A KSH és az Ecostat előzetes közös gyorsbecslése 3,6 százalékra, illetve 3,9 százalékra tette a növekedést. A bruttó hazai termék az első negyedévben 4,6 százalékkal, naptári hatással korrigálva 4,4 százalékkal haladta meg a 2005 első negyedévit.

Az első félévben a GDP növekedése 4,2 százalék volt. Az előző negyedévhez képest a gazdasági növekedés 1 százalékos volt a szezonálisan kiigazított adatok szerint. A KSH szerint a gazdasági növekedést termelési oldalról elsősorban a feldolgozóipar és a pénzügyi szektor teljesítménynövekedése húzta. A GDP felhasználási oldalán legdinamikusabban a termékek és a szolgáltatások kivitele nőtt. A háztartások fogyasztásának növekedése alatta maradt a GDP növekedési ütemének.

Az árutermelő ágazatok - mezőgazdaság, ipar és építőipar - hozzáadott értéke 4,7 százalékkal emelkedett az idei második negyedévben. Az ipar hozzáadott értéke 7,6 százalékkal nőtt, főként a feldolgozóipar jelentős teljesítményének köszönhetően.

A feldolgozóipari termelés növekedését elsősorban a vegyipari és a gépipari ágazatok termelésének növekedése generálta. Az építőipar teljesítménye 3,3 százalékkal csökkent, elsősorban amiatt, mert az út- és autópálya építések volumene mérséklődött.

A szolgáltatások ágazatainak bruttó hozzáadott értéke ez év második negyedévében 3,3 százalékkal emelkedett. A szolgáltatásokon belül a pénzügyi tevékenység, az ingatlanügyletek által megteremtett 4,8 százalék hozzáadott értéknövekedés volt a legjelentősebb. Mindez továbbra is a pénzügyi tevékenység jelentős bővülésének köszönhető az elemzők szerint.

A szállítás, a raktározás, a posta és a távközlés hozzáadott értékének emelkedése 4,3 százalékos volt, ami szintén meghaladta a GDP növekedési ütemét. A statisztikai adatok szerint elsősorban a posta és a távközlés teljesítménye bővült a megfigyelt időszakban. A kereskedelem a javítás, a szálláshelyi és vendéglátás, nemzetgazdasági ág hozzáadott értékének növekedése 4,2 százalék volt, főként a kiskereskedelem teljesítményének köszönhetően.

A GDP felhasználási oldalán a háztartások fogyasztása 2,5 százalékkal, a közösségi fogyasztás pedig 1,6 százalékkal bővült. Így a végső fogyasztás összességében 2,4 százalékkal emelkedett. A háztartások fogyasztásán belül a rezidens háztartások fogyasztási kiadása 2,5 százalékkal nőtt. A hazai fogyasztási kiadás - azaz az ország területén történő fogyasztás - bővülése lényegesen magasabb, 4,2 százalékos volt. Ezt a statisztikusok a külföldiek magyarországi fogyasztásának dinamikus emelkedésével magyarázzák. A magyarok külföldön történő fogyasztása viszont visszaesett.

A bruttó állóeszköz forgalmazás az évtized eleje óta először csökkent. A mérséklődés 3,6 százalékos volt, elsősorban a feldolgozóipari és az ingatlan beruházások csökkenése miatt. Összességében a belföldi felhasználás 2,0 százalékkal mérséklődött.

A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalma dinamikusan emelkedett: az export 15,1 százalékkal, az import pedig 8,4 százalékkal nőtt. A külkereskedelmi forgalom bővülése a folytatódó cserearány romlás mellett következett be. Bár ennek mértéke a második negyedévben csökkenő tendenciájú volt, az első negyedévben tapasztalt cserearány-romláshoz képest.

Az előző negyedévhez képest mért szezonális kiigazítási adatok szerint az idei második negyedévben a gazdasági növekedés 1,0 százalék volt. Az árutermelő ágazatok közül a feldolgozó ipar 1,2 százalék, míg a szolgáltatásnál a pénzügyi tevékenységnél és az ingatlanügyleteknél 1,8 százalék volt a növekedés.

A háztartások fogyasztási kiadása 0,6 százalékkal nőtt. A kormányzattól származó természetes juttatások 0,5 százalékkal emelkedtek. Így a háztartások végső fogyasztása 0,6 százalékkal nőtt.

