Kele Fodor Ákos: Textolátria JAK-PRAE.hu, 76 oldal, 1490 forint

Tudtam, hogy vallásos (evangélikus, mint ott északon a legtöbben), de persze nem az egyház előírásai mentében, hanem hitével, vallásával is állandó vitában: a lelkiismeret által űzött politikusként. De hogy Helmut Schmidt, volt német kancellárként egy kötetre valót írjon a vallások politikai felelősségéről, ráadásul „a béke kockáztatásának vétkét” a világegyházakra húzva – ezen elcsodálkoztam.

Pont olyan sokat élt, mint a függetlenségért harcoló magyar sereg utolsó főparancsnoka: Görgei Artúr. Abban az évben született, amikor elsüllyedt a Titanic, majd hamarosan – néhány esztendőnyi világháborús vergődés után – széthullott az ő családnevét viselő birodalom. Habsburg Ottó mégsem került a történelmi süllyesztőbe, pedig – mint panaszolta – több száz évre visszamenőleg mindig mindenért őt tették felelőssé. Munkatársunk a vele folytatott beszélgetéseit idézi fel.

Adyé, tudvalévő, Párizsban volt. Onnan üzent a „szájas Duna” „Pandur-hadának”, az „Irán-szagú, szittya seregnek”: „Jöhetnek: Páris szívén fekszem, / Rejtve, kábultan és szabadon.”

Anyja vasárnap délelőttönként kórházba járt. Nemigen voltak rokonaik, idős ismerősöket és idegeneket látogatott. A fiú nem értette, miért megy, miért kell újabb és újabb betegeket meglátogatni, olyanokat is, akikkel a kórházban ismerkedett meg.

Mi a magyar most? Szerk: Sándor Iván Kalligram, 220 oldal, 2400 forint

Néhány napja Budaörsön két, egymással az interneten megismerkedett lány közös öngyilkosságot követett el. Walesben 2008-ban hét fiatal végzett magával: mindannyian egy internetes közösségi oldal tagjai voltak. Angliában egy interneten ismerkedő pedofil által elkövetett gyilkosság ébresztette rá a briteket, hogy tenni kell valamit a világhálón lógó gyerekek védelmében.

Az ifjúság helyes nevelését és az egész közoktatásügynek intézését a józan erkölcsű népek mindenkoron olyan nagy fontosságúnak tekintették, hogy benne látták országaik legfőbb sarokkövét és az általános jólét alapját – a magyarországi oktatásügy első átfogó szabályozása, az 1777-es Ratio Educationis kezdődik ezzel a mondattal.

Megrázó a kép, amelyen Benda László visszanéz a televízió épületére. Nem mintha sokat dolgozott volna benne, hiszen viszonylag új, de most ott van az, ami korábban máshol volt, s amelyben leélte eddigi felnőtt életét. Ettől persze még nem kellene annyira megrázónak lennie.

Húsz évvel ezelőtt került sor a világ első kereskedelmi GSM-hívására Finnországban. A két évtizedesmúltú technológia gyökeresen átformálta a kommunikációs szokásokat és a világgazdaságot: jelenleg 4,4milliárdnyian veszik igénybe (több embernek van mobilja, mint tévéje), és a felhasználók tábora naponta egymillió fővel bővül.

A magyar állam csütörtökön fizette ki a Mol 21,2 százalékos részvénycsomagjának 1,88 milliárd eurós vételárát, ezzel visszavásárolta a pakett tulajdonjogát a Szurgutnyeftyegaz orosz olajipari vállalattól.

Vajon létezik ma még művekről, értékekről döntő kánon? Vagy ez már csak egy mondvacsinált fogalom? Kritikusok, irodalomtörténészek, írók vagy olvasók alakítják-e leginkább? S ha létezik, milyen a személyleírása?

Columbia, Challenger, Discovery, Endeavour és Atlantis. E szavak mindegyike jelenthet mást önmagában vagy lefordítva, így együtt mégis csakis egyet: az űrsiklókat, az emberiség történelmének és tudománytörténetének egy most lezáruló csodálatos fejezetét.

Kiesett a második helyen kiemelt Sara Errani a budapesti 220 ezer dollár összdíjazású salakpályás tenisztornán: a spanyol Anabel Medina Garrigues 4:6, 7:5, 3:0-ra vezetett a negyeddöntőben, amikor az olasz játékos föladta a meccset.

Mark Cavendish nyerte a Tour de France országúti körverseny hetedik szakaszát.

A Duna Televízióval folytatódott pénteken a közszolgálati média szerdán megkezdődött, összesen több mint félezer embert érintő leépítése. Értesülésünk szerint reggel óta egyesével hívták be főnökeik a dunásokat, százhúsz embert küldenek el így.