A kiigazítási és reformprogram csak csekély mértékben lassítja a magyar gazdasági növekedést, mert annak ütemét nem elsősorban a hazai fogyasztás és beruházás dinamikája, hanem az európai konjunktúra és ahhoz kapcsolódóan a kivitel és a behozatal üteme közötti különbség határozza meg - hangsúlyozza a GKI Gazdaságkutató tegnap közzétett prognózisa.

Az előrejelzés azt feltételezi, hogy a belpolitikai helyzet stabilizálódik, a kiigazítás megtörténik, a reformok pedig megindulnak és felgyorsulnak. Ebben az esetben a magyar gazdaság a konvergenciaprogramban szereplő pályán fejlődik, sőt egyes jellemzői akár jobbak is lehetnek. Destabilizálódás és gazdaságpolitikai visszakozás esetén viszont egy pénzügyi krízis sem zárható ki.

Mint Vértes András elnök elmondta, a magyar gazdaság idén négy, jövőre három százalékkal bővülhet. (A kormány 2007-re bő kétszázalékos ütemet vár.) Az egyéni fogyasztás a GKI szerint 2,5, illetve 0,5 százalékkal növekedik, míg a reálbér három százalékkal emelkedik 2006-ban, illetve ugyanennyivel csökken 2007-ben. Vértes András megjegyezte, államháztartási válság van, nem általános egyensúlyi krízis. Ha a belpolitikai helyzet stabilizálódik, a reformok egyértelműen körvonalazódnak, a konvergenciapálya kibontakozik, s szigorú 2007. évi költségvetés készül, akkor a jövő év közepére akár helyre is állhat a nemzetközi pénzvilág bizalma. A magyar valuta megerősödhet, az euróárfolyam a jövő év végére 250 forint körüli szintre eshet. Vértes hangoztatta: ilyen körülmények között a jegybanknak az infláció átmeneti emelkedését nem kell kamatemeléssel követnie. Sőt a pénzpiaci hitelesség javulásával számottevően csökkenteni lehet a kamatot 6-6,5 százalék közelébe a jövő esztendő végére. A GKI erre az évre a kormányzati prognózisnál (10,1) kisebb, 9,5 százalékos államháztartási hiányt valószínűsít, jövőre pedig hatszázalékosat, ez is alacsonyabb a pénzügyi tárca előrejelzésénél (6,8).