Heves bírálat tárgya az ország energiaellátására alkotott terv
A Greenpeace aktivisták emiatt nukleáris hulladéktároló hordókon doboltak a képviselői irodaház előtt majdnem egy órán keresztül.
A Gazdasági Bizottság eközben megtárgyalta és általános vitára alkalmasnak találta a 2007-2020 közötti időszakra vonatkozó energiapolitikai koncepcióról szóló országgyűlési határozati javaslatot.
A koncepciót bírálta az energetikai albizottság legtöbb politikusa, és a tanácskozáson résztvevő szakmai szervezetek képviselői is. A felszólalók zöme azt kifogásolta, hogy a stratégia nem ad világos válaszokat az energetika legvitatottabb kérdéseire, például az atomenergia és a megújuló energiaforrások jövőbeni szerepére.
Többen kritizálták azt is, hogy a dokumentummal a kormány nem várja be az éghajlatvédelmi stratégiát, ráadásul némely pontokon nincs is összhangban vele.
A Magyar Természetvédők Országos Szövetsége korábban már kifejtette, hogy a tervezetben sok a lózung, kevés a konkrétum.
Ma a Levegő Munkacsoport arra hívta fel a figyelmet, hogy a koncepció nem veszi figyelembe a Nemzetközi Energia Ügynökség előrejelzését. Eszerint növekvő kereslet és a csökkenő készletek miatt 2012-ben olajválság következhet be, aminek egyik következményeként súlyos zavarok lesznek az üzemanyag-ellátásban. A magyar energiapolitikai koncepció ezzel mit sem törődve az olajfogyasztás további növekedésével számol.
A parlament mezőgazdasági és környezetvédelmi bizottságai is nemet mondtak rá.
A Greenpeace szerint a koncepcióban épp az ellenkezője van, mint ami a hivatalosan deklarált célja. A szöveg a célt abban jelöli meg, hogy fenntartható, és a hosszú távú ellátásbiztonságot szavatoló ellátása legyen az országnak. De a szövegben meg az van, hogy épüljenek új blokkok a paksi atomerőműben.
Hallgassa meg: Az atom mindent kiszorítana
Perger András, az Energia Klub munkatársa a NOL-nak elmondta: ha az ország most úgy dönt, hogy az atomenergiára helyezi a hangsúlyt, akkor azzal a megújulós energiafajtákat, a szelet, a geotermikus vagy a napenergiát gyakorlatilag kiszorítja a piacról. Egy nagy teljesítményű atomerőmű mellett a többi piaci szereplő háttérbe szorulhat, és ez azt eredményezi, hogy a tőke érdeklődését is elveszthetik.
Perger szerint ezen felül adminisztratív eszközökkel is korlátozzák ma Magyarországon a megújuló energiaforrások térnyerését. Példaként említette, hogy nemrégiben a Magyar Energia Hivatal mindössze 330 megawatt szélerőmű kapacitásra adott ki engedélyt, holott négy-ötször ekkora kapacitásra mutatkozott befektetői szándék. Ezt azzal indokolták, hogy a hazai villamosenergia-rendszer nem bír el több olyan energiaforrást, amely ingadozóan termel. Ezzel szemben a rendszer akár 1000 megawatt, az engedélyezetthez képest tehát háromszor több szélenergiát is elviselne az Energia Klub szerint, amely úgy látja: a döntés mögött húzódó valódi ok az, hogy az energiapiaci tortáért folyó versenyben az atom- és a gázlobbival szemben a megújulós lobbi nagyon gyenge pozíciókkal rendelkezik, ha létezik ilyen lobbi egyáltalán.
Az atomerőművek igen rugalmatlanok. Csak maximumon képesek termelni, teljesítményüket nem lehet szabályozni olyan mértékben, ahogyan a többi erőműben lehetséges. Ha egy reaktort beindítanak, akkor az a következő karbantartásig maximumon termel - magyarázta Perger a NOL-nak. Ha a rendszerben túlsúlyba kerül az atomenergia, akkor a többi termelő háttérbe szorul, tehát kénytelenek a kapacitásukat csökkenteni, ha épp alacsonyabb az igény. Miközben mindenki abban lenne érdekelt, hogy maximális mennyiséget adjon el a hálózatnak.
Éghajlatvédelem
„Hazánkban óriási lehetőségek vannak az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások kihasználására, nincs szükségünk atomenergiára. Hiába prédikálnak mást az atomenergetikában érdekelt szűk érdekcsoportok: a nukleáris beruházások, fejlesztések, főleg egy olyan kisebb országban, mint Magyarország, sok évvel hátravetik a megújulós ipar fejlődését, lehetőségeit, ezzel aláaknázva, meghiúsítva a valós éghajlatvédelmet” - mondta el Rohonyi Péter a Greenpeace kampányfelelőse.
A Greenpeace szerint az atomtechnológia valójában nagyon költséges és óriási akadályként áll az igazi megoldások útjában: ezek akár 6-10-szeresen költséghatékonyabb technológiák. Ráadásul az atomenergia történetének ötven éve alatt nem sikerült megoldani az atomszemét hosszú távú tárolását.
A nemzetközi zöldszervezet által megbízott Cognative Kft. tavalyi felmérése szerint a közvélemény többsége elutasítaná Paks bővítését. A kutatók a 15 éves és idősebb magyar lakosságot kérdezték meg, országosan reprezentatív mintán.
A közvélemény-kutatás eredményei alapján az emberek 64 százaléka egyértelműen ellenzi újabb atomerőművek létesítését Magyarországon, miközben a támogatók köre tíz százalékot ér el.
S bár hiányos és kevés a döntéshozók által kommunikált információ az alternatív energiagazdálkodási lehetőségekről, már ma is a lakosság fele inkább Paksot is kiváltaná – állítja a Greenpece.
A magyarországi zöldszervezetek emiatt úgy látják, Paks bővítése, vagy élettartamának meghosszabbítása előtt társadalmi vitában kell mérlegelni ezt a kérdést.
(forrás: MTI, NOL)
