Szerbia úton van vissza az európai családba – mondta Nicolai Wammen dán Európa-ügyi miniszter az EU általános ügyek tanácsának keddi, elhúzódó ülése után. Belgrád tagjelölti státuszának sorsa most a héten összeülő uniós csúcs résztvevőinek kezében van.

Ven Csia-pao (Wen Jiabao) miniszterelnök ígérete ellenére az egyelőre nem világos, hogy Peking miként segít az adósságválságban vergődő eurózóna-tagországoknak. A keddi Kína-EU csúcsról mindenki érezhető csalódottsággal távozott.

Az argentin külkereskedelmi miniszter, Ivan Heyn a Mercosur uruguayi értekezlete alatt vetett véget életének. Főnöke, Christina Fernandez Kirchner elnök sokkot kapott.

Orbán honfitársai előtt állítólag emlegette már Brüsszelt „új Moszkvaként”, de a pénzügyi unióval kapcsolatos álláspontját meglepően gyorsan módosította – írja a Süddeutsche Zeitung.

Bár egy felmérés szerint a briteknek tetszik a kiállás az Európai Unióval szemben, a David Cameronnal és konzervatívjaival együtt kormányzó liberálisok egyik politikusa szerint Nagy-Britannia gyakorlatilag azt mondta a pénteken zárult uniós csúcs többi részvevőjének, hogy „ha nem ugyanazt akarjátok, amit mi, akkor főbe lőjük magunkat".

Áttörést senki nem várt, és nem is lett, de a tervezettnél 36 órával túlnyúló tárgyalásokon a kiotói jegyzőkönyv meghosszabbításáról állapodott meg az ENSZ 17. Klímaváltozási Konferenciája, amelyen csaknem 190 tagállam képviseltette magát.

Raúl Castro kubai államfő és kísérete a Karibi Államok Közössége (Caricom) vezetőinek Trinidad és Tobago szigetén rendezett tanácskozása alkalmával a többi magas szintű küldöttségtől eltérően nem a Hilton Hotelben, hanem a Hotel Kapokban volt kénytelen megszállni.

Mario Draghi elnök szerint az EKB az uniós alapszerződés miatt nem finanszírozhatja a kormányokat, vagyis nem kellene államkötvényeket vásárolnia. Sürgette viszont az eurózóna tagállamainak új fiskális megállapodását. A piacok meghökkentek.

Alkut éppen hozhat magával az uniós csúcs, de megoldást nem, mert a németek nem hajlandók elismerni, hogy fizetésimérleg-válságról van szó. S azért tagadják ezt makacsul, mert különben be kéne látniuk, hogy a krízis kirobbantásában maguk is részt vettek. Legalábbis ez a véleménye Martin Wolfnak, a Financial Times elemzőjének.

Vonakodva vezetik a németek az uniót, a franciák befolyása megcsappant, a britek különállásukkal nehezíthetik az alkut, az írek engedményeket követelnek, a finnek tiltakoznak a többségi szavazás ellen, a csehek nem mutatják be a költségvetést Brüsszelnek a büdzsé parlamenti elfogadása előtt, a federalista lengyelek örülnek, hogy saját valutájuk van. A sorsdöntő csúcs előtt majdnem több a vitatéma, mint a közös pont. De a tét óriási.

„Ha már nincs pénzetek, legalább okosan költsetek” – mondják manapság a NATO főhadiszálláson. A politikai szembenálláson túl a visegrádi négyek katonai együttműködésével sincs rendben minden: Varsót inkább egy francia–lengyel–német trojka érdekli, de a csehek is inkább Párizs és Berlin fellépésére várnak.

Semjén Zsolt sajnálkozott, Kövér László pedig kifosztottságról beszélt: húsz év elszalasztott lehetőségeit is felemlegették a már tizedszer megrendezett Magyar Állandó Értekezleten. A magyar kormány 2011 végéig 200 ezer honosítási kérelemmel és 100 ezer új állampolgárral számol.

Az európai vezetők három üzenettel várják Jeórjiosz Papandreu görög kormányfőt Cannes-ban a csütörtökön kezdődő kétnapos G20-csúcson.

Nagy fegyvertényt ért el a pozsonyi diplomácia: Szlovákiának az eurózóna tagországai közül egyedüliként nem kell szavaznia a görög mentőcsomag kibővítéséről.

„Most veszített el egy kitűnő lehetőséget arra, hogy befogja a száját” – kapta meg a brit miniszterelnök, amikor az eurózónán kívüli tagországoknak is beleszólási jogot kért pénzügyi a stabilitási alap és a görög válságkezelés kérdéseibe.

A kormányfő tudja, hogy október 23-án Budapesten lenne a helye, de „mindig ott kell lenni, ahol Magyarország számára a legfontosabb események történnek”. Elmondása szerint jó néhány nagy európai bank százmilliárd eurós nagyságrendű segítséget kért a brüsszeli EU-csúcson.

A német-francia alku szükséges, de nem elégséges feltétele az átfogó megállapodásnak, ahhoz mindenkinek hozzá kell járulnia – mondta vasárnap este Herman Van Rompuy, az Európai Tanács állandó elnöke a huszonhét tagország állam- és kormányfőinek találkozója után, de még az eurózóna legfelső szintű eszmecseréje előtt. Amely az éjszakába nyúlik, s lényegében csak szerdán zárul, amikor egyébként valamennyi tagország vezetője megint jelen lesz Brüsszelben.

Az eurózóna állam- és kormányfőinek vasárnapi csúcstalálkozóján csak áttekintik a válság megoldásának módozatait, de a végső alkut csak a jövő héten, legkésőbb szerdán kötik meg, egy újabb csúcs keretében. Ezt jelentették be csütörtök este Berlinben és Párizsban. Angela Merkel és Nicolas Sarkozy szombaton újra találkozik Brüsszelben, az eddig kritikusnak tartott másnapi egyeztetés előtt.

„Az erkölcsnek és az üzletnek semmi köze egymáshoz. Azért vezényeltük harci gépeinket Líbia fölé, hogy kimentsük a halálos veszélyből ezt a népet” – mondta március 19-én Párizsban Nicolas Sarkozy, magyarázván a szövetségesek Kadhafi elleni katonai akcióját.

Szorosabb gazdasági koordinációt, a pénzügyi tranzakcióikra kivetett különadót és 2013-tól közös német francia társasági adót jelentett be Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia államfő kedden Párizsban, az euróválság miatt összehívott találkozó után. A bajba jutott eurózóna-tagállamok adósságát azonban nem vállalták magukra: a közös eurókötvények bevezetése legfeljebb az integráció távlati céljai között szerepel.