A délvidéki magyarok nem támogatják azt az elképzelést, hogy a Vajdaság legyen önálló köztársaság, viszont harcolnak a tartomány széles körű autonómiájáért, gazdasági önállóságáért, valamint azért, hogy rendelkezzen saját törvényhozói és végrehajtó hatalommal.

Egyelőre szemmel láthatóan nem tudnak mit kezdeni a határon túli magyar pártok azzal a jelenséggel, hogy mára szinte mindenütt - legutóbb a Vajdaságban és Erdélyben - homokszemek kerültek az etnikai szavazás gépezetébe.

A részadatok ismeretében valószínű, hogy a délvidéki Magyar Koalíció négy jelöltje jutott be a vajdasági parlamenti választás második  fordulójában az újvidéki parlamentbe, így ott a magyar pártoknak az eddigi tizenkettő helyett kilenc képviselőjük lesz - mondta Pásztor István, a három magyar párt alkotta szövetség listavezetője az  MTI-nek.

A legnagyobb vajdasági magyar párt, a VMSZ elnöke tegnap levelet kapott a szerb államfőtől. Borisz Tadics, az európai integrációért küzdő demokrata blokk vezetője tárgyalásokat kezdeményezett a négy parlamenti képviselőt delegáló kisebbségi párt vezetőjével. A parlamenti matematika úgy diktálja, hogy a demokrata tábor és a szocialista párt lehetséges koalícióját éppen a magyarok tudják hozzásegíteni a 126-os abszolút többséghez.

Legyen bár „gyanús tranzakció”, vagy éppenséggel „az évszázad kulturális beruházása Szabadkán”, a szerb Nemzeti Fejlesztési Alap támogatásával megújuló színház megérdemli, hogy végre törődjenek vele.

Ha nem rendezik megnyugtatóan a szerb kisebbség helyzetét Koszovóban, a tartomány függetlenedése után nagyarányú vándorlás indulhat meg a térségből, amelynek egyik célja Vajdaság lehet; a koszovói szerbek betelepedése felboríthatja a térség érzékeny etnikai egyensúlyát - mondta Udvardi Iván, a külügyminisztérium szakállamtitkára pénteken az MTI-nek, egy Koszovóról szóló budapesti konferencia közben.

Megválik posztjától a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, Kasza József. Utódjaként felmerül Korhecz Tamás jogász, vajdasági miniszterelnök-helyettes neve is. A határon túli magyarok vezetői másutt is fáradnak, napirenden a generációváltás.

A határon túli magyar közösségekben nagy érdeklődést váltott ki az a budapesti bejelentés, hogy a kormány alapvető változásokat tervez a kisebbségi intézményrendszerben és a támogatáspolitikában. Tudósítóink arról kérdezték határon túli magyar pártok vezetőit: hogyan értékelik a tervezett átépítést, és mit várnak az új intézményektől?

A magyar pártok széthúzása miatt a felerészben magyarok lakta vajdasági Óbecsének a továbbiakban sem lesz magyar polgármestere: a vasárnap tartott rendkívüli polgármester-választás első fordulójában egy szerb ultranacionalista és egy mérsékelten nacionalista jelölt jutott tovább.

Avarkeszi Dezső letelepedési, bevándorlási és honosítási kormánymegbízott szerint az  év elejétől igényelhető nemzeti vízum jelentősége azután nő meg igazán, hogy Magyarország csatlakozott a schengeni rendszerhez. Avarkeszi az újvidéki Magyar Szó című napilapnak adott, szerdán megjelent interjújában beszélt erről.

Vojislav Kostunica szerb kormányfő aláírta a külföldön élő hadkötelesekre vonatkozó amnesztiatörvény tervezetét, és amennyiben a parlament is megszavazza a jogszabályt, megszűnik a bűnvádi eljárást közel 2,5 ezer, külföldön élő sorköteles katona ellen - közölte a Vecernje Novosti című belgrádi napilapnak adott keddi interjújában Miodrag Jaksic, a külföldön élő szerb diaszpórával foglalkozó minisztérium államtitkára.

Sem papíron, sem a valóságban nincs rendben a "dél-kelet-európai" nemzeti kisebbségek helyzete.

A vajdasági magyarok terhére történt jogsértések megítélésében továbbra is nézeteltérések vannak Budapest és Belgrád között.

Konkrét megállapodások is születtek a vajdasági magyar vezetők és a szerb kormányfő tegnapi találkozóján. Belgrádban különbizottság alakul a magyarellenes incidensek kivizsgálására.

Rasim Ljajics Szerbia és Montenegró-i emberi jogi és kisebbségügyi miniszter szerint a vajdasági magyarok helyzete a magyarországi választási kampány miatt vált ismét időszerűvé.

Egy eset is sok. Olyan helyzetet kell teremteni, amelyben nem történnek meg a kisebbségellenes atrocitások - mondták a magyar vezetők Budapesten a szerb államfőnek.

Teljes erővel dúl a háború a vajdasági magyar nemzetiség két értelmiségi központja, Szabadka és Újvidék között.

A szerb hatóságok kizárólag a zéró tolerancia alkalmazásával tudnának gátat vetni a vajdasági magyarellenes atrocitásoknak, ugyanakkor a magyar kormánynak és az európai szervezeteknek sokkal hatékonyabb lépéseket kellene tenniük az egyre szaporodó incidensek ügyében Szerbia és Montenegróval szemben - erről vajdasági magyar politikusok beszéltek az Országgyűlés külügyi bizottságának tegnapi ülésén.