A tervezett előre hozott romániai választások által ismét felvetett erdélyi magyar-magyar ellentétek mindenképpen meghatározzák majd a Tusnádfürdőn hétfőn kezdődő 16. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor tematikáját.

Ha végül a román kormány valóban lemond, ha a választások kiírásához szükséges bonyolult alkotmányos procedúrát a koalíciónak sikerül végigvinnie, s ha az ellenzéknek nem sikerül valamilyen huszárvágással a terveket meghiúsítania, októberben Romániában előre hozott választásokat tartanak. Ha ez bekövetkezik, a romániai magyarságnak ismét be kell bizonyítania, hogy képes egységesen fellépni, s összefogással biztosítani a magyar parlamenti képviseletet. Amelytől olyan fontos dolgok függnek, mint az autonómia, a kommunizmus idején elkobzott vagyonok visszaszolgáltatása, az észak-erdélyi autópálya megépítése, a magyar oktatás és kultúra intézményeinek zavartalan működtetése.

A román kormány lemondása ismét fölveti az évek óta lappangó kérdést: maradjon-e egyetlen politikai pártja a romániai magyarságnak, vagy a kisebbségben is legyen többpártrendszer.

Az erdélyi magyarság különböző autonómiaformáinak kérdése ismét a figyelem középpontjába kerültek az elmúlt napokban. A román kormány ugyanis múlt héten csütörtökön vitatta meg, fogadta el és nyilvánította parlament elé terjeszthetőnek a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által kidolgozott és a kulturális autonómia keretét is megalapozó kisebbségi törvénytervezetet. A hét végén pedig Nagyváradon az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által szervezett Autonómia és integráció című nemzetközi konferencián esett szó hangsúlyosan a különféle autonómiák lehetőségeiről.

Lemondott elnöki tisztségéről Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke. A volt RMDSZ-szenátor azzal indokolta lépését az SZNT vezetőségéhez intézett lemondólevelében, hogy 67 éves, tehát elérkezett az ideje, hogy visszavonuljon.

Az RMDSZ és a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) külön úton, de azonos politikai tanulságokra tett szert: mindkét magyar közösség teljes súlyával élte át azt, hogy a politikai egység elsőrendű a közösségi érdekek hatékony képviseletében - jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke szombaton Nagyváradon, a Csáky Pál MKP-alelnökkel folytatott megbeszélése után. A román és szlovák miniszterelnök-helyettes A kisebbségek kormányzati szerepvállalása a Kárpát-medencében című fórumon vett részt, amelyet Aczél Endre vezetett.

Lovas felvonulással, ünnepi műsorokkal, koszorúzással, emlékbeszédekkel rótta le Erdély magyarsága sok ezer városban, községben és kisebb településen is kegyeletét az 1848-as magyar forradalom hőseinek emléke előtt. A központi erdélyi ünnepségre az idén Marosvásárhelyen, a Székely Vértanúk emlékművénél került sor. Ünnepi beszédében Markó Béla, a román kormány miniszterelnök-helyettese, az RMDSZ elnöke a magyarság összefogását sürgette.

Incidensek nélkül zajlott a kolozsvári értelmiségiek egy csoportjának csütörtöki kolozsvári tüntetése, amely lényegében paródiája volt az Eörsi Mátyás szabaddemokrata politikust a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemre (EMTE) be nem engedő fiatalok korábbi tiltakozásának.

Az Eörsi Mátyás ellen tüntetőket kívánja flashmobbal parodizálni egy kolozsvári csoport. Erdélyi értelmiségiek pedig nyilatkozatban tiltakoznak az ellen, hogy az SZDSZ-es képviselő szólásszabadságát korlátozták.

Antiszemita felszólalásért ötmillió lejes (mintegy 150 eurós) pénzbírsággal sújtotta Molnár Józsefet, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) erdőszentgyörgyi küldöttjét a román Országos Diszkrimináció-ellenes Tanács - értesült a Krónika.

Antiszemita szólamokat is skandáló csoport akadályozta meg szombat délután Kolozsváron Eörsi Mátyás SZDSZ-es képviselőt, az Országgyűlés integrációs bizottságának elnökét abban, hogy a magyar állam által finanszírozott Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem egyik termében előadást tartson.

Eörsi Mátyás kolozsvári kalandja mindenképpen újszerű fejleménynek látszik a magyar-magyar kapcsolatok történetében. Mondhatni: mérföldkőnek. Merthogy az erdélyi radikálisok eddig sem rejtették véka alá ugyan véleményüket az "anyaországi hazaárulókról", de legalább nem fojtották beléjük a szót, ha nevezettek vették a bátorságot, hogy ottani közegben próbálják megértetni magukat. Most ez is megesett; sőt ha úgy vesszük, gyors egymásutánban kétszer. Először a helyi egyházi hierarchia akadályozta meg, hogy a magyar Országgyűlés integrációs bizottságának elnöke Románia uniós felzárkózásáról beszéljen a kolozsvári református kollégiumban. Ezt követően pedig Eörsi előtt egyetemisták állták el az utat, nem engedték, hogy bejusson az anyaországi költségvetési pénzekből alapított erdélyi magyar egyetem előadótermébe. Állítólag az incidenssel valójában Gyurcsány Ferencet akarták lebeszélni arról, hogy mostanában Erdélybe merészkedjen.

Határozott reakciókat váltott ki az erdélyi magyarság soraiban az elmúlt napokban egy kijelentés, amely a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) gyergyószentmiklósi ülésén hangzott el.

Az erdélyi Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnöksége arról határozott, hogy elindítja azt a folyamatot, amely egy önálló párt bejegyzését célozza – idézi hétfői számában a Krónika Szilágyi Zsoltot, az MPSZ választmányi elnökét.