Kevesebb a roma, mint gondolnánk
Hiánypótló kutatás készült a Nemzeti Erőforrás Minisztérium háttérintézményében a roma népesség jellemzőiről. A kutatás célja az volt, hogy országos, nemzetközileg is összehasonlítható vizsgálat szülessen megbizható adatokkal, többek közt a döntéshozók számára. 2010 őszén készült kutatás a Marketing Centrum OPK Kft. és a Budapesti Corvinus Egyetem IKN Kft. kutatói részvételével, melynek célcsoportja a 16 és 64 év közötti cigány származású népesség volt.
Felülbecsült a romák száma
A cigány népesség számát mind a cigányvezetők, mind a többség jellemzően felülbecsli, utóbbiak a nagyfokú cigányelennesség miatt. Jelen felmérés szerint reális becslések alapján ma Magyarországon nagyjából 750 ezer roma él Magyarországon, a legtöbben az ország északi és keleti területén, illetve a Dél-Dunántúlon. Az eredmények szerint minél nagyobb települést nézünk, annál feszültebb a viszon romák és nem romák közt, a legjobb viszony az ötezer lakos alatti településeken jellemző.
Katasztrófális egészségügyi állapot
A kutatás előzetes adatai szerint a romák egészségi állapota sokkal rosszabb, mint a többségi társadalomé, ezt jól példázza a várható élettartamuk is, ami jelentősen elmarad a többség várható élettartamától. A helyzet még súlyosabb az ország elmaradottabb területein, így az Észak-Alföldön és a Észak-Magyarországon.
A családszerkezetre vonatkozó adatok szerint a cigány háztartások jellemző mérete és gyermekszáma meghaladja az országos átlagokat. A legnépesebb háztartások a három keleti régióban vannak, a fejlettebb területek a cigány háztartások mérete is kisebb. A gyermeket nevelő háztartások száma jellemzően magasabb, mint a teljes népességben, így például a három, vagy több gyermekes háztartások aránya közle 30 százalék.
Nincs munka
A kutatás előzetes adatai szerint a roma népesség foglalkoztatottsági adatai katasztrófálisak. A 16 és 64 év közöttieknek csupán 27 százaléka mondta magáról, hogy dolgozik, míg csaknem 30 százalékuk munkanélkülinek vallotta magát. A roma háztartások 55 százalékának egyetlen dolgozó tagja sincs, további egyharmadában csak egy embernek van munkajövedelme, miközben az összes háztartás.
Az is kiderült, hogy csak a valamilyen szakképzettséggel rendelkező romáknál haladja meg az ötven százalékot azok aránya, akiknek van rendszeres vagy alkalmi munkájuk, számuk azonban rendkívül alacsony. Ugyanakkor a képzettebb romák töredéke dolgozik csak jelenleg, annak ellenére, hogy korábban már megjelentek a munkaerőpiacon.
Az intézet arra figyelmeztet, hogy tragikus és beláthatatlan következményei lehetnek annak, hogy ma már nem ritka, ha a családban harmadik nemzedék nő fel úgy, hogy nincs munkalehetősége. A vizsgálat szerint ugyanis a megkérdezett felnőtt, roma származású emberek aktivitása jelenleg elmarad szüleik munkavállalási aktivitási jellemzőitől.