Az elemzők 4,2-4,3 százalékos gazdasági növekedéséről szóló jóslatával szemben alig 3,6 százalékkal bővült a magyar GDP a második negyedévben - a múlt év azonos időszakához képest, vagyis egy év alatt - a KSH tegnap reggel tett bejelentése szerint. A térségi és uniós trendből meglepően kilógó adat a forintot sem hagyta érintetlenül, az euró jegyzését egy pillanat alatt 273 forintról 275 fölé repítette.

A 3,6 százalékos mutató a magyar gazdaság érdemi lassulására utal - már a megszorító csomag meghirdetése előtt -, miközben az euróövezeti és az uniós növekedés hatéves csúcsát érte el az áprilistól júniusig tartó periódusban. A térségbeli országok pedig inkább gyorsítanak, mintsem a fékre lépnének. Szlovákia például szintén tegnap közölte a második negyedévi GDP-mutatóját, amely 6,5 százalékos bővülést jelez. Csehország és Lengyelország még nem hozta nyilvánosságra ezt a mutatót, de az első negyedévben, amikor a magyar gazdaság 4,6 százalékkal növekedett, a cseh 7,4, a szlovák 6,3, a lengyel 5 százalékos iramot diktált, s hasonló ütemre számítanak Prágában és Varsóban a második negyedévre is.

A 3,6 százalék egyelőre csak becslés, hibahatára plusz-mínusz 0,2 százalék, s a lassulás okai sem ismertek. Ezeket később teszi közzé a KSH. Elemzői, kutatói körökben ugyanakkor egyértelmű csalódást keltett a hír, sőt Török Zoltán, a Raiffeisen szakértője, aki 4,4 százalékos bővülést várt, egyenesen hideg zuhanyról beszélt. Erre az évre eddig négyszázalékos növekedési ütemet prognosztizált, de most már csak 3,8-4 százalék közé teszi a lehetséges értéket. A jövő évit pedig a kormányhoz hasonlóan két százalékra viszi le, holott hétfőn még elképzelhetőnek tartotta a 2,9 százalékos iramot is. Megjegyezte: az export jól teljesít, de mind a lakossági, mind a közösségi fogyasztás dinamikája gyengül, a beruházások is lassulnak, bár kérdés, hogy az autópálya-építéseket melyik időszakban számolják el.

Egyelőre mások is találgatnak. Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató főmunkatársa azon tanakodott, vajon átmeneti jelenség-e a lassulás, vagy fordulatot készít elő. Az első negyedévnél mindenki gyengébb számot várt, de nem enynyire gyengét. Az idén talán négy, jövőre 2-2,5 százalékos lehet a GDP bővülése. A beruházások - ideértve az államiakat is - lanyhulását, az autópálya-építés körüli hercehurcát véli a második negyedév adata mögött, s emlékeztet rá, hogy a feldolgozóipar már az első negyedévben is a viszszaeső beruházásokkal hívta fel magára a figyelmet. Ám a lakossági fogyasztás még nem csökkenhetett, hiszen a második negyedév még nem a költségvetési megszorítás időszaka. A kutató hozzátette: a külső egyensúly azonban javul, ez látszik a külkereskedelmi statisztikából, s kérdés, mi történt az első negyedévben lendületesen beáramló külföldi működő tőkével.

Bartha Attila, a Kopint-Datorg főmunkatársa viszont a szolgáltatások lanyhulására gyanakszik, valamint a lakásépítések visszaesésére, de nem számít akkora lassulásra jövőre, mint a kormány. Barcza György, az ING makroelemzője nem érzékel drámai helyzetet. Mint mondja, a naptári hatás kiszűrésével az iram 3,9 százalék, ez nem esik messze a 4,2 százalékos prognózistól. A kettővel kevesebb munkanap is éreztette a hatását.

A KSH egyik szakembere a Reutersnek meg azt mondta, hogy a mezőgazdaság, a közepes gabonatermés és az építőipar lassulása húzta le a második negyedévi átlagot.

- A magyar gazdaság a féktelen állami költekezés és a versenyképesség csökkenésének árát fizeti most meg. A második negyedév is csúnya meglepetés, de a harmadik és a negyedik teljesítménye sem lesz jobb, jórészt az életbe lépő megszorító, adóemelő és kiadáscsökkentő intézkedések miatt - mondta Reinhard Cluse, az UBS londoni elemzője a Reutersnek.

A friss GDP-adat kedvező nemzetközi konjunkturális helyzetben utal lanyhulásra a magyar gazdaságban. Az Eurostat hétfőn publikálta az euróövezeti (2,4 százalék) és az uniós (2,6) második negyedévi átlagot. Ezen belül Németország régen látott jó ütemben, 2,4 százalékkal fejlődött, de Svédország is öttel, Spanyolország 3,6-tal, Litvánia 8,6-tal. A magyar GDP az euróövezeti átlagot általában két százalékponttal, vagy még többel szokta meghaladni. Az utóbbi négy negyedévben a cseh, a szlovák és a lengyel gazdaság adatai felülmúlták a magyart - kivéve Lengyelországot 2005 harmadik negyedében. Ha jövőre valóban két százalék körüli ütemre lassul a magyar gazdaság, az éles kontrasztban lesz ezen országok öt-hat százalékos iramával, a szédítő ütemben felzárkózó baltiakról már nem is beszélve.

A rend kedvéért azért rögzítsük: az előző negyedévhez képest az eurózóna 0,9 százalékkal növekedett, ezt hozta a magyar gazdaság is, amely ezen az alapon számítva még gyorsult is, hiszen az első negyed hasonló adata 0,7 százalék volt. Ám a piacot e tény kevéssé befolyásolta.