Nem indít nyomozást a rendőrség a földpályázatok ügyében, mert az államot nem érte kár, így nincs hűtlen kezelés sem. Hivatali visszaélés sem történhetett, hiszen a nemzeti földalapkezelő nem lát el közhatalmi, államigazgatási feladatokat, tehát munkatársai nem hivatalos személyek. Frappáns. Bár a földbérletek körüli visszaélések miatt feljelentést tettek szocialista képviselők, inkább arcpirítónak vélik a nyomozást elutasító határozatot.

Ha valaki egy betiltott társadalmi szervezetre kíván emlékezni, s ezért csendes felvonulást szervez, gyertyát gyújt az emlékére, vagy akár elmormol egy imát, csak a véleménynyilvánítási és gyülekezési jogát gyakorolja, amit egy demokratikus államban el kell viselni. De a hatóság egyetlen jogsértéshez sem asszisztálhat, és mérlegelés nélkül fel kell lépnie mindenkivel szemben – állítja Kolláth György alkotmányjogász. Márpedig a Magyar Gárda betiltásának – szakszerűbben: feloszlatásának – ötödik évfordulója alkalmából szervezett budapesti demonstráción szerinte lett volna ok a beavatkozásra.

Akár előre is követelheti a „hálapénzt” az orvos – ez következik legalábbis a július 1-jétől hatályos új munka törvénykönyvéből (Mt.). A jogszabály szerint a „munkavállaló a munkáltató előzetes hozzájárulása nélkül harmadik személytől díjazást a munkaviszonyban végzett tevékenységére tekintettel nem fogadhat el vagy nem köthet ki”. A szövegben a második fordulat az érdekes, amely szerint, ha egy egészségügyi intézmény vezetője engedélyezi a paraszolvenciát, elvileg ahhoz is hozzájárul, hogy alkalmazottja bizonyos szolgáltatásokért előre díjat kössön ki.

Cudar világ vár a disznóólak lakóira, sokukat közülük idő előtt küldenek a vágóhídra, vagy a kánikula elmúltával – a tervezettnél jóval hamarabb – kerül sor az otthoni vágásra. A rekordokat döntő takarmányárak miatt ugyanis a gazdáknak mérlegelniük kell, hogy mi kerül többe: etetni az állatokat, vagy a korai vágás miatt állni a fagyasztás költségeit?

Nincs könnyű helyzetben a magánnyugdíjpénztári szektor. A tagok március végéig dönthettek arról, élnek a számukra biztosított újabb lehetőséggel és visszalépnek az állami nyugdíjrendszerbe, vagy továbbra is kitartanak kasszájuk mellett. A végleges adatok szerint 25 305-en választották az előbbit, az ő tagviszonyuk május végével szűnt meg.

Csaknem fél kilométeres torony magasodhat Szentpétervár északnyugati peremén, miután az Állami Építési Felügyelet a múlt héten jóváhagyta a Gazprom-Nyefty évek óta vitákat szító tervét. A Gazprom-leányvállalat központjának építése akár idén megkezdődhet, bár az ellenzők által Kukoricának csúfolt, 462méteres torony nemcsak a helyi városvédők, de az UNESCO világörökség-bizottságának (WHC) a szemét is szúrja.

Augusztus elején harmincnégy újabb, kiemelt turisztikai beruházás támogatásáról döntött a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság, összességében mintegy 46,7 milliárd forint értékben. Az örökségvédelemben jártas szakembereket is meghökkentő módon a harmincnégy támogatásra javasolt projekt között tizennyolc olyan szerepel, amely valamely fontos műemlékünk megújulásával jár együtt. Az alábbiakban ezeket tekintjük át: milyen program rejlik az összegek mögött?

– Nem köröztek helikopterek és nem potyogtak az égből kommandósok, hanem egy óramű pontosságú akció keretében, tárgyalásos úton sikerült kiszabadítani a foglyokat – szögezte le Hajdu János, a Terrorelhárítási Központ főigazgatója hétfőn azon a sajtótájékoztatón, amelyen bejelentették, hogy hazahozták Szíriából azt a három magyar állampolgárt, akit még augusztus 13-án raboltak el Damaszkuszban a kormányellenes Szíriai Szabad Hadsereg katonái.

Összesen csaknem 15 millió forint jutalmat kapott a négy közszolgálati médium – az MTV, a Duna TV, a Magyar Rádió és az MTI – vezérigazgatója a 2011-es munkájára – derül ki a Közszolgálati Közalapítvány által nyilvánosságra hozott dokumentumból. A közalapítvány kuratóriuma még július elején szavazta meg a vezérigazgatóknak ezt a prémiumot, amit aztán az adott intézmény büdzséjéből fizettek ki. Medveczky Balázs (MTV) 4,2 millió, Jónás István (Magyar Rádió) 4,3 millió, Belénessy Csaba (MTI) 4,8 millió és Dobos Menyhért (Duna TV) 1,1 millió forint prémiumot kapott (az összegek bruttóban értendők).

A Jobbik elnöke szerint pártjára sorsdöntő év vár: „Ha ezt túléljük, akkor mindent túl fogunk élni. De nagyon nehéz lesz.” Úgy látszik, végérvényesen gyökeret ereszt az a politikai hagyomány, hogy fontos bejelentések születnek kis, vidéki rendezvényeken. Vona Gábor egy Bács-Kiskun megyei jobbikos pörköltfőző verseny alkalmával tartott fórumon beszélt pártja nehézségeiről néhány hete, némileg ittasnak tűnő közönség előtt.

– Az elképzelés nem rossz, az iránnyal alapvetően egyet lehet érteni – kommentálta a miniszterelnök által elmondottakat Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője. Orbán Viktor szombaton Kőszegen, a Tranzit – Fesztivál a határon elnevezésű közéleti rendezvényen beszélt arról, hogy a személyi jövedelemadó (szja), valamint a társasági nyereségadó (tao) szintjét „ameddig csak lehet, csökkenteni kell”.

Mostanában szokássá kezd válni, hogy Orbán Viktor miniszterelnök több százmilliárd forint értékű infrastrukturális kérdésben bejelentésértékű nyilvános megjegyzéseket tesz, mely átütő tartalmat sejtet, ám kellően pontatlan ahhoz, hogy az elemzők hetekig rágódjanak egy-egy mondata jelentésén.

Keresztanyának nevezte a minap megjelent könyvében Gertrud Höhler konzervatív irodalmár Angela Merkel német kancellárt. A könyv egyfajta leszámolás: maffiaszerű módszerekkel, diktátori hajlamokkal vádolja a kancellárt. Felrója neki a keresztény értékek nem kellő képviseletét, a túlzott pragmatizmust, és hogy csak a mával törődik.