MOSZKVA. – Háromszáz éve, miután az Oroszországnak nevezett rozzant óriás uralkodója lett, I. Péter Nyugatra ment. A cár álnéven utazott, és inasnak állt –az volt a célja, hogy kitanulja az Európában elért legkorszerűbb megoldásokat, többek között hajóépítésben, tűzoltásban, fogászatban, lakatosmesterségben és parlamenti eljárásrendben. Hazatérve nekilátott, hogy újrateremtse Oroszországot.

Jottányit sem változott a Fidesz véleménye az ország helyzetéről, tegnap is valós veszélynek írták le az államcsődöt. A piac ezúttal is büntetett. Washingtonban hitetlenkedve figyelik az itteni történéseket. Az IMF-nél egyelőre semmit nem tudnak a Fidesz elképzeléseiről.

„Álmomban az Országházban jártam, valamikor 2010 kora nyarán. (…) Éppen arról szavaztunk, hogy haladéktalanul megadjuk a magyar állampolgárságot minden határon túli testvérünknek, aki azt kéri. (…) Azt is álmodtam, hogy ez a nap a magyar újjászületés napja lesz.” Így osztotta meg személyes titkát tavaly decemberben, a kettős állampolgárságról szóló sikertelen népszavazás ötödik évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen a nyilvánossággal Hende Csaba.

KINGSTON, JAMAICA. – Amikor egy belvárosi környék, Matthews Lane nagyhatalmú maffia főnökét gyilkosságért életfogytiglani börtönre ítélték, a jamaicai kormány megígérte az ott lakóknak, hogy nem feledkezik meg róluk.

Miért éppen tizenegy játékos? Miért népszerűbb a futball a többi labdajátéknál? Mi a szerepe egy 140 éve halott német fizikusnak a különlegesen szép gólok tudományában?

A júliusi Oslót kánikula kínozza, a hőmérő néha még a 29 Celsius-fokot is eléri. Mindenki nyaral, a norvég rendőrség is nyári álmát aludná, ha egy tetőtéri lakásban nem lelnének női hullára. A fiatal hölgyet a gyilkos megszabadította egyik ujjától, a szemhéja alá pedig vörös gyémántot rejtett.

A leginkább irodalomtörténészként és kritikusként ismert szerző első regényének középpontjában egy 1924-es gyilkosság áll: a jómódú árpádharagosi nagygazdát, Omaszta Mátyást az evangélikus nagytemplom éjféli miséjén lelövi Grynaus Tamás, a gimnázium végzős tanulója, és mind a tettes, mind pedig az áldozat eltűnik a helyszínről. Az ügyben indított hivatalos nyomozást eredménytelenül zárják, ám később, különböző időpontokban több magánnyomozás is indul – és egyiknek sincs „jó vége”.

Elöljáróban a csantra tájszó jelentését magyaráznám el a nem mifelénk élőknek. Elferdültet, kicsorbultat jelent, ami aztán a dolgokat rossz irányba viszi.

Hende Csabának (is) igaza van: a Magyar Honvédség súlyos szakmai és morális válságban van. Ő nem fejezte be a mondatot, én megteszem: hosszantartó és súlyos válságban, amit a dilettáns politikai „elit” által kiagyalt és egy sor kontraszelektált katonai vezető által szolgai módon levezényelt, haderőreformnak nevezett politikai ámokfutás idézett elő. Voltunk páran (igaz, nagyon kevesen), akik megpróbáltunk hangot adni ellenvéleményünknek –nem sok sikerrel.

Egyre ijesztőbb a hatalmi mámortól megrészegült új kormány és pártja országot és törvényt átalakító ámokfutása. Ebből én jogászként csak a bőszen beígért, úgynevezett három csapásról írom meg véleményem.

Megrázó albumot tesz közzé a könyvhétre a Napkút kiadó: jó száz fényképet szegény gyerekekről, isten háta mögötti falvakról, faluszélekről, a kalyibák és putrik senkiföldjéről – egy tengerfenék világról, mely mégiscsak a mi országunkban van, igaz, eldugott, eltakart pontokon. Mit látunk a fényképeken? A magyar Afrika napszítta rétjeit, düledező viskóit, egész elárvult élővilágát.

– Nézd Rozi, megint elered az eső! Miközben hátraszól, a könyves kidugja fejét a stand fülkéjéből, előbb az ég felé, majd lefelé tekint, a kirakott könyvekre. Nem áznak, jól takar a ponyva. Okos dolog volt hosszabb előtetőket tenni a standokra. Szerencsére csak szemerkél; abbahagyja, újra kezdi, mintha nem tudná eldönteni, megkegyelmezzen-e a könyvünnepnek, vagy permetezze tovább a pesti Vörösmarty téren gyülekező tömeget.

Kósa Lajos nyilatkozata az állítólagos államcsődről megtette a hatását: forintgyengülés, kamatemelkedés, zuhanás a részvénypiacon.

„A magyar szociáldemokrata párt idei kongresszusán is erősen kritizálták a küldöttek a pártvezetőség munkáját. A bírálat évről évre tartalmasabb lesz és a helyi lokálpatriosztikus sérelmek mind kisebb számban hangzanak fel.” Ez a megállapítás 1911-ben jelent meg a Szabadgondolat című szabadkőműves lapban. A következő kongresszusról ilyen aligha jelenik meg.

Napok óta azon tűnődöm, hogy miért tesz úgy sok, a politika természetrajzát egyébként ismerő, értelmes ember, mintha nem tudná, hogy mit fog tartalmazni a Varga Mihály által vezetett gazdasági tényfeltáró bizottság jelentése. Pedig mindannyian tudjuk, anélkül is, hogy ez a politikai szakbizottság (sic!) megfogalmazta volna a véleményét!

A bábolnai pusztát még II. József vette meg állami katonai ménesbirtoknak: 1789 óta neveli itt az állam a lovait. Azóta Európa-szerte híres lett a bábolnai arab ló.

„Filmjeimről legalább beszélnek – akár jót, akár rosszat mondanak is –, irodalmi műveimről azonban nem.” A fönti, kesernyés kijelentés 1969-ben jelent meg egy lapinterjúban – és mára némi módosításra szorul. Merthogy a világ megoldatlan rejtélyekre szomjas közvéleményét majd’ kizárólag Pasolini 1975-ben, mindenszentek éjjelén bekövetkezett, iszonyatos halálának körülményei foglalkoztatják. A legutóbbi elmélet szerint az olasz filmkészítő-teoretikus, költő, forgatókönyv-, színmű-, köz- és szépíró posztumusz kiadott regénye, A kőolaj, nemrégiben előkerült, eltűntnek hitt fejezetei állhatnak a förtelmes tengerparti gyilkosság hátterében.