A magyar kormányfő, úgy tűnik, nem tudja, hogy egy szóvivőnek mi a feladata.

A májusi, európai uniós keleti partnerségi csúcs megalázó bojkottját is az EU és az USA figyelmébe ajánlja a vezető amerikai lap, ha a Fidesz nem módosítja a médiatörvényt.

A teljes képtelenségtől a különösen abszurdig: Manfred Grund, a német uniópártok, a CDU/CSU parlamenti igazgatójának honlapján nyomát sem látni azoknak a kifejezéseknek, amelyekkel a magyar hírügynökség szerint a politikus védelmébe vette volna a magyar kormányt a médiatörvény kapcsán.

Ha ezek után Szijjártó Péternek értelmezési gondjai támadnának, segítünk: a német kormány akkora pofont adott a magyarnak, hogy a fal adja a másikat.

A német külügyminisztérium államminisztere szerint a médiatörvény "nem vet jó fényt a közelgő magyar EU-elnökségre" - derül ki a külügyi tárca sajtóközleményéből.

Ez nagyon nem jó. A média- vagy szájkosártörvény miatt nemcsak Lengyelország legnagyobb, a művelt polgári középosztály által leginkább olvasott napilapja, a Gazeta Wyborcza hasonlítgatja Magyarországot Lukasenka Fehéroroszországához, hanem a luxemburgi külügyminiszter is.

Angela Merkel német kancellár szerdán óva intette Magyarországot attól, hogy a sajtóval kapcsolatban megsértse a jogállamiság elveit.

Önök olyan harci helyzetekbe kerülnek, amilyenek csak háborúban fordulnak elő. Számunkra ez teljesen új helyzet, amilyenről csak a szüleinktől hallottunk a második világháborúval - mondta a kancellár az észak-afganisztáni Kunduz tartományban állomásozó német csapatok előtt.

Németország a közelmúltban felkérte Csehországot, hogy lépjen be az euróövezetbe, és vezesse be az eurót - állítja a Lidové Noviny című cseh konzervatív napilap hétvégi kiadása megbízható forrásokra hivatkozva.

Már 20 nagyváros utcáin indulhatunk virtuális sétára Németországban: több hónapos vita után szerda óta itt is működik a Google Street View szolgálatása.

Szokatlan lépésként újsághirdetésben domborította ki szerdán kormányának sikereit a német kancellár, egyben stabil életkörülményeket ígérve az ország lakosságának.

Újraválasztották a német CDU élére Angela Merkelt. A kancellárnak nem volt kihívója, annak ellenére, hogy a kereszténydemokraták politikáját egyre több bírálat éri, és a kormány népszerűsége is érezhetően csökken.

A görög válság idején halogató magatartásával és a vezető szerep elutasításával bírálatok özönét váltotta ki Németország, amely kétségkívül okozott károkat az eurózónának a késői közbelépés jóváhagyásával. Az utóbbi hetekben, az október végi uniós csúcs előtt meg azért vonta magára a tagállamok majd egyöntetű rosszallását, mert Franciaországgal együtt lényegében egy tollvonással enyhítette az európai gazdasági kormányzás tervezett reformjának szigorát, s kierőszakolta az ígéretet a többiekből a lisszaboni szerződés módosítására.

Gyanús csomagot fedeztek föl kedden délután a német kancellári hivatalban, a kormány tájékoztatási hivatala szerint nem kizárt, hogy a küldemény robbanóanyagot rejt.

Az egyre távolodó nézetek miatt komoly izgalmakat tartogat a ma kezdődő uniós csúcs, amelynek tétje az európai gazdasági kormányzás megerősítése, a fegyelmezetlenek megbüntetése és az alapszerződés módosítása. A német–francia alku azonban felbőszítette a tagországokat.

Angela Merkel német kancellár beismerte: a multikulturális társadalom kiépítésének eddigi erőfeszítései hiábavalónak bizonyultak. Ugyanakkor a kommentárok egyetértenek abban, hogy az európai integrációnak nem lehet más útja, mint épp a multikulturalitás megteremtése.

A német kormány az EU-normák keretei között a cégfelvásárlási szabályok szigorításán gondolkodik, annak nyomán, hogy egy nagy spanyol építőipari vállalat, az ACS Actividades de construccion y servicios a legnagyobb német építőipari vállalat és repülőtér-üzemeltető, a Hochtief legalább felének megszerzésén fáradozik.

A multikulti hitvallása - hogy immár egymás mellett élünk, és ez mennyire jó nekünk - ez a felfogás megbukott, teljességgel megbukott - hangoztatta a kereszténydemokrata kancellár a CDU és a CSU ifjúsági szervezetének kongresszusán.

Két évtizeddel ezelőtt, 1990. október 3-án egyesült újra a kapitalista Nyugat- és a kommunista Kelet-Németország. Az évfordulóra Brémában vonult fel a politikai elit.

Több jelen lévő tanú beszámolójára hivatkozva a Le Monde című francia napilap rekonstruálta, hogy mi hangzott el az Európai Unió állam- és kormányfőinek brüsszeli ebédjén. A francia elnök „békejavaslatát” elutasították, Traian Basescu román elnök különbségtételt, Orbán Viktor pénzt akart. Angela Merkel csak unta az egészet.