A helyi rendőrség és a marosvásárhelyi lakosok egy csoportja között tettlegességig fajult egy konfliktus, amely azután robbant ki, hogy utóbbiak tiltakoztak egy roma közösség közvetlenül szomszédságukba való költöztetésére vonatkozó városházi tervek ellen.

A hátrányos helyzetű emberek, főként a romák média-megjelenése az eltelt évek alatt szinte alig változott. Továbbra is bűnözőként, deviánsként vagy szegényként mutatják be őket.

Míg Magyarországon még csak kávéházi pletykák formájában hallani arról, hogy Fliegauf Benedek egyszer csak leforgatja majd a Szállnak a varjak munkacímű, a magyarországi roma gyilkosságokon alapuló művét, Karlovy Vary-ban már be is mutatták a szlovák Martin Sulik Gypsy (Cigány) című alkotását.

Jelentős eltérések mutathatók ki a roma és nem roma fiatalok között az iskolai teljesítményben - állítják a magyarországi kompetenciamérések eredményeit feldolgozó kutatók, akik szerint azonban a különbségeket nem az etnikai hovatartozás, hanem a jól értelmezhető társadalmi okok magyarázzák.

A romák várható élettartama jelentősen elmarad a többség várható élettartamától, a háztartások 55 százalékának egyetlen dolgozó tagja sincs, a felnőtt korú romák pedig a teljes népességet meghaladó arányban élnek házas- vagy élettársi kapcsolatban - egyebek mellett e megállapításokat tartalmazza a Nemzeti Család-és Szociálpolitikai Intézet átfogó kutatása.

A Jobbik komoly diplomáciai sikernek tartja, hogy az ENSZ rasszizmusügyi különmegbízottja múlt heti magyarországi látogatásán találkozott a Jobbik gyöngyöspatai elnökével és Gaudi-Nagy Tamással, a parlament emberi jogi bizottságának jobbikos tagjával.

Bűncselekményekkel vádolta és lemondásra szólította fel az Országos Roma Önkormányzat elnökét, Farkas Flóriánt és Lukács Mihály elnökhelyettest hétfői budapesti sajtótájékoztatóján a roma érdek-képviseleti szervezet korábbi vezetője, mert állítása szerint egy általuk elkövetett rongálással költségvetési pénzt csaltak ki a kormánytól.

Verekedés tört ki a Heves megyei Gyöngyöspatán kedd este, négyen megsérültek, egyikük súlyosan. Több száz rendőrt vezényeltek a faluba, több embert előállítottak. A konfliktus a Véderő elnevezésű szervezet tagjai és a helyi romák egy csoportja között robbant ki.

A gyöngyöspatai cigány kisebbségi önkormányzat elítéli a vasárnapi incidenst.

Érthetetlen, hogy az amúgy vehemens kormányfő miért kíséri tétova mozdulatokkal a paramilitáris szervezetek aktivizálódását.

„Akarjuk, hogy mai napságtúl fogva ők mindenkitül udvari szabad musikásoknak neveztessenek, hívassanak és böcsültessenek” – állt Magyarország első cigányzenekara, az öt zenészből álló szenci együttes kiváltságlevelén.

A magyar politikusoknak évtizedekkel ezelőtt megmondtuk, mit kell tenniük a cigányságot fenyegető katasztrófa megelőzéséért. Lengyel László közgazdász jelentette ki ezt nemrég egy nyilvános vitában. E javaslatok azonban a jelek szerint évtizedek múltán sem közismertek. Nem szokás továbblépni azon a kívánságon, hogy a képzetlen, leértékelődött, reménytelen helyzetbe sodródott tömeg munkára képes tagjait foglalkoztatási kvóták előírásával kellene visszasegíteni a munka világába.

Miért vallottak kudarcot az utóbbi húsz év romapolitikai intézkedései? Hogyan lehet megakadályozni, hogy a feszült helyzetből robbanás legyen? Hová tűnt a roma értelmiség? Két szakértővel, Orsós Évával és Szőke Judittal beszélgettünk.

A kölcsönös egymásnak üzengetések miatt zajosra sikeredett az elnökváltás az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) élén. Balog Zoltán államtitkár szerint az előző OCÖ lejáratta a magyarországi cigányságot, ezért a testület első és legfontosabb feladata, hogy visszanyerje hitelét. A korábbi elnök, Kolompár Orbán szerint a kormány képviselőjének " politikusként, az egyházi ige hirdetőjeként tisztában kellene lennie, hogy a bíróság jogerős határozatáig senki sem tekinthető bűnösnek".

A mandátumátvétel után ma tartja alakuló ülését az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ), a testület elnöke várhatóan Farkas Flórián, a Lungo Drom elnöke lesz.

Már-már szürreális kép: lapjára borított, kopott konyhaasztalt húz a járdán anya és lánya. Az asztallábak közt egy kiskutya vakkant a világra, nem érti e furcsa fuvart. Nyolcadik kerületi csendélet Pesten, Salamon András Városlakók című dokumentumfilmjében. A montázs azt mutatja be, a málló falak között a közismerten rossz szociális és bűnözési statisztikák ellenére is működik a „multikulti”: cigányok, zsidók, kubaiak, kínaiak és többségi magyarok viszonylag harmonikus együttélése. A film ott pereg, ahol játszódik, a Mátyás téren, cigánymuzsikusok hajdani híres gyülekezőhelyén. Az itteni Kesztyűgyár Közösségi Házban, meg a közeli Napházban és az Örökmozgóban volt a múlt héten a II. Cigány Filmfesztivál.

A román kormány hajlik arra, hogy megváltoztassa a romák hivatalos romániai elnevezését, a cigány szót használva a roma helyett. A roma kisebbség tiltakozik.

Az országos sajtóból tájékozódva úgy tűnik, a nyári borsodi árvizek után minden rendeződik. A Cserehát Hangja Csoport stábja néhány hete járt Felsőzsolcán, hogy megkérdezze az embereket, mi történt a nagy nyári árvíz óta, mennyire elégedettek az azóta történtekkel, egyáltalán, mennyire vannak tisztában azzal, milyen segítségre számíthatnak?

A cigányság "totális metafora lett" számos negatív társadalmi jelenségre, például a munkanélküliségre vagy a képzettség alacsony színvonalára - mondta Szalai Júlia, az MTA szociológiai kutatóintézetének munkatársa a Magyar Szociológiai Társaság konferenciáján.