A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem animáció tanszéke hatodik alkalommal szervez KISKAKAS Animációs Filmnapokat, amelynek legfontosabb célja, hogy az animációs filmművészet legfrissebb, feltörekvő, újító alkotásaiból nyújtson ízelítőt. Ezen túl, követve a korábbi fesztiválok hagyományait, idén is fontos szerep jut az előadásoknak és a kerekasztal-beszélgetéseknek.

Jövő szerdától június 23-ig rendezik meg a 11. Kecskeméti Animációs Filmfesztivált (KAFF), amelynek versenyprogramjába a csaknem ötszáz nevezett alkotás közül az előzsűri 30 ország 159 animációs filmjét válogatta be.

Újraírják a filmtörténetet, az animáció históriáját. Ráadásul a táncét is. Mint nemrégiben kiderült, e két művészeti ág különös, avantgárd módon kapcsolódott össze a huszadik század első évtizedében Oroszországban, Szentpéterváron.

Négy vadonatúj egész estés animáció és huszonhét kisfilm szerepel a ma Budapesten kezdődő és vasárnap estig tartó 10. Anilogue Nemzetközi Animációs Filmfesztivál versenyprogramjában.

Bár Christopher Nolanre a Sötét lovag-filmtrilógia miatt hajlamosak vagyunk a Batman-mítosz forradalmi megújítójaként tekinteni, nem ő volt az első, aki bátran nyúlt az alapanyaghoz. A történetet feldolgozó animációs sorozatok egymástól függetlenek, könnyedén elkülöníthető látványvilággal és hangulattal.

Elhunyt Varga Csaba Balázs Béla-díjas animációs filmrendező, a Varga Stúdió társalapítója.

Igazított filmtámogatási rendszerén a Médiatanács (Mt). A múlt héten sajtótájékoztatón jelentették be, ezután minden még jobb lesz, mint eddig. Mármint azóta, hogy a mozgókép közalapítvány lenullázása után, másfél éves „kiéheztetést” követően újraindult a nem egész estés játékfilmek, animációs, dokumentum- és ismeretterjesztő munkák, tehát a kisfilmek készítésének állami támogatása. A Médiatanács e műfajok mecénási szerepét „vállalta át” (a nagyfilmeket pedig az Andrew G. Vajna kormánybiztos irányítása alatt működő Magyar Nemzeti Filmalap – MNF – pénzeli).

A megszokott képeslapok és üdvözlő kártyák helyett a Felvonulási térnél december 27-től óriási, interaktív animáció segítségével lehet fénybogarakba csomagolni jókívánságainkat, melyek aztán az égig szállhatnak, hogy teljesüljenek.

Egyelőre úgy tűnik, a Budapesten vasárnap zárult 9. Anilogue Nemzetközi Animációs Filmfesztivál versenyét a csirkék nyerték. Mármint a rövidfilmes mezőnyben, amelynek eredményhirdetése szombaton volt, és amelyben két, csirkéről szóló művet is díjaztak. Ám az idén örvendetesen szélesedett a fesztiváli paletta: tíz egész estés film is bekerült a programba, ezekben a macskák túlreprezentáltak, és az eredményt csak holnap hozzák nyilvánosságra – Bécsben. A két fővárosban azonos programmal, időeltolással megvalósuló fesztiválon tehát még javíthatnak pozíciójukon a cirmosok, bár ez nem valószínű.

A kulturális menedzser Indonéziában táncol, Los Angelesben filmjogokat véd, Londonban verset olvas. A rajzfilmrendező nem szereti a köldöknézést, Camus-t olvas és Pumukliról mesél.

Óriás szókirakó játék helyszíne lesz október 8-án szombaton a Szépművészeti Múzeum. Az intézmény több száz négyzetméternyi Reneszánsz Csarnoka egyetlen hatalmas rajzoló térré alakul, ahol különböző technikákkal alkotott betűk és szavak csábítják különleges játékra az érdeklődőket. Az ingyenes program az évente egyszer megrendezendő nemzetközi Nagy Rajzolás – The Big Draw elnevezésű program hazai eseménye.

Makacs ember a 2007-ben Oscar-díjra jelölt animációs rendező, M. Tóth Géza. Nem hajlandó tudomásul venni, hogy összeomlott a filmgyártás Magyarországon.

Legyen az animáció mindenkié! - ez a mottó vezérelte a 10. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál (KAFF) szervezőit - mondta el Mikulás Ferenc fesztiváligazgató. Az idei fesztivál vezérmotívuma a zene és az animáció kapcsolata, ami különös hangsúlyt kap az idei Liszt-évben. Ennek jegyében például a fesztivál számos olyan alkotást gyűjtött össze a magyar animáció történetéből, amelyek felhasználták Liszt Ferenc zenéjét.

Huszonkét éve készül, sok tízmilliót költöttek rá és 155 perc hosszú lesz Az ember tragédiája animációs változata. A képanyag elkészült, már csak a hang hiányzik.

Negyven éves álma vált valóra Andrej Koncsalovszkij orosz filmrendezőnek: karácsonyra mozikba kerül A diótörő című filmje. A háromdimenziós brit-magyar koprodukciós alkotást nemcsak Oroszországban, hanem az Egyesült Államokban is vetítik majd. A részben Magyarországon készült, angol nyelvű filmben számos magyar színész is szerepet kapott, többek között Elek Ferenc, Kalmár Attila és Honti György.

Életműdíjjal ismerte el Jankovics Marcell munkásságát a pozsonyi animációs biennále, a seregszemlén Szoboszlay Eszter Szomszédolás című alkotása is elismerést kapott.

Áldását adta a Simpson családra a Vatikán: a pápai állam hivatalos lapja a hét végén nyilvánította katolikusnak a bizarr televíziós sorozat családjának fejét, Homert és annak fiát, Bartot.

Először rendezi Magyarországon az animációs műfaj európai szervezete évi legrangosabb összejövetelét. Szeptember 14-től 17-ig a soproni Cartoon Forum 750 résztvevője 62 filmtervvel ismerkedhet meg, köztük hét hazai projekttel.

Egyedülálló témájú, globális érdeklődésre is számot tartó magyar rajzfilmsorozat készül a Réka meséi című népszerű könyvsorozat nyomán. A gyermekbetegségekkel foglalkozó kötetekből Rófusz Ferenc Oscar-díjas rendező készít animációs tévésorozatot.

Az animáció az egyik legősibb művészet – lényegében már a barlangrajzok is ebbe a műfajba tartoztak. Amiből rögtön adódik a kérdés: mitől válik egy firka animációvá, és egyáltalán, hogyan nőtte ki magát az egyik leggyakoribb filmkészítési technikává?