A Paksi Atomerőmű bővítése bölcs döntés, az energiaárak befagyasztása azonban már kevésbé az – véli Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezető közgazdásza. A szakembert a magyar kormány energiapolitikai döntéseiről kérdeztük.

A Paksi Atomerőmű bővítése atomcsapás lenne a magyar költségvetésre – mondta csütörtöki sajtótájékoztatóján Jávor Benedek, az LMP országgyűlési képviselője.

A rossz hír: Magyarországnak jelenleg senki nem adna egy fillért sem új atomerőművi blokkok felépítésére. A jó hír: erre nem is lenne szükség, hiszen fölösleges olyasmit építeni, ami soha nem térülne meg. A pécsi Láncreakció nukleáris konferencián kiderült: a kormány ennek ellenére kitart a paksi bővítés mellett, bár már a saját korábbi érveit sem tekinti mérvadónak.

A Demokratikus Koalíció (DK) szerint egy új atomerőművi blokk létesítéséhez elengedhetetlen a társadalmi egyeztetés, a japán fukushimai atomerőmű balesete után egy ilyen óriási mértékű beruházást csak átlátható, a társadalom számára megnyugtató és biztonságos módon lehet kivitelezni.

Miután megnyugtatóan lezárult a Paksi Atomerőmű önmagán végzett célzott biztonsági felülvizsgálata, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium új blokkok létesítését javasolja a kormánynak – közölte Fellegi Tamás tárcavezető Pécsett, a Tabuk nélkül az atomenergiáról és egy atomenergia-mentes jövőről című konferencián.

Alapvetően pozitívan vélekedik az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) a Paksi Atomerőmű által önmagán lefuttatott uniós stresszteszt eredményeiről, de "azonosítható néhány változtatási lehetőség".

Minden lehetséges érvet felsorakoztattak a Paksi Atomerőmű bővítése mellett azok a szakértők, akiket a vonatkozó 2009-es parlamenti döntésig az állami vállalat megbízott – összesen csaknem félmilliárd forintért. Az Energiaklub által kikért anyagokból többek között kiderül, milyen tanácsokat adott Kiss Elemér egykori kancelláriaminiszter, vagy miért kellett vigyázni Sólyom Lászlóval és Fodor Gáborral. Az egyik, állítólag bűnösen összecsapott iromány viszont még titok.

Tegnapra szinte minden anyagot megküldött a Paksi Atomerőmű az Energiaklubnak azután, hogy a civil szervezet sikerrel perelte az állami társaságot a tervezett bővítés előkészítésének első, Teller-projektnek nevezett anyagainak kiadásáért.

A Paksi Atomerőmű bővítését ellenző és pártoló ellenzéki pártok egyaránt népszavazást követelnek a kérdésről, a közvélemény már nem atompárti, egy külföldi szakértő ma is a 2003-as üzemzavar hatásait vizsgálta, a honi szakhatóság szerint pedig az erőmű pozitívan értékeli saját biztonságát.

Paksi Atomerőmű Zrt. október 31-ig készíti el végleges jelentését az erőmű stressztesztjéről, de az eddigi vizsgálatok alapján már vannak egyértelműen pozitív megállapítások - közölte az Országos Atomenergia Hivatal.

Népszavazást akar a paksi atomerőmű jövőjéről az ellenzéki párt.

Miután a Magyar Villamos Művek (MVM) több perforduló után végül kénytelen volt kiadni a Paksi Atomerőmű bővítését "megalapozó" Teller-projekt adatait, most a részleteket tárgyaló Lévai-projekt nyilvánosságra hozatalára kötelezte a bíróság - egyelőre első fokon.

Egyetlen hatalmas csomagban 55 ezer amerikai diplomáciai táviratot tett közzé a WikiLeaks. A szerkesztetlen, ömlesztette halom előtt azonban weboldalára is feltöltött néhány ezret, kereshető formátumban, amelyek közt 23 budapesti keltezésű sürgöny is található. Az amerikai diplomaták gazdasági lehetőségeket láttak a paksi atomerőmű építésében.

Második nekifutásra immár kitakarások nélkül is eleget tett a Paksi Atomerőmű annak az áprilisi jogerős ítéletnek, miszerint az Energiaklub számára ki kell adnia a jövőbeni bővítését vizsgáló első, "Teller-projektnek" nevezett tanulmánykötet szerződéseit.

Tanúként hallgatta ki az ügyészség Draskovics Tibor volt pénzügyminisztert és Karl Imre volt szocialista országgyűlési képviselőt - értesült az MTI-Hírcentrum.

Hűtlen kezeléssel gyanúsítja Molnár Lászlót, a Magyar Villamos Művek (MVM) és a paksi atomerőmű korábbi vezérigazgató-helyettesét a rendőrség - hangzott el kedden a MR1-Kossuth rádió Krónika című hírműsorában.

Tegnap a kormány elfogadta a Nemzeti Energiastratégiát – közölte az anyagot kidolgozó Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM). Azt, hogy Orbán Viktor végül is mihez adta a nevét, nem tették közzé. Mivel azonban a minisztérium két hónapja nyilvánosságra hozta a stratégia tervezetét, és a tárca elöljárói sem fukarkodtak főbb elképzeléseik ismertetésével, az elfogadott szöveg nagyjából borítékolható.

A kormány ma minden valószínűség szerint meghozza a Paksi Atomerőmű megkétszerezésére vonatkozó támogató döntését. A kabinet szerint a fukusimai események miatti atomellenes közhangulat és a beruházási költségek tisztázatlansága ellenére sincs "alternatíva".

A hamarosan a kormány elé kerülő Nemzeti Energiastratégia szerint 2030-ra 30 százalékkal nő Magyarország villamos energia igénye - mondta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klíma- és energiaügyért felelős államtitkára csütörtökön, a paksi atomerőműben tartott sajtótájékoztatón.

Csak egy adatkiadásra kötelező másodfokú bírósági ítélet után, akkor is hiányosan közölte az állami Paksi Atomerőmű az Energiaklubbal az erőmű tervezett bővítését vizsgáló első tanulmánycsomag elkészítési költségeit. Csak tanácsadásokra, PR-ra és menedzsmentre több mint százmillió ment el. A tanulmánygyártás azóta már más néven fut, aminek adatait szintén nem adják ki.