A bruttó állóeszköz felhalmozás 0,8 százalékkal csökkent. Az export 2,8 százalékkal, az import pedig 1,1 százalékkal emelkedett.

A GDP jobb a vártnál, de nem derűlátók az elemzők

A GDP második negyedéves növekedése ugyan egy kissé magasabb lett a  korábban becsültnél, ám túlzott optimizmusra nem ad okot, az éves  bővülés az idei 3,6 százalék körüli mértékről jövőre akár 2 százalék  alá is csökkenhet - mondta Suppan Gergely a Takarékbank elemzője az  MTI-nek pénteken.
A KSH pénteki közlése szerint a bruttó hazai termék (GDP) a második negyedévben 3,8 százalékkal, naptári hatással korrigálva 4,1  százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakáét. A KSH és az  Ecostat előzetes közös gyorsbecslése 3,6 százalékra, illetve 3,9  százalékra tette a növekedést.
Suppan Gergelynek a részletes adatok nem okoztak meglepetést: az  ipar és a pénzügyi szolgáltatások a vártnak megfelelően nőttek, és a  beruházások visszaesése is ismert volt. Az elemző az idén a harmadik  negyedévben még nem számol a növekedés jelentősebb visszaesésével,  amit elsősorban a kamatadó bevezetése előtti pénzügyi "boommal"  indokolt. A pénzügyi szolgáltatások várhatóan jó teljesítményt  mutatnak a harmadik negyedévben és az ipar is jól teljesít, így a  növekedés még 3 százalék felett, 3,2-3,5 százalék között alakulhat -  mondta.
Jelentősebb visszaesésre az elemző az utolsó negyedévtől számít,  amikor a megszorító intézkedések hatása érvényesül. Erre az  időszakra Suppan Gergely 2,5 százalékos növekedést valószínűsít, így  a GDP az idén, átlagosan még 3,6-3,7 százalékkal bővülhet. Jövőre  azonban az ütem 2 százalék alá, akár 1,8 százalékig is visszaeshet -  tette hozzá. Megjegyezte, hogy főleg 2007 első negyedévében számít  alacsony bővülésre, az ütem azonban az év vége felé - az EU  transzfereknek köszönhető beruházások miatt - ismét növekedésnek  indul.
Suppan Gergely nem lát reális esélyt arra, hogy a gazdaság a  következő években visszatérhet az eddigi növekedési ütemhez. Mint  mondta: a 4 százalék körüli bővülés a foglalkoztatás szinten  tartásához volt csak elég, így a 2 százalékra csökkenő ütem a  foglalkoztatási mutatók romlásával jár majd együtt. Az alacsonyabb  foglalkoztatás pedig tovább mérsékli a lakossági fogyasztást - tette  hozzá az elemző.
A tendenciákat Suppan Gergely különösen kedvezőtlennek nevezte  annak tükrében, hogy a legfrissebb adatok szerint Románia GDP-je  ebben az időszakban 7,8 százalékkal Csehországé pedig 6,2  százalékkal nőtt. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni - mondta,  hogy a vizsgált időszakban a forint az euróhoz képest több mint 13  százalékkal gyengült, így euróban számolva a GDP mintegy 10  százalékkal csökkent. Magyarország e mutatók szerint nemhogy  felzárkózna, de éppen leszakadó félben van - fűzte hozzá a Takarékbank elemzője.

1,424 milliárd euró a magyar külkereskedelmi hiány

A külkereskedelmi termékforgalom 1,424milliárd euró hiánnyal zárt júliusban az előzetes adatok szerint,szemben az egy évvel korábbi 1,616 milliárd euróval - közölte aKözponti Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán az MTI-vel. A közleményszerint az év első hét hónapjában az export 16,2 százalékkal nőtt, selérte a 32,189 milliárd eurót, míg az import 14,7 százalékkal bővült,s 33,613 milliárd eurót tett ki. Júliusban a hiány az első becslésszerint 327,5 millió euró volt, szemben a tavalyi 486,5 millió euróval.Az export 16,9 százalékkal nőtt, 4,443 milliárd euróra, az import 11,3százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, s 4,771 milliárd euróvolt.

(MTI)