Amennyiben a magyar gazdaságpolitika képes egy határozott, átfogó és hiteles programot bemutatni a befektetőknek, akkor mérséklődhet Magyarország adósságmegújításának kockázata – állítja Karvalits Ferenc. A jegybank alelnöke szerint ez kell ahhoz, hogy ne legyen szükségünk az IMF-re.

Több fejlett ország adósságának mértéke alaptalan pénzpiaci pánikot okozhat - véli a Nemzetközi Valutaalap (IMF). A leginkább Görögország, Olaszország, Portugália és Japán érintett.

Azért nehéz bármit is írni a szocialistákról, mert úgy érzi magát az ember, mintha a mély vízben fuldoklót azért szólná meg, mert rosszul van megkötve a fürdőgatyája.

Talán nem lehetetlen, de nagyon nehéz feladat lesz a magyar államháztartási hiányt és a lejáró hiteleket a piacról megfinanszírozni a következő években. Az IMF jelentette védőháló nélkül ez csak úgy sikerülhet, ha a kormány tartja magát a szigorú költségvetési politikához, ám a bizonytalan gazdasági környezet miatt még így is előfordulhat, hogy újra a valutaalap – pénzügyi vagy erkölcsi – támogatására szorulunk.

Sem egy új, sem a folyamatban lévő hitelszerződést nem érinti a kormány őszre tervezett tárgyalása az IMF-fel. A találkozót viszont fel lehet használni arra, hogy meghosszabbítsuk a hitelvisszafizetés idejét.

A Nemzetgazdasági Minisztérium tegnapi közlésében szereplő, az IMF-fel ősszel várható tárgyalások kizárólag az IMF Alapokmánya szerinti szokásos, minden országgal megtörténő gazdaságpolitikai konzultáció keretében történnek majd - közölte a tárca. Magyarország nincs rászorulva egy új megállapodásra.

Mindig jellemző volt ránk, magyarokra, hogy bajaink legfőbb okát külső ellenségben találtuk meg. Legújabb ellenségeink a számunkra a legfontosabb pillanatban a legkedvezőbb hitelt nyújtó hitelezőink, az EU és az IMF. Ellenük hirdetett szabadságharcot a kormány. Csakhogy nem kényszerítette hazánkat senki arra, hogy a megtermelt évi jövedelmének nyolcvan százalékáig eladósodjon.

Az euróövezeti tagországok folyósítsák Görögországnak az idénre betervezett európai uniós hitel második részét, mivel Athén teljesíti az ehhez szükséges feltételeket - javasolja az Európai Bizottság.

Saját fogalmai szerint gazdasági szabadságharcot vív a Fidesz kormány, s ez a nemzetközi sajtó egy részében is támogatókra talált. De idehaza is kiviláglik a gazdasági élet sűrűjében forgók véleményéből, hogy sokan nem tekintik hiábavaló küzdelemnek, felesleges dacoskodásnak az IMF-tárgyalások „kudarcba vitelét”.

A pénzügyi függetlenség és a gazdasági önrendelkezés visszaszerzése jegyében a kormány nem fog megszakadni csak amiatt, hogy néhány távoli hivatalban ülő szakember kevéért jövőre 2,8 százalék legyen az államháztartás hiánya - jelentette ki Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter.

Ájemefezni fogok, pontosabban ennek kapcsán szeretnék másról is írni. A gyomortájéki demagógiáról, az újra és újra fölböfögött kádárizmusról és a vele meglepően jól társítható Ugocsa non coronat kardcsörtetésről. Azaz rólunk.

Július 22-én parlamenti beszédében Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette, hogy a folyamatban lévő program (összesen 20milliárd eurós, az Európai Unió és a Világbank „kisebbségi”, 7,5 milliárd eurós részvételével nyújtott hitel) októberi lejárta után nem kötünk újabb megállapodást a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). Noha egy hónappal korábban Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter még ennek ellenkezőjét helyezte kilátásba, Orbán bejelentése mégsem jött igazán váratlanul.

Érthetetlen Orbán Viktor álláspontja, amely szerint meg kívánja szakítani a kapcsolatot az IMF-fel, hiszen 2014-ig, a hitel visszafizetéséig erre nincs mód - jelentette ki Róna Péter közgazdász, a Szociális Kerekasztal hétfői rendezvényén, leszögezve, hogy az IMF-fel tovább kell tárgyalni.

Nincs olyan komoly elemző, aki ne gondolná kockázatos játszmának azt, amibe az Orbán-kormány bocsátkozott a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). Ami történt, azt e lap így fogalmazta meg: Orbán „elvágta a védőhálót”. Közelebbről: parlamenti beszédében értésre adta, hogy kormányának október – az uniós/IMF-hitelkeret lejárta – után semmi szüksége az IMF-re. Amiből az következik, hogy a piacokról fogjuk vagy inkább reméljük finanszírozni magunkat. Itt azonban van egy bökkenő.

Az euróárfolyam 288 forintra gyengült a reggeli 283-ról, miután több hitelminősítő is negatívan ítélte meg a magyar gazdaság kilátásait. Abban az egyben mindenki biztos, hogy a kormány – jelenlegi szándékát felülírva – tárgyalni kényszerül majd az IMF-fel.

Orbán Viktor szerint "az IMF-től való szabadulás" egy lépés a nemzeti önrendelkezés irányába. Mint mondta, a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött szerződés lejárta után, októbertől, Magyarországnak nem lesz dolga az IMF-fel. A kormányfő a HírTV Péntek 8 című műsorának adott interjújában a jegybankelnök fizetéséről azt mondta, hogy az nem az IMF vagy az EU dolga, hanem a miénk, s arra kérte az embereket: ötször gondolják meg, vesznek-e fel bármilyen hitelt.

Forint 286-ig gyengült az euróval szemben azt követően, hogy a Moody's hitelminősítő kilátásba helyezte a magyar államadósság leminősítését - közölték devizakereskedők pénteken kora délelőtt. Hamar szertefoszlott tehát a mitosz, hogy a 29 pontos akcióterv elfogadására brutális forinterősödés kezdődik.

Amit a magyar kormány tesz, azt nem kellene tennie (a törvénytervezetek egy része az uniós jogot sértheti), amit nem tesz (például a strukturális reformok megindítása), azt pedig tennie kéne. Tömören ez a lényege a brüsszeli véleményeknek azt követően, hogy megszakadtak a tárgyalások Budapesten, s a magyar kormány, amely eddig új megállapodás elérését szorgalmazta az IMF-fel, meggondolta magát.

Rövid távon megoldható ugyan, de óriási kockázatokkal jár, ha Magyarország az IMF-nek hátat fordítva csak a piacról próbálja finanszírozni magát – így értékelik lapunknak szakértők Orbán Viktor tegnapi parlamenti kijelentését, amellyel lényegében – határidőre – felmondta a valutaalappal kötött együttműködést.