A londoni székhelyű Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank 2006-ra kiemelkedő, 6,2 százalékos gazdasági növekedést vár a működési területéhez tartozó országokban. A szervezet átalakulási jelentése szerint a gyarapodás legfontosabb hajtóereje a hazai fogyasztás.

Az idén még 3,9 százalékkal nő a GDP az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet számításai szerint, élénk európai konjunktúra és erőteljes kiigazító lépések mellett.

A befektetők inkább pesszimistán értékelik a kormányzat eddigi intézkedéseinek hatását az üzleti környezetre, a nagyvállalatok az átlagnál rosszabbnak látják a helyzetet - derül ki a Magyarországi Brit Kereskedelmi Kamara (BCCH) és a Synovate Hungary piackutató cég közös kutatásából.

Nem tűnnek elégedetlennek a kelet-európai és a magyar befektetéseikkela külföldi cégek. A német és osztrák vélemények egybecsengenek: várnák azokat az intézkedéseket, amelyekből kiderül, merre is tart az ország, mi fog történni.

A kormányzati előrejelzésnél gyorsabb ütemű gazdasági növekedésre, és kisebb költségvetési hiányra számít a GKI, ha stabilizálódik a belpolitikai helyzet, s megvalósulnak a kiigazítások és reformok.

A nyolc új kelet-európai EU-tagállam egyikének sincs erős, reformpárti kormánya - írta pénteki elemzésében a The Economist.

Jövőre 2,6 százalékra csökken a gazdasági növekedés irama az idei 3,9 százalékról, az infláció 6,4 százalékra emelkedik 3,7 százalékról.

Kiegyensúlyozottabb növekedést, valamivel kisebb államháztartási hiányt és egyszázaléknyival nagyobb értékű nemzeti termelést mutatnak a tegnaptól módosított rendszerben készülő GDP-adatok. A KSH 2000-ig visszamenőleg számolta ki új metodika alapján a bruttó hazai termék (GDP) adatait - majd minden évben 200-300 milliárd forintot adtak hozzá az eddig közölt értékhez. A tavalyi GDP például 21 802 milliárdról több mint 22 ezermilliárd forintra nőtt.

Magyarország az uniós elvárásoknak megfelelően módosítja hétfőtől GDP-számítási módszerét. Az új elszámolási rendszerben az illegális tevékenységek - drogkereskedelem, prostitúció - is helyet kapnak a nemzeti össztermékben.

A világgazdaság ugyan erőteljesen nő, mégis számos kockázattal kell szembenéznie. Közép- és Kelet-Európa túlságosan függ a külföldi tőkétől, és mind több országot fenyeget a pénzügyi egyensúly megbomlása. Magyarországon a kiigazítás a legsürgetőbb - hangoztatja a Nemzetközi Valutaalap.

Augusztusban 3,5 százalékra gyorsult az infláció, de szeptemberben már alulról súrolhatja a hat százalékot, hiszen az adó- és áremelések kezdik kifejteni hatásukat. A jegybank nagyobb kamatemelésekkel reagálhat.

A bruttó hazai termék (GDP) a második negyedévben 3,8 százalékkal, naptári hatással korrigálva 4,1 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakáét - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken az adatokat.

Jelentősen javult Magyarország általános országkockázati besorolása a londoni Euromoney gazdasági folyóirat szeptemberi kiadásában ismertetett új, globális ranglistáján.

Adóemeléseken kívül érdemi reformokat nem vár a Moody's hitelminősítő az önkormányzati választásokig, s utána is kérdésesnek tartja a nagy elosztó rendszerek átalakítását.

Főként az építési tevékenység visszaesése miatt csökkentek 3,6 százalékkal a beruházások a második negyedévben, az előző év azonos időszakához képest.

Remek eredményekről számolt be az elmúlt hetekben a tőzsdén szereplő vállalkozások többsége. Bár teljesítményük regionális szinten is figyelemre méltó, részvényeik mégsem lettek keresettebbek. A befektetők ugyanis félnek a jövőtől.

Az elemzői várakozásokat jócskán alulmúlva, csupán 3,6 százalékkal növekedett a magyar gazdaság a második negyedévben, alaposan elmaradva Csehország, Szlovákia és Lengyelország teljesítménye mögött is. A hírre ismét megingott a forint.