Drogmaffia a GDP-ben
A GDP-statisztikák általában mindenütt - így Magyarországon is - tartalmazzák a szürke- vagy feketegazdaság hozzájárulását a nemzeti össztermékhez, ám azt pontosan megmondani nem, csak becsülni lehet, hogy milyen arányban - mondta el a Népszabadságnak Ligeti Csák, a Központi Statisztikai Hivatal Nemzeti Számlák Főosztályának vezetője. A nemzeti számlák készítésekor ugyanis - magyarázta - az az előírás, hogy a gazdaság minden része szerepeljen a kimutatásokban, attól függetlenül, hogy rendelkezésre áll-e róla megbízható adat.
A statisztikusok a gazdaság nem megfigyelt részéről beszélnek, és általában azt vizsgálják: hol van ellentmondás a statisztikai adatok között - ebből következtetnek az eltérés okára. Ilyen ok lehet, hogy egyszerűen nem tártak fel egy adatforrást, de az is, ha valaki eltagadott jövedelmet költ, esetleg illegális tevékenységet folytatott. A szürke- vagy feketegazdaság mértékét viszont mindig "menet közben" becslik, és gazdasági szektoronként vizsgálják. Például, ha adott szektorban a közepesnél nagyobb vállalatok a hozzájuk beérkező anyagokból, szolgáltatásokból szép nyereséggel (hozzáadott értékkel) működnek, feltételezni lehet, hogy a kisebb, ám jóval alacsonyabb profitot, esetleg veszteséget kimutató vállalkozások értékteremtése se lehet alacsonyabb, csak ezt adózási okokból eltagadhatják. Így a GDP-adatok meghatározása során ebben a szektorban a kisvállalati hozzájárulást az ottani beszerzésekből kiindulva a nagyobb cégek eredményei alapján becslik. Miután viszont a nem megfigyelt gazdaság eredményeinek becslése ilyen részletszámításokon alapul, a fekete- és szürkegazdaságról nem készülhet összesített adat - csak kutatói becslés (ez Magyarország esetében 10-30 százalék).
Ligeti elmondta: az unió elvárása, hogy a gazdaságnak tényleg minden része szerepeljen a GDP-statisztikában. Így az illegális tevékenységek eredménye is. A drogkereskedelem, vagy a prostitúció ebből a szempontból ugyanúgy gazdasági tevékenységnek számít, hiszen az előbbi a termeléstől a külkereskedelmen át a kiskereskedelmi hálózatokig szinte minden területet érint, míg utóbbi szolgáltatásnak számít. A KSH statisztikusai a bűnüldöző szervek, a prostituáltakat képviselő érdekvédelmi szervezetek, a drogosokkal foglalkozó szociális intézmények adatai alapján becsülték meg ezen illegális tevékenységek GDP-hozzájárulását.
Ez utóbbi adattal először hétfőn lehet majd találkozni - a KSH ekkor adja ki először a nemzetközi szabályokhoz még inkább illeszkedő új GDP-adatsorát. A 2000-ig visszamenőleg kiszámolt új adatok Ligeti Csák szerint jobban tükrözik majd a magyar gazdaság teljesítőképességét. Egyszerre számos apróbb tételen módosítottak (azért most egyszerre, hogy kevesebbszer kelljen a "felhasználókat" adatmódosításokkal zavarni). Így például - az illegális tevékenységek eredményének beillesztése mellett - változik a GDP-növekedés számításának rendje is (nem egy kijelölt - most 2000-es - bázisévből, hanem mindig az előző évből indulnak ki az indexek készítésekor), és korszerűbb módszerrel mérik az állami oktatás és az egészségügy kibocsátását is.
