magyar lakosság 7,6 százaléka szenved súlyos depressziós tünetektől - mondta Szolnokon Kopp Mária, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatója szombaton.

Bizonyos antidepresszánsokkal kezelt gyermekeknél az öngyilkossági hajlam kockázata nagyobb - vált bizonyossá a közelmúltban. Tavaly robbant ki az USA-ban egy vita arról, milyen ok-okozati összefüggés lehet gyermekeknél az antidepresszánsok szedése és az öngyilkosságok előfordulása között. Az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerbiztonsági Hivatal (FDA) már jó ideje gyanakodott, hogy a GlaxoSmithKline (GSK) gyógyszergyártó cég titkolja az összefüggést megerősítő eredményeket saját antidepresszánsát illetően.

A depresszió legfőbb tüneteit az alábbiak között biztosan megtaláljuk: alvászavar, fáradékonyság, a mozgás, beszéd, gondolkodás lassulása, feledékenység, szorongás, szomorú, nyomott hangulat, közömbösség, ingerlékenység, feszültség, öngyilkossági gondolat-kísérlet, csökkenő szexuális igény, étvágytalanság.

Az Európai Unióban a magyarok látják legsötétetteb a helyzetüket - derül ki az Eurobarometer frissen közzétett uniós hangulatfelmérésből, amelyet a hvg.hu ismertetett.

A nyolcvanas évek elején jártunk, tudtuk is mi, milyen az igazi hosszútávfutó. Szikár, üveges tekintetű, Afrikából érkezett ébenfa embert képzeltünk el, esetleg gyógykrémszagú, megszállott sportolót.

Sportkocsi, jakuzzi, plazmatévé, luxusüdülés, jó fizetés - mindez hiába, a fejlett társadalmak polgárai egyre boldogtalanabbak.

Egy átlagos pszichoterápiára rámehet a havi fizetésünk. Ha kapunk időpontot. A lélekgyógyászok ugyanis tömegével hagyják el az országot és a szakmát.

A depresszió okát az elmúlt évtizedekben főként egyes agyi ingerületközvetítő molekulák - főként a szerotonin - anyagcseréjének zavaraival és jelátviteli rendszereik működési problémáival magyarázták. Az 1990-es évek végétől azonban olyan kutatási eredmények láttaknapvilágot, amelyek a figyelmet a depressziós betegek agyánakszerkezeti (anatómiai) elváltozásaira irányították.

A szorongásnak funkciója van. Ha nem éreznénk szorongást, ha semmitől sem tartanánk, akkor minduntalan veszélybe sodornánk magunkat és utódainkat. Az egészséges és a kóros szorongást az különbözteti meg egymástól, hogy míg az előbbi az életben maradást és az alkalmazkodást szolgálja, az utóbbi inkább akadályozza a mindennapi életet.

Már nem olyan kedélyesek az osztrákok, mint régen, vagy mint ahogy feltételeztük: kétszer több az öngyilkos, mint amennyi a közlekedési balesetben elhunytak száma. A legújabb statisztikák szerint 400 ezren szenvednek a depreszszió valamilyen formájában, s ezzel a koszorúér-megbetegedések és a cukorbetegség után ez a harmadik népbetegség. A depressziósoknak csak 40 százaléka fordul orvoshoz, a többség nem hajlandó tudomásul venni, hogy beteg. Pszichoterápiás kezeléssel és antidepresszánsokkal lehet eredményt elérni - hangsúlyozzák a szakemberek, akik azt is tudják, hogy az emberek többsége mélyen megveti, "dilisnek" tartja a lelki bajokkal küszködőket. A statisztika szerint az évi 1600 öngyilkos többségének tettét rövidebb-hosszabb depressziós állapot előzte meg.

Szívinfarktus esetén a depresszió megkétszerezi a halál, illetve a további szívpanaszok bekövetkeztének kockázatát - állítja egybehangzóan egy holland és egy német tanulmány.

"A depresszió olyan pokol, amelyből kiszabadulni - akár csak egy napra is - minden fáradságot megér" - mondta egy betege Tringer Lászlónak, a Magyar Pszichiátriai Társaság elnökének. Magyarországon a felnőtt lakosság 15 százaléka, 1,2 millió ember életében legalább egyszer átesik depresszión, amely az esetek többségében hat-nyolc hónapig is eltart.

Christopher Pittman tizenkét esztendős volt 2001-ben, amikor megölte a nagyszüleit. A fiú előre megfontolt szándékkal elkövetett gyilkosság vádjával áll a bíróság előtt Amerikában - az ügyészség fiatal korára tekintet nélkül, élete végéig börtönben szeretné látni.

Az elmúlt időszakban élénk vita bontakozott ki a hazai sajtóban a depresszióval és annak kezelésével kapcsolatban. Mivel e vitát munkatársunk, Szendi Gábor indította el a Népszabadság október 9-i számában megjelent nyilatkozatával (A boldogságpirula), a Magatartás-tudományi Intézet igazgatójaként ezúton szeretnék reflektálni a médiában megjelent írásokra.

Krízisállapotot mindenki átél, legalább egyszer az életben, ilyenkor külső tényezők, események felborítják a személyiség egyensúlyi állapotát. Optimális esetben, e mozgalmas időszak fontos változás következhet be a személyiségben, új, stabil egyensúly létrejöttével. Ám előfordulhat, hogy nem a helyes irányban történik a kilábalás. Az öngyilkosságot választó a krízisből kivezető utat önmaga elpusztításában véli megtalálni. Légüres tér jön létre körülötte, ami növeli elszigetelődését. A környezetnek kell megtanulnia értelmezni másfajta közlésmódját, hogy segítséget nyújthasson a megoldásban, mert az öngyilkos nem meghalni akar, csak adott életkörülmények között nem tud élni, a változtatásra pedig nincsenek eszközei.

Van egy öreg földrész, ahol gyakoribb az öngyilkosság, mint másik négy társán. Hosszú időn át Közép-Európa volt az öngyilkossággal leginkább fertőzött terület a világon.