A kormány kiszámíthatatlan gazdaságpolitikájának egyenes következményeként az első negyedévben 8,6 százalékkal esett vissza a beruházások volumene Magyarországon a tavalyi hasonló időszakhoz képest. Még rosszabb hír, hogy ez az adat már tartalmazza a kecskeméti Mercedes-megaberuházást is.

Nem csúfította el a sajtóközleményét a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) munkanélküliségről szóló adataival, hanem kizárólag a foglalkoztatottság február-áprilisi alakulását kommentálta. Utóbbi ugyanis egy év alatt 52 ezer fővel javult, míg előbbi 15 ezerrel romlott.

Sokkoló becslést tett közzé Ferge Zsuzsa szociológus egy nemrég megjelent írásában. A Magyar Újságírók Országos Szövetségének felkérésére írt cikkben a szociológus azt írja: közel négymillióan élnek a létminimum alatt. Ez első hallásra sokkolónak tűnik, de a szakembereket nem érhette meglepetésként: utolsó létminimum-számítását 2010-ben tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal, s a számított értékek alapján a lakosság 37 százaléka, azaz 3,7 millió ember él létminimum alatt. (Ez egy főre vetítve 2010-ben átlagosan 64 ezer forint volt.)

Az elemzők szerint pozitív meglepetést hozott a kiskereskedelmi forgalom márciusi alakulása.

Márciusban a kiskereskedelmi forgalom volumene 0,9 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit. A növekedésben meghatározó szerepet játszott, hogy a forgalom közel feléért felelős élelmiszer- és élelmiszer jellegű üzletek eladásai növekedtek, mialatt az üzemanyagtöltő állomások értékesítésének visszaesése folytatódott.

A KSH által közzétett adatok alapján márciusban nemzetgazdasági szinten 2,7 százalékkal emelkedtek a bruttó bérek a februárban mért 6,8 százalék után.

Nettó 141 ezer forintot keres az átlag állampolgár, a fizetések a január–márciusi időszakban 4,4 százalékkal nőttek a KSH adatai szerint.

Márciusban az építőipar termelése 12,6 százalékkal maradt el a tavalyitól. 17,6 százalékkal kevesebb épület épült.

A hazai össztermék (GDP) 0,7 százalékkal csökkent az év első három hónapjában a tavalyi év hasonló időszakához képest – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. Az elemzői konszenzus 0,5 százalékos csökkenésről szólt. A helyzet rossz, de nem reménytelen.

A várakozásoknál rosszabb, 5,7 százalékos áprilisi inflációs adatot tett közzé a Központi Statisztikai Hivatal. Az árindexet ezúttal az üzemanyagok drágulása húzta fel.

Márciusban nőtt a három- és négycsillagos szállodák látogatottsága, az ötcsillagosoké viszont csökkent, részben a Malév leállása miatt.

Az export márciusban és az első negyedév során is kisebb mértékben bővült, mint a behozatal - közli a KSH. Még mindig több árut viszünk ki mint hozunk be, de az arány egyre romlik. Az arányokat jelentősen befolyásolja a forint romlása, noha ez elvileg az exportnak kedvez és az importot kellene hogy visszafogja.

A KSH előzetes adatai szerint márciusban 1,6 százalékkal csökkent az ipari termelés az egy évvel ezelőtti szinthez képest. (Az első negyedévben a teljesítmény 0,1 százalékkal maradt el a múlt év azonos időszakától.)

A kiigazítatlan adatok szerint az előző év azonos időszakához képest ennyivel esett össze az ipari termelés.

Az egy főre számított létminimum átlagos értéke 2011-ben havonta 83 941 forint volt Magyarországon, 6,6 százalékkal magasabb, mint 2010-ben – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból.

Egy hónap alatt 0,2, egy év alatt 6,4 százalékkal nőttek az ipari termelői árak – közölte a statisztikai hivatal.

Szél Bernadett, az LMP szakpolitikusa szerint mélyponton van a foglalkoztatás az országban: a kormány egymillió munkahelyet ígért, mégis 504 ezren vannak munka nélkül, ami az elmúlt tíz év legrosszabb adata.

Rögös út vezet a munkaalapú társadalom megteremtéséhez s a kormány által 2020-ra megígért egymillió új munkahelyhez – szűrhető le a KSH januártól március végéig tartó időszakra vonatkozó foglalkoztatási adataiból.

Az alacsonyan képzettek további leszakadása olvasható ki a Nemzetgazdasági Minisztérium által készített konvergenciaprogram jövedelempolitikai részéből, bár az ott használt statisztikai fogalmat, a bruttó reálbért a hivatalos magyar statisztikában nem használják, a KSH ilyen adatot nem közöl, viszont találkozhatunk vele a jövedelmek alakulásával foglalkozó cégek idevágó elemzéseiben.

A munkanélküliek létszáma 2012. január-márciusban 504 ezer fő volt, 14 ezer fővel több az egy évvel korábbinál. Mindez a tavalyihoz hasonló, 11,7 százalékos munkanélküliségi rátát eredményezett - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).