Napjaink problémája a Föld kőolajkészletének rohamos fogyása, ez pedig nem csupán közvetlen felhasználása (pl. közlekedés, fűtés), hanem a műanyagipar esetében is veszélyt jelent.

Egyre több kutató gondolja, hogy a klímaváltozást csak radikális lépésekkel, a Föld ökoszisztémájának nagy átalakításával lehet orvosolni, a károsanyag-kibocsátás csökkentésével nem. A nagyléptékű megoldásoknak viszont nagy lehet az ára.

Nagy-Britannia egyik legnagyobb, 300 megawatt teljesítményű szélkerékfarmját akarja megépíteni a német E.ON a kelet-yorkshire-i partoktól nyolc kilométerre az Északi-tengeren. A 83 turbinából álló Humber Gateway park kivitelezése átszámítva 250 milliárd forintba kerülne. Az erőmű három év múlva állhatna termelésbe, és 200 ezer háztartást látna el árammal.

Nem, a csillagjóslás nem az én dolgom - mondja nevetve, amikor azt puhatolom, megtudjuk-e, mi vár ránk. Ez megadja az első témánkat: mivel foglalkozik a jövőkutató? Matthias Horx neve mellett ugyanis ez a jelölés szerepel, mint ahogy az általa alapított és tulajdonolt intézetet is Jövőkutató Intézetnek nevezik.

- A megújuló forrásokból történő áramtermelésre a magyar fogyasztók az elmúlt öt évben a kötelező átvétel keretében 35 milliárd forintot költöttek, és további 4-5 milliárdot közvetlen állami támogatás jutott erre a célra - mondta Drucker György, az EnergiaInfo elemzője csütörtökön Budapesten sajtóbeszélgetésen.

Mindkét fő kérdésben, az éghajlatváltozásra adott célkitűzésekben, illetve az energiatermelés és a szolgáltatási infrastruktúra szétválasztásában is megosztottnak bizonyultak csütörtökön az uniós tagállamok.

A 2013-ig tartó hétéves költségvetési időszakban az Európai Unió összesen 9 milliárd euróval támogatja a megújuló vagy megújítható energiaforrások kiaknázását, illetve az energiatakarékosságot a tagországokban az elmaradottabb régiók és ágazatok felzárkóztatását szolgáló keretből - jelentette be Danuta Hübner, az Európai Bizottság regionális fejlesztési kérdésekért felelős tagja.

Ma délelőtt osztrák, lengyel, szlovák és magyar Greenpeace aktivisták dobokkal vonultak fel a budapesti képviselőháznál. Az országgyűlés gazdasági bizottsága határozati javaslatot tárgyal ma, amely hosszú távra dönt az energiaellátásunk főbb elemeiről. A Greenpeace és más zöldszervezetek hevesen bírálják a koncepciót, amely a megújuló energiaforrások helyett az atomenergiára helyezné a fő hangsúlyt.

A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) - az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságához hasonlóan -, nem tartja általános vitára alkalmasnak az energiapolitika koncepció határozat javaslatát.

Elindult a próbaüzem az 587 millió forintos nettó költséggel felépült klárafalvi biogáz előállító telepen, az üzem a tervek szerint decemberben csatlakozik az országos elektromos hálózathoz - tájékoztatott a projektet megvalósító Csanád Kht. ügyvezetője. Németh László elmondta: a beruházás technikailag elkészült, most már csak a biogáz előállításához szükséges adalékok beállítása van hátra.

Zöldnek aligha nevezhetőek, de üzletet látnak az alternatív energiákban a nagy német energiakonszernek. Az E.ON és az EnBW után az RWE is közölte: a következő években több milliárd eurót fordít környezetbarát villamosáram-termelésre azzal a céllal, hogy kínálatának legalább húsz százalékát az ökotermék adja. A "zöldhullámra" nem csak az RWE és társai próbálnak felszállni. Dúsgazdag vállalkozók - pénzügyi befektetőkként - szélkerékparkokba és a napsugárzást hasznosító, főleg a keleti tartományokban születő cégekbe ruháznak be komoly összegeket. Meggyőződésből és átlagon felüli profit reményében.

Dániában 1982-ben még 10 liter olajjal lehetett kifűteni egy négyzetméternyi lakóépületet, most 5,5 liter a norma, de 2015-re el kell érni a 3 literes fogyasztást - mondta Anders Hasselager, a Dán Energiahivatal munkatársa sajtóbeszélgetésen kedden Budapesten.

Magyarország első nulla fűtésköltségű 800 négyzetméteres irodaházának az építése jövő tavasszal kezdődik és az év végére kész is lesz már Fótligeten - jelentette be Béleczki Attila, a beruházó-kivitelező Bauland Kft. ügyvezetője.