A kedden Budapesten sajtótájékoztatón ismertetett felmérés szerint Magyarországot a fejlett pénzügyi környezet és infrastruktúra, valamint a kiválóan képzett szakemberek teszik vonzó befektetési célponttá. A válaszadók azonban arra is felhívták a figyelmet, hogy a bürokrácia és a korrupció a korábbinál jobban  fenyegeti a magyarországi üzleti tevékenységet.

Bán Csilla, a Synovate kutatásvezetője elmondta: a gazdasági környezet javítása érdekében a cégek azt várják, hogy kiszámítható legyen a politika, igazságos az adórendszer és csökkenjen a korrupció.

Egy korábbi, 2004 októberében készített felmérés eredményeihez képest a mostani kutatás szerint szembeötlő változás, hogy 2006-ban a válaszadók a bürokráciát az első, a korrupciót a második helyen jelölik meg az üzleti fejlődést gátló tényezők között. Ugyanakkor a képzett munkaerő hiánya a hetedik helyre csúszott le a két évvel  ezelőtti első helyről.

A megkérdezett külföldi beruházók optimizmusa két év alatt jelentősen csökkent a magyar gazdaság közeli jövőjét és a gazdasági környezet fejlődését illetően. A -100-tól +100-ig terjedő skálán 2004 őszén még átlagosan 56 pontra értékelték a magyar gazdaság helyzetét, idén ősszel már csak -39 pontot adtak. Ez azt mutatja,  hogy a magyarországi befektetők pesszimistán ítélik meg a magyar üzleti környezet alakulását a következő hat hónapban. A negatív vélemény széles körben elterjedt, de különösen erős a nagyvállalatok  között. A szektorokat tekintve a kivitelező-ingatlan szektor és a gyáripari-kereskedelmi szektor képviselői voltak a leginkább pesszimisták - mondta a kutatás vezetője. Hozzátette: a kormányzat megítélése romlott mind a 2004-es, mind a 2003-as felmérésben megfogalmazottakhoz képest, az idén a -100-tól +100-ig terjedő skálán csupán -30 pontra értékelték a válaszadók a kormány tevékenységét. A takarékossági csomag megítélése sem alakult  sokkal jobban: hasonló skálán mindössze -25 pontot ért el.

A megkérdezett befektetők elmondták azt is, hogy még nem érzékelik az üzleti környezet javítása érdekében tett kormányzati erőfeszítések eredményeit. A gyáripari-kereskedelmi cégek e tekintetben különösen pesszimisták, azonban az is látszik, hogy ezért nem a kormányzatot hibáztatják. A kivitelező-ingatlancégek ugyanakkor egyértelműen úgy gondolják, a kormányzat tevékenysége ront a jelenlegi helyzeten.

A cégek számára nyilvánvaló, hogy a Gyurcsány-csomagnak komoly hatása lesz mind a létszámra, mind a munkavállalói juttatásokra. Minden ötödik társaság mérsékli a létszámát, és 37 százalékuk a munkavállalói csomag átdolgozását tervezi.

Bán Csilla elmondta: a válaszadó cégvezetők egységesen rendkívül pozitívan nyilatkoztak Magyarország EU-tagságával kapcsolatban. Úgy gondolják, hogy az európai integráció megoldja a magyar üzleti környezettel kapcsolatos kétségeik és problémáik nagy részét. A befektetők szerint Magyarország EU csatlakozása nyomán javultak a pénzügyi lehetőségek és az infrastruktúra. Ugyanakkor romlott helyzet a versenykörnyezet, az árak-költségek és az adózás tekintetében.

A megkérdezettek szerint a külföldi befektetők megnyerése szempontjából a fejlett pénzügyi szektor, a befektetők számára nyújtott kedvezmények, valamint a megfelelő ismeretekkel rendelkező menedzserek a fontosak. A megkérdezett vállalatvezetők szerint Magyarország nagyon jól teljesít a bankszektor és az infrastruktúra fejlettsége, valamint a hazai menedzserek képzettsége tekintetében, ugyanakkor a külföldi befektetők számára nyújtott kedvezmények és a  belső piac fejlettsége terén jelentősen elmarad a régió több  országával összevetve.

Bán Csilla közölte: arra kérdésre, hogy hol hajtanának végre további befektetést, a válaszadók 27 százaléka Csehországot jelölte meg, 10 százalékuk Romániát, míg 9 százalékuk Magyarországot. Szlovákiára 7 százalékuk, Lengyelországra pedig 4 százalékuk szavazott.

Aláhúzta: a pénzügyi szektor fejlettségét illetően Magyarország jó osztályzatot kapott, míg a befektetési kedvezményeket illetően Románia és Szlovákia is megelőzi.

A felmérés során mintegy 80 vállalatot, 40-40 százalékban közép-  és nagyvállalati vezetőket, 20 százalékban pedig kis cégeket  kérdeztek meg.
(MTI)