Szimbólumnak szánta az oktatási kormányzat az idei tanévnyitót, ami nagyon is rendjén való: a tanévnyitónak semmi más értelme nincs, mint világossá tenni, mire helyezi majd a fő hangsúlyt szeptembertől júniusig az iskolák sorsát meghatározó állam.

Nem lenne egyszerű dolga egy háziasszonynak sem, ha napról napra kétszázötven forintból kellene ebédet főznie, méghozzá úgy, hogy az nemcsak tápláló legyen, hanem megfeleljen az utóbbi években egyre inkább felértékelődött reformkonyha-igényeknek is.

Nyáron a Legfelsőbb Bíróság kilencéves ügy végére tett pontot, amikor kimondta, hogy Jászladányban az önkormányzat jogellenesen különítette el a hátrányos helyzetű és a roma gyerekeket.

Bár Hoffmann Rózsa kereszténydemokrata oktatási államtitkár a napokban azt üzente, hogy senki ne idegeskedjen, mert nincs mitől tartani, mégis úgy tűnik: a ma kezdődő tanév az utolsó, amelynek azzal a bizonyossággal vághatnak neki pedagógusok, szülők és tanulók, hogy tudják, mi történik velük. Hogy jövőre mi lesz, az ma még megjósolhatatlan.

Bevezetik az egész napos iskolát az alsó és a felső tagozaton, mérsékelt pedagógus­ óraszámemelést hajthatnak végre az iskolákban, és a jelenleginél jóval szigorúbb feltételekhez kötik az általános iskolai felső tagozatok működtetését – ezeket is tartalmazza a nemzeti köznevelésről szóló törvény koncepciója, amelyet a Magyar Nemzet ismertetett tegnap.

Az új nyelvoktatási stratégia tervezetének több pontja is felborzolta a kedélyeket. A kötelezően tanított nyelvek száma, a nyelvek fontossági sorrendje megosztja a szakembereket és a közvéleményt egyaránt. Megnéztük, mit szólnak a tervhez a diákok, a nyelvtanárok, oktatási és munkaerőpiaci szakemberek. Készítette: Ónody-Molnár Dóra, Takács Mária, Vörös Eszter

„Azért szeretek ebbe az iskolába járni, mert szeretek itt tanulni és játszani.” Norbi gyöngybetűkkel rótt sorainak a szakértői bizottság és a körzeti általános iskola tanárainak szakvéleménye ad különös megvilágítást, amelyek szerint Norbi nem tanítható meg írni, olvasni, számolni.

„Áll. elemi népiskola” – megbarnult fényképekről ismerjük ezt a kifejezést. A semmilyen vagy esetleges iskoláztatást felváltó egységes, kötelező népoktatás jelzője volt hajdan az „állami”, mutatván, hogy a köz fontosnak tartja: senki se induljon úgy neki az életnek, hogy nem sajátította el az írást, olvasást, számolást.

Az jó, ha egy civil egyesület úgy dönt, energiáit a gyermekek nevelésére fordítja. Valahai pedagógusként, oktatási szakemberként és gyakorló apaként is végtelen megbecsüléssel gondolok arra, aki ide csoportosítja szellemi és anyagi erőforrásait.

Börtönbe kell vonulnia egy sajókazai házaspárnak, amiért gyerekeik nem jártak iskolába. Korábban hasonló ügyben köztársasági elnöki kegyelmet kaptak, jogi szakértők szerint most erre nincs esélyük.

Az általános iskolai oktatás ma olyan kötelező önkormányzati feladat, amelyet teljes egészében az államnak kellene finanszíroznia, ám a tényleges költségek legalább felét a helyhatóságok állják. Ha az intézményeket államosítanák, ki fizeti a számlát?

Nem egyszerű megérteni, miről is szól az oktatási rendszer átalakítása. Látszólag a minőség javítása a cél, a tömegképzés visszaszorítása. Valójában nincs másról szó, mint a tudáshoz vezető út szűkítéséről. A gyermekek nagyobb részének a megfosztása mindez attól a lehetőségtől, hogy eljusson az érettségi vizsgáig, a felsőoktatásig. Ez a készülő legnagyobb összeesküvés a jövő nemzedéke ellen, a társadalom tagjainak tudásalapú kettészakítása annak törvényekbe rögzítésével, hogy kinek van joga tanulni, illetve kit lehet kiejteni, kitaszítani az oktatás rendszeréből.

Felesleges visszatartani az iskolaérett gyerekeket az óvodában.

Igazságos, baloldali, a nemzet érdekeit szolgáló program a kormányprogram, ezért az MSZP támogatja a kabinetet a tervezett intézkedések megvalósításában - közölte Mesterházy Attila, a kormánypárt frakcióvezetője Bajnai Gordon felszólalására reagálva a parlamentben.

A svéd Metro nevű, Magyarországon is jelen lévő kiadó korábbi vezérigazgatója megvette a cégtől a csoport amerikai lapjait.

Az SZDSZ budapesti, Gizella utcai székházában találkozott kedden délelőtt Surányi György lehetséges miniszterelnök-jelölt és Fodor Gábor, a liberális párt elnöke.

Az MSZP képviselői készek mandátumot adni egy "széles társadalmi bázisú" kormány létrehozásához - mondta Kiss Péter kancelláriaminiszter, a párt alelnöke az MSZP-frakció ülése előtt újságíróknak.

Az MSZP öt platformja azt várja a párt új elnökségétől és európai parlamenti képviselőcsoportjától, hogy segítsék elő a szükséges válságkezelő és reformintézkedések megtételét - olvasható közös kongresszusi nyilatkozatukban.

Nem kell feladni az elveket, nem szentesíthet mindent eszközként a politika - hangsúlyozta Dávid Ibolyához írt nyílt levelében Gémesi György, a párt volt alelnöke.

A kormány 13 kiemelt projekt korábban megítélt uniós támogatását vonta vissza, mintegy 30 milliárd forint értékben - közölte a kormányszóvivői iroda szerdán; végleg törölték a projektek közül a budai Vár felújítását.