Kutatási, ismeretterjesztő és idegenforgalmi célokat egyaránt szolgálmajd az elképzelések szerint a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság legújabb attrakciója, a holnap nyíló Pannon Csillagda.

Látványos napkitörésnek lehettek szemtanúi a csillagászok kedd este. A fler a napkorong északkeleti részéről indult ki, és kirobbanása előtt elérte a 79727 Celsius-fokot, majd a szuperforró plazma hatalmas boltívet formált a Nap felszíne felett. A kitörés gigászi mérete ellenére csupán M-1,7 kategóriájú, vagyis közepes erősségű volt, és a tudósok szerint nem lesz hatása a Földre.

A NASA Dawn (Hajnal) nevű űrszondája váratlanul érdekes részleteket tárt fel a hatalmas Vesta kisbolygó felszíni jellegzetességeiről. A képeken olyan geológiai formákat is látni lehet, amilyeneket korábban egyetlen aszteroida felszínén sem figyelhettek meg.

Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) egy az európai csillagászati megfigyeléseket összehangoló nemzetközi szervezet, amely elsősorban a Föld déli féltekéjén, fényszennyezésmentes területeken felépített hatalmas teleszkópok segítségével kémleli az eget.

"Négyszögletes" galaxist fedezett fel egy nemzetközi kutatócsoport; a Leda 074886 katalógusjelű csillagváros hetvenmillió fényévnyire van bolygónktól.

A Herkules-csillagképben lejátszódó intergalaktikus "tömegkarambolról" készített felvételeket az Európai Déli Obszervatórium (ESO) nagyon nagy teleszkópja (VLT), amely Chilében a Cerro Paranal hegyen, az Atacama-sivatagban működik.

A geostacionárius pályán lévő műholdaknál közelebb megy el a 2012 DA14 katalógusjelű kisbolygó a Föld mellett, de a NASA szerint nem jelent veszélyt.

Száz éven át úgy tartották, hogy a luxusgőzös útjába került hatalmas jéghegy okozta a Titanic katasztrófáját, a Texasi Állami Egyetem kutatói szerint viszont elsősorban a Hold okolható az ezerötszáz életet követelő tragédiáért.

A csillagok pubertáskora ismerhető meg az Orion-ködről készített legújabb felvételek segítségével.

Az első magyar fejlesztésű műhold eddig tökéletesen működik, már a következő, nagyobb műholdat is tervezzük, de ebből igazán csak akkor lehet valóság, ha hazánk tagja lesz az Európai Űrügynökségnek (ESA) – nyilatkozta lapunknak Horváth Gyula egyetemi adjunktus, a Műegyetem Masat–1 Fejlesztő Csoportjának programmenedzsere. A fiatal oktató szerint ebből a programból az egész hazai űripar profitálhat, de az is benne van a pakliban, hogy kihívások híján a csapatot elcsábítja valamelyik vezető külföldi kutatóhely.

Magyarország első műholdja, a Masat–1 páratlan lehetőséget kapott, hiszen nyolc másik műholddal közösen részt vehet az Európai Űrügynökség (ESA) Vega hordozórakétájának első küldetésén.

A Hubble-űrteleszkóp egyik legutóbbi felvételén egy kozmikus léptékkel mérve „ma született” csillag és környezete látható. A látványos kép tanúsága szerint a rendkívül aktív protocsillag kb. egy fényévnyi környezetében óriási viharokat kavar.

Megsemmisülhettek a Teremtés oszlopai a Sas-ködben, legalábbis erre engednek következtetni az Európai Űrügynökség (ESA) két csillagászati műholdjának, a Herschelnek és az XMM-Newtonnak a legújabb felvételei.

Talán rá se ismernénk arra a Naprendszerre, amelyben élünk, ha visszautaznánk az időben úgy négymilliárd évet. A Jupiter földi és űrszondás vizsgálata, valamint az Uránusz és a Neptunusz összetételének megállapítása már régóta arra engedte következtetni a kutatókat, hogy az óriásbolygók (a Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz és a Neptunusz) nem ott jöttek létre, ahol most keringenek.

Az általános relativitáselmélet lehetőséget ad fekete lyukak és féregjáratok létezésére egyaránt. Fekete lyukat már rengeteget fedeztek fel, féregjáratot egyet sem. Hogy valóban távcsöveink felbontóképessége-e az akadály, az orosz űrtávcsőnek köszönhetően talán hamarosan kiderülhet.

A Szaturnusz Titán nevű holdját, valamint a Mérleg csillagképben, 20,5 fényévre lévő Gliese 581g bolygót tartja a leglakhatóbb idegen világnak egy nemzetközi kutatócsoport, amely az Astrobiology című folyóiratban publikálta tanulmányát.

Melyiket nehezebb elképzelni: azt, hogy az idő maga örökké létezik, vagy azt, hogy az óra egyszer csak megáll, s az idő nem múlik tovább? Amerikai kutatók a kérdés megválaszolását más világegyetemek létezésének lehetőségével kombinálták.

Közép-európai idő szerint tegnap 12.30-kor startolt az a Szojuz rakéta, amelynek rakterében ott lapult a Galileo műholdrendszer első két tagja. A tegnapi sikeres kilövést közel egy évtizedes előkészület előzte meg, így igazán nem osztott szorzott, hogy műszaki okok miatt egy nappal elhalasztották a startot.

Jó ideje feltételezik már, hogy a víznek legalább egy részét a Naprendszer őskorában üstökösök szállították a Földre, röviddel annak keletkezése után. Erre most bizonyítékot talált a Michigan Egyetem Ted Bergin vezette kutatócsoportja. Eredményeiket a Nature-ben tették közzé.