Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette elkövetésének megalapozott gyanúja miatt vádemelési javaslatot tett a BRFK Verók István volt VI. kerületi szocialista polgármester és tizenkét további MSZP-s és SZDSZ-es képviselő, valamint egy önkormányzati tisztségviselő ellen – írta szombati számában a Magyar Hírlap.

A helyhatósági választások kapcsán gyakran elismeréssel említik, milyen sok civil szervezet képviselője jutott be a testületekbe.

Lakos Imre szerint jogilag teljesen rendezett annak az ingatlanátruházásnak az ügye, amellyel kapcsolatban hivatali visszaélés miatt gyanúsítottként hallgatta meg a Központi Nyomozó Főügyészség; Újbuda alpolgármestere erről a TV2 Mokka című műsorában beszélt csütörtökön.

Ügyészségi vizsgálatot kért a Jobbik soproni elnöke és polgármester-jelöltje a választáson szintén induló városi SZDSZ-elnök ellen, akit szerinte évekig valós munkavégzés nélkül foglalkoztattak városi cégeknél.

Elindul az önkormányzati választásokon a tavaly alakult Szabad Emberek Magyarországért. A SZEMA egyedüliként vállalja föl a liberális értékeket. Főpolgármester-jelöltjük, Ungár Klára azt vallja: éles különbségek vannak köztük és az LMP közt, kampányukkal pedig szeretnék fölrázni a politikai közönyből azokat, akik egyelőre csak naivan szemlélik a demokratikus alappillérek megrendítését.

Egy öttagú ügyvivői testület vezeti a pártot a jövőben - jelentették be a küldöttgyűlés utáni sajtótájékoztatón.

A költségvetési bizottsághoz benyújtott kormánypárti javaslat szerint 15 százalékkal csökkentenék a pártok támogatását. Eszerint a Fidesz 870,1, az MSZP 655,9, a Jobbik 222,1, a KDNP 213,4, az LMP 123,6, a Parlamentből kiszorult MDF 116,2, SZDSZ 108,8 és MIÉP 15,8 millió forintot kapna.

Mivel egyike voltam azoknak, akik igyekeztek meggyőzni Gulyás Józsefet arról, hogy jöjjön vissza az SZDSZ-be, a minap megjelent írását (Méltó felszámolást, május 18.) magamra vettem.

Lemondott Retkes Attila az SZDSZ elnöki posztjáról szombaton, a leköszönő pártelnök az MTI-nek azt mondta, június 26-áig, a párt tisztújító küldöttgyűléséig még "kvázi ügyvezetőként" a helyén marad.

Az elmúlt hetekben többször kerestek meg olyan aktív szabad demokraták, akik még komoly reményeket fűznek az egykor tekintélyes, mértékadó párt újraélesztéséhez és bíznak benne, hogy az alapítók célkitűzéseihez méltó szervezetté lehet még formálni az SZDSZ-t. A kezdeményezők a különböző találkozóktól, összejövetelektől nyilván azt remélik, hogy az SZDSZ-hez korábban vagy jelenleg tartozó egykori politikusok, tagok, a párt véleményformálói készek és képesek új életet lehelni a parlamentből kiszorult szervezetbe.

A kampány során gyakran hangoztatott vád volt, hogy a kormányzásra készülő pártszövetség nem konkrét programhoz, hanem ködös és körvonalazatlan elképzelésekhez kér választói felhatalmazást. Hogy mennyire volt reális ez a vélemény a szakpolitikai kérdésnek tekinthető környezetvédelemben, annak illusztrációjaként az alábbiakban bemutatjuk, hogy milyen válaszokat adott a Fidesz a hazai zöldszervezetek által kérdésként megfogalmazott dilemmákra.

Az SZDSZ-nek az előző évben az összes bevétele 492 millió forint volt, míg kiadása 541 millió - olvasható a Magyar Közlönyben nyilvánosságra hozott pénzügyi beszámolóban.

Júniusra összehívják az SZDSZ küldöttgyűlését, amely dönt az SZDSZ nevének esetleges megváltoztatásáról, a párt új alapszabályáról és a teljes tisztújításról, valamint az Országgyűlésből kiszorult liberális párt új politikai stratégiájáról.

Szomorúnak, sőt elképesztőnek tartja Retkes Attila, az SZDSZ elnöke , hogy az Országos Rádió és Televízió Testület - néhány nappal a parlamenti választások második fordulója előtt - újabb botrányos döntést hozott.

Retkes Attila pártelnök szerint a parlamenten kívül is hallatják majd a hangjukat. Nyáron ők is nevet cserélhetnek, mivel állami támogatást ezentúl nem kapnak, tagdíjakból és adományokból fogják fenntartani magukat, elköltöznek a Gizella utcából és feladják bérelt ingatlanaikat.

Pető Iván szerint a magyar társadalom többsége elutasítja a jelenlegi intézményrendszert, a kapitalizmust és a politikai versenyt, és e körülmények között a liberalizmus sem lehet kívánatos.

Pető Iván szerint a magyar társadalom többsége elutasítja a jelenlegi intézményrendszert, a kapitalizmust és a politikai versenyt, és e körülmények között a liberalizmus sem lehet kívánatos.

„Varsói gyors”. Ez a kifejezés bő másfél évtizede bevonult a magyar politikai (publicisztikai) szóhasználatba, metaforájaként azoknak a párhuzamosságoknak, amelyek a rendszerváltozás utáni magyar, illetve lengyel politikai fejlődésben voltak tapasztalhatók.

Van-e esélye a parlamentből most kiesett magyarországi rendszerváltó pártoknak újraépíteni magukat, visszaszerezni egykori szavazóikat, esetleg újakat meghódítani? Mit kellene tenniük ahhoz, hogy húsz év ne tűnjön el végleg? Egyáltalán: tehetnek még valamit? – erre kerestük a választ.

Az SZDSZ története már tavaly, az európai parlamenti választáson véget ért – mondja Lakner Zoltán politológus. Hozzáteszi, hogy szinte semmi esélyt nem lát arra, hogy a párt még egyszer talpra álljon: tagsága jelentősen megfogyatkozott, nem lesz parlamenti frakciója, nem kap költségvetési támogatást és eltűntek azok a vezetők is, akik korábban irányt szabtak az SZDSZ-nek